A post-truth valóság rendfenntartói - Bellingcat // Verzió X Utca&Karrier

Az utóbbi években tudatos médiafogyasztókként hozzászokhattunk már ahhoz, hogy „egészséges szkepticizmussal” fogadjunk mindent, amit az interneten olvasunk, ezzel is gyorsítva a médiába vetett bizalom évek óta tartó csökkenését. Ha a média nem tudja ellátni a feladatát, az emberek nem kapnak tájékoztatást az őket érintő ügyekről, nem ismerik meg az alternatív nézőpontokat, és téves információkra alapozzák az érveiket. Az ukrajnai harcok idején Vladiszlav Szurkov, Putyin egyik közeli tanácsadója, ezt a taktikát nemlineáris háborúnak nevezte, amelynek a célja az volt, hogy álhírek folyamatos dömpingjével olyan bizonytalan állapot jöjjön létre, hogy már senki ne lehessen biztos abban, mi történik valójában körülötte.

Fotó: Elliot Higgins, a Bellingcat alapítója. 

Eliot Higgins – a Bellingcat alapítója, akkor még mezei bloggerként – 2012-ben be tudta bizonyítani, hogy a szíriai vezetés felelős több, civilek tucatjainak halálával járó légitámadásért. Higgins először összegyűjtött rengeteg, közösségi médiára feltöltött videót, majd Google Earth segítségével kiderítette, hogy pontosan hol és mikor készülhettek; a támadást követő felvételek elemzésével azt is igazolni tudta, hogy a szír rezsim valóban kazettás lőszereket és vegyi fegyvereket alkalmazott civilek ellen. 

A Bellingcat valódi hírnevét az ukrajnai konfliktus hozta meg: ők nyomozták ki, hogy ki volt felelős az MH17 utasszállító repülőgép lelövéséért. Miközben az orosz Honvédelmi Minisztérium a legkülönfélébb álhírekkel próbálta elhitetni az emberekkel, hogy a kormánynak semmi köze a lelőtt repülőgéphez, a Bellingcat újságírói nemzetközi partnerek és az internetes közösség segítségével, internetre feltöltött autós kamerák videói, köztéri kamerák felvételei és műholdképek elemzésével nyomon tudták követni a 298 ember halálát okozó BUK-löveg ukrajnai megérkezését, majd gyors oroszországi visszaszállítását is.

Közel egy évvel Trump megválasztása után újfasiszta fiatalok demonstrációt szerveztek Virginia állam egyik legliberálisabb városában, Charlottesville-ben, ahol náci szlogeneket skandálva tartottak fáklyás felvonulást. A tüntetés ideje alatt többször kerültek összetűzésbe a tüntetők és az ellentüntető antifasiszták, ennek egyik eredménye lett az interneten sokat keringett fotó, amelyen fiatal, fehér fiúk vernek egy magatehetetlen, színesbőrű fiút. A Bellingcat tényfeltárói, online aktivisták megkeresésére, közösségi média posztokat és oldalakat böngészve rátaláltak a támadóra, bizonyítékokat gyűjtöttek, majd továbbították, hogy az aktivisták jogi lépéseket tehessenek az elkövetők ellen.

Fotó: Bellingcat

A Bellingcat valóban egy új hozzáállás az újságíráshoz. Tananyagaikat és módszereiket rendszeresen közlik, cikkeik elkészítéséhez pedig szinte mindig ingyenes és szabadon hozzáférhető szolgáltatásokat használnak, így bárki eltanulhatja a módszereiket, csatlakozhat a közösséghez, és segítheti a munkájukat. A Bellingcat szerkesztősége többnyire nem is hivatásos újságírókból áll, hanem internetes kutatók olyan csoportja, akik részletes kereséssel az internet félelmetes mélységeibe képesek ereszkedni egy-egy nyom feltárásához. A Bellingcattel alakult meg az open-source tényfeltáró civil újságírás. Az általuk kitalált új technikák lassan minden oknyomozó újságíró eszköztárának elengedhetetlen részévé válnak, de módszereik felkeltették az ENSZ és a Nemzetközi Büntetőbíróság nyomozóinak figyelmét is.

A mindent beterítő, végtelenül hömpölygő információs szennyezés egyre sűrűbbé és átláthatatlanabbá teszi a világhálót. A Bellingcat története azonban egy remek emlékeztető, hogy a folyamatos összekötöttség, a rólunk állandóan gyűlő adatok, óvatlan megosztások, hitelesítés nélküli hátsó kapuk, telekamerázott életterek és a modern technika minden ilyen hátulütője jó kezekben arra is használható, hogy kitartó munkával véreskezű rezsimek hazugságaira fényt derítsünk.

Tremmel Márk
A cikk a Verzió és az Utca&Karrier közreműködésében készült különszámban jelent meg.