Húsz év demokrácia a Verzión

2009-ben a kommunizmus összeomlásának 20. évfordulóját ünnepeljük Közép-Európa-szerte. A Verzió Filmfesztivál és partner fesztiváljai, a One World, DOK Leipzig, a One World Bratislava és a Watch Docs olyan kiemelkedő filmesek munkáit mutatják be, melyek a totalitárius rezsimek alkonyát követő demokratizálódási folyamat erőfeszítéseinek eredményeit, kihívásait és útvesztőit mutatják be. Fesztiválunk keretében hét ilyen filmet vetítünk. Jan Švankmajer a háború utáni Csehszlovákiát fanyar humorral ábrázoló A sztálinizmus vége Csehországban (1990) című szatírájában arra figyelmeztet, hogy a sztálini intolerancia, ezúttal nacionalista köntösben, újra felütötte a fejét. Jan Špáta A legnagyobb kívánsága (1990) saját 1964-ben betiltott munkájára utal. Az 1960 és 1990 közötti fiatal nemzedékek tagjainak megszólaltatásával a cseh történelem két jelentős mozgalmát mutatja be generációs történelmként. Gazdag Gyula Magyar krónikák (1991) című filmje szintén társadalmi portrét fest, ezúttal az 1956 és 1989 közötti magyarországi életét felelevenítő három férfi és egy nő személyes történetei segítségével. A program másik magyar alkotása Schiffer Pál klasszikusa, a gazdasági átalakulásban csődbe menő hajdani szocialista elektronikai kirakat-gyár volt munkásainak sorsát követő A Videoton sztori (1993). Dušan Hanák, a szlovák veterán Papírfejek (1995) című filmje a szocialista Csehszlovákia történelmét interpretálja. A kecskesétáltató (Bartek Konopka, 2003) a gazdasági változások következményeit vizsgálja a lengyel vidéki szegénység és munkanélküliség elleni program tükrében. És végül, de nem utolsó sorban, a neves német filmes, Thomas Heise legújabb kísérleti filmje Az anyag (1988-2009), amelyet a rendező korábban fel nem használt, a berlini fal leomlása előtti és utáni filmes anyagaiból állított össze. A demokratikus átalakulásról és a szellemi szabadság visszaszerzéséről, illetve a kapitalista gondolkodásmódról és a fogyasztói társadalomról szóló eme néhány alkotás mellett sok egyéb dokumentumfilm is megtekinthető, eredeti nyelven és angol felirattal, a www.20years.org honlapon. A filmek a honlapon öt tematikus csoportra osztva jelennek meg, a kontextusuk jobb megismerése és az on-line vita serkentése érdekében hozzájuk kapcsolódó írásokkal együtt. A filmek 2009 végéig ingyenesen letölthetőek.

A program

Az anyag
Thomas Heise, Germany, 1988-2009, 164’
Filmnapló a berlini fal leomlása előtt és után készült, ám soha fel nem használt felvételekből. Asszociatív, poétikus, nem-lineárisan futó történet, melyben az egykori NDK újra meg újra értelmeződik.

Filmnapló a berlini fal leomlása előtt és után készült, ám soha fel nem használt felvételekből. Poétikus, nem-lineárisan futó történet, amelyben elárvult képek, kóbor jelenetek bukkannak fel. A műben helyet kap a Heise saját filmje Heiner Müller darabjának színpadra állításáról, amelyet a közönség és a darab, illetve a két rendező kapcsolatának szempontjából vizsgál; az NDK-ról készült filmek, amelyekben politikai akciók, tévéműsorok, elítéltekkel és rendőrökkel készült interjúk, a berlini fal leomlása, sőt a Müller kamerájához vágott kövek képkockái követik egymást. Heise csapongó emlékezéséhez bármilyen celluloid vagy digitális formátum megfelel. Ahogy a rendező mondja: ‘Ezek a visszamaradt képek kavarognak a fejemben, folytonosan újrarendeződnek, mind távolabb kerülve eredeti jelentésüktől és funkciójuktól. Állandó mozgásban vannak. Történelemmé válnak. Az anyag befejezetlen. Annyi, amennyi megmaradt nekem, ami fontos volt számomra. Az én filmem.”

producer: Heino Deckert
vágó: René Frölke
operatőr: Sebastian Richter, Peter Badel, Thomas Heise, Jutta Tränkle, Börres Weiffenbach
hang: Uve Haussig, Jürgen Schönhoff, Robert Nickolaus, Maxim Wolfram

válogatott filmográfia:
Children. As time flies, 2007 / Lucky (Niggers), 2006 / Mein Bruder. We’ll Meet Again, 2005 / The Foreigner, 2004 / Fatherland, 2002 / Neustadt: The state of things, 2000 / Barluschke, 1997 / Jammed - Let’s get moving, 1992 / Volkspolizei 1985, 1985 / Why Make a Film About People Like Them?, 1980

A kecskesétáltató
Bartek Konopka, Poland, 2003, 50’
A wroclawi egyetem egy társadalmi kísérletben a falusi Lengyelország helyzetén próbál segíteni: a kis közösség tagjai kecskéket kapnak, hogy maguk állítsanak elő alapvető élelmiszereket. Komikus kép a lengyel valóságról.

A vicces-groteszk történet főszereplője egy nőstény kecske, akin keresztül megismerkedünk a wroclawi egyetemnek a falusi Lengyelország helyzetén segíteni próbáló programjával. A társadalmi kísérletben egy évszázados lengyel mezőgazdasági hagyományt próbálnak feléleszteni: passzív szociális juttatás helyett a kis közösség tagjai kecskéket kapnak, hogy így állítsanak elő maguknak alapvető élelmiszereket, például tejet, sajtot. Csakhogy a programban résztvevő családok többsége soha nem nevelt kecskét, most kell megtanulniuk ennek minden csínját-bínját. A film komikus képet fest a lengyel valóságról a bővülő Európai Unió kontextusában.

producer: Maciej Skalski
vágó: Jaroslaw Barzan, Bartek Konopka
operatőr: Piotr Rosolowski
hang: Franciszek Kozłowski, Michal Baginski
zene: Piotr Braun, Wojeiech Waglewski

válogatott filmográfia:
Rabbit a la Berlin, 2009 / Three for the Taking, 2006

A legnagyobb kívánság
Jan Špáta, Czechoslovakia, 1990, 85’
„Mi a leghőbb vágyad?” -- teszi fel a kérdést Jan Špáta fiataloknak 1964-ben majd 1989-ben. Generációs krónika a cseh történelem két kiemelkedő pillanatából.

„Mi a leghőbb vágyad?” Jan Špáta ezt a kérdést teszi fel fiataloknak 1964-ben, a politikai liberalizáció és nagyratörő szándékok idején. Az első generáció a 2. világháború óta, amely nyíltan bírálja a szocializmust. Magától értetődik, hogy a filmet 1969-ben betiltották. Jan Špáta azonban megismételte a kérdést 1989-ben. Az új generáció vágyai nagyrészt az anyagi biztonság körül forognak, ugyanakkor nyíltan bírálják az országot a szabadság hiánya miatt. Véletlen egybeesés, hogy a forgatás utolsó napja november 17-e volt: a stáb még egy felfegyverzett rendőrt is megkérdezett leghőbb vágyáról a Vencel téren. Špáta filmje generációs krónika a cseh történelem két kiemelkedő pillantából.

producer: Masa Charouzdova
vágó: Jan Petras
operatőr: Jan Špáta
hang: Miroslav Šimčík

válogatott filmográfia:
Between light and darkness, 1991 / Live for Happiness, 1989 / Carpe Diem, 1988 / Get Up and Walk, 1987 / The Land of St. Patrick, 1987 /Karel Gott, 1986 / Greece Transforming, 1983 / Gustav Mahler Variation, 1981 / Follow Your Happiness, 1979 / Brass Music, 1977 / The Sumava Pastoral Poems, 1975

A sztálinizmus vége Csehországban
Jan Švankmajer, Czech Republic, 1990, 10’
A történelem szemétdombjából kiemelkedik egy gipsz Sztálin--fej cseh nemzeti színűre festve, amelyből egy még láthatatlan csecsemő születik. A kommunista múlt éles hangú kritikája Jan Švankmajer tízperces remekművében.

Nem sokkal a kommunista rendszer vége után készítette Jan Švankmajer, a különféle műfajokban dolgozó neves cseh szürrealista művész ezt a rövid agitprop filmet az ország akkor még nagyon közeli szocialista múltjáról. A fasizmus alóli 19454-ös felszabadulással kezdődik, aztán áttér az 1948 februári kommunista hatalomátvételre, az 50-es évek olvadására, az 1968-as Prágai tavaszra, az 1969 utáni normalizációra, s az 1989-es bársonyos forradalommal fejeződik be – a „létező szocializmus” abszurd tragédiája tíz percbe sűrítve. A történet, amely úgy kezdődik, hogy egy felvágott gipsz Sztálin-fej agyából előhúznak egy kis Gottwald mellszobrot, a bársonyos forradalommal nem happy end véget ér. A történelem szemétdombjából kiemelkedik a gipsz Sztálin fej, ezúttal cseh nemzeti színűre festve, amelyből egy még láthatatlan csecsemő születik. Švankmajer rövid szatirikus darabja animációs részletekből, korabeli fotókból, poszterekből és egyéb tárgyi emlékekből áll, és meggyőzően érvel amellett, hogy az átmenet kora magán hordozza a kommunista múlt bélyegét.

producer: Jaromir Kallista
vágó: Marie Zemanova
operatőr: Svatopluk Maly
hang: Ivo Spalj

válogatott filmográfia:
Lunacy, 2005 / Little Otik, 2000 / Conspirators of Pleasure, 1996 / Faust, 1994 / Food, 1992 / Flora, 1980 / Meat Love, 1989 / Darkness-Light-Darkness, 1989 / Self-portrait, 1988 / Another Kind of Love, 1988 / Virile Games, 1988 / Alice, 1987 / The Pendulum, the Pit and Hope, 1983 / Down to the Cellar, 1982

A Videoton sztori
Pál Schiffer, Hungary, 1993, 65’
Schiffer Pál klasszikus dokumentumfilmje a gazdasági átmenetnek áldozatul esett székesfehérvári Videoton-gyár bezárásáról.

Schiffer Pál klasszikus dokumentumfilmje a gazdasági átmenetnek áldozatul esett székesfehérvári Videoton-gyár bezárásáról szól. A Videoton hajdan a szocialista ipar kirakat-üzeme volt, elnyert minden létező állami kitüntetést és, többek között szovjet, katonai megrendelést. 1987-ben 12 milliárd forintot kapott a kutatási-fejlesztési részleg modernizálására. 1991 tavaszán, a mélyülő gazdasági válság idején, a Videoton termelése harmadára zuhant, adóssága exponenciálisan nőtt, és végül csődbe is ment. A munkások zöme évtizedek óta dolgozott a vállalatnál, és nem sok esélyük volt más munkát találni. A vezetőség sokuknak csupán néhány órát, olykor percet adott az elbocsátás feltételeinek aláírására, azzal fenyegetve őket, hogy különben semmi pénzt nem kapnak. Egyeseknek sikerült a teljes kétségbeesésből kikecmeregni és más megélhetés után nézni. Farkasné például használtruha-boltot nyitott családi segítséggel, Varga Imre üzemvezető értékpapír-céget akart alapítani. A kirúgottak gyarapodó hadában azonban nem mindenkinek sikerül az újrakezdés.

producer: Péter Kővári
vágó: Béla Nyíri
operatőr: Balázs Bélafalvi
hang: Frigyes Wahl

válogatott filmográfia:
Elektra, avagy: Bevezetés a kapitalizmus politikai gazdaságtanába, 1995 / Engesztelő 1956–1989, 1989 / Az ibafai kovboj, 1987 / A Dunánál, 1987 / Kovbojok I–II., 1985 / Földi paradicsom, 1983 / Nyugodjak békében, 1982 / A pártfogolt, 1981 / Cséplő Gyuri, 1978 / Mit csinálnak a cigánygyerekek?, 1973

Magyar krónikák
Gyula Gazdag, Hungary, 1991, 98’
Három férfi és egy nő mesél életéről ’56-tól a rendszerváltásig. Gazdag Gyula remekműve a kommunista Magyarországról.

A „Magyar krónikák” három férfi és egy nő életét mutatja be Magyarországon, 1956 és 1989 között. Az elbeszélő-főszereplők hol gondolatban, hol a valóságban visszatérnek életük egykori helyszíneire és elmesélik történetüket. Egyikük túlélte saját kivégzését 1956-ban, másikuk 1990-ben megözvegyült és a boldogulás esélyeit keresi, a harmadik a titkosrendőrség tisztjéből vidéki tanító lett, a negyedik 1956 után internált értelmiségi. Semmi sem úgy volt, ahogy ma szeretnénk visszagondolni. Következtetések nincsenek, mert ha lennének, hamisak lennének.

producer: Laure Friant
vágó: Anna Kornis
operatőr: Gabor Szabó
hang: György Fék
music: György Kurtág jr.

válogatott filmográfia:
Ginsberg - Egy költö a Lower East Side-ról 1997 / Túsztörténet, 1989 / Hol volt, hol nem volt..., 1987 / Elveszett illúziók, 1982 / A kétfenekű domb, 1977 / Bástyasétány 74, 1974 / A határozat 1972 / A sípoló macskakő, 1972 A válogatás / 1970

Papírfejek
Dušan Hanák, Slovakia & France & Switzerland & Germany & Czech Republic, 1995, 96’
A neves szlovák rendező a második világháború és 1989 közötti csehszlovák diktatúrát veszi górcső alá és szembeállítja a munkásparadicsomot idéző archív felvételekkel.

A Papírfejek egy erőteljesen reflektált, szenvedélyes és olykor kegyetlenül humoros dokumentumfilm a szocialista Csehszlovákiáról. A rendező archív filmrészleteket és személyes beszámolókat kombinál, amelyek segítségével új perspektívából mutatja be az ország 1945 és 1989 közötti belső viszonyait. A cím maga utalás a pozsonyi május 1-i ünnepségre, amelyen az emberek a kommunista vezetőket ábrázoló óriási papír-állarcokban vonulnak az utcán. A happening túlmutat egy egyszerű politikai szatírán, a film üzenetének időtlenségét és Hanák munkásságának lényegét szimbolizálják, vagyis a válasz keresését arra, hogy mi tesz bennünket emberré, hogyan találhatjuk meg szerencsénket, és őrizhetjük meg hitünket a szkepticizmussal szemben. A csehszlovák múlt személyes szemszögből történő vizsgálata mellett a film a poszt-kommunista társadalom bizonytalanságait és ellentmondásait is ábrázolja.

producer: Marian Urban
vágó: Patrik Pašš, Alena Pätoprstá
operatőr: Alojz Hanúsek
hang: Igor Vrabec, Pavol-Ján Jasovsky
zene: Pavel Fajt

válogatott filmográfia:
Private Lives, 1990 / Silent Joy, 1985 / Goose Bumps, 1983 / A Place Among People, 1981 / I Love, You Love, 1980 / Doctor Jorge, 1977 / The Rosy Dreams, 1976 / Ma-tel-ko no. 9, 1975 / Flight of the Blue Bird, 1974 / Pictures of the Old World, 1972 / Leaving a Trace, 1970 / 322, 1969 / Variations of Tranquillity, 1967