Értelmi fogyatékkal élők oktatása és társadalmi integrációja - A figyelem csodája

A 2018-as Verzió Filmfesztivál utolsó előtti napján vetített A figyelem csodája című film (At the Philosophers' School, Fernand Melgar, 2018) a fogyatékkal élők világával ismertet meg minket. Egy speciális iskolát mutat be, ahol különböző fogyatékkal élő gyerekek oktatását, fejlődését követhetjük.


 

A film után egy kerekasztal beszélgetést tartottak, amin részt vett Tausz Katalin (UNICEF), Dely Réka és Vellai Zsolt (Nem Adom Fel Alapítvány), Cedric Blanc (Verdeil Foundation) és Báthory Noémi (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége). A meghívott szakértők bevezettek minket a fogyatékkal élők társadalmi elfogadottságának kérdésébe, illetve az oktatásukkal kapcsolatosan felmerülő problémákról folytattak eszmecserét. A beszélgetés során nagyon megfogott az a visszatérő gondolatmenet, miszerint a fogyatékkal élő gyerekek sorsa, integrációja szinte teljes mértékben a szülőkön múlik. Egyfelől fontos az, hogy a szülő elfogadja, a gyereke különbözik a többitől és másfajta bánásmódot igényel. Ha erre a szülő nem képes és tagadásban él, akkor nagyon visszavetheti gyereke fejlődését. Másfelől a többi szülőnek is hatalmas a szerepe a fogyatékkal élő gyerekek integrációjában és megítélésében, ugyanis a gyerekek alapjában véve elfogadóak, természetesnek veszik azt, hogy különböznek egymástól. A szakértők úgy fogalmaztak, hogy a fogyatékosságot ugyanolyan természetes különbözőségnek érzékelik, mint azt, hogy valakinek mondjuk más színű a haja vagy a szeme. Az integrációt a szülők hozzáállása nehezíti meg, akik gyakran félnek, és nem engedik közel saját gyerekeiket a fogyatékkal élő gyerekekhez.

edp_leon_0.jpg
fotó: A figyelem csodája

A szülőkön kívül a tanárok is kulcsszerepet játszanak az integrációban. Az ő hozzáállásuk szintén példaszerű a gyerekek szemében, illetve rendkívül fontos a tanárok és a szülők együttműködése. A fogyatékkal élő gyerekek sajátos bánásmódot igényelnek, amit egy átlagos iskolában az esetek nagy részében nem kapnak meg. A tanárok nem specializálódtak az ilyen fajta bánásmódban és túlterheltek ahhoz, hogy elegendő figyelmet biztosítsanak a gyerekeknek. A szakértők szerint Magyarország még nagyon messze van attól, hogy megfelelő oktatást tudjon adni a fogyatékkal élő gyerekeknek. Ahhoz, hogy egy ilyen rendszer kialakuljon, egyelőre nincs elegendő pénz, nincsenek megfelelő eszközök és az oktatási rendszerben is vannak olyan problémák, amik további akadályokat állítanak. Viszont láthatunk sikeres példákat más országokban,a filmbeli svájci iskola is egyike ezeknek. Láthatjuk, hogy egy jó rendszerben az oktatás hatékonyan tud működni, ha minden szükséges feltétel adott. Van elég tanár, akik jó kapcsolatot ápolnak a szülőkkel, és megvannak a megfelelő eszközök és módszerek, amikre a gyereknek szükségük van. Így a gyerekek tudnak fejlődni, és megkapják a megfelelő segítséget az integrációhoz. Külföldön nemcsak a korai oktatásra láthatunk követendő példát, hanem vannak olyan intézmények, amik egészen 18 éves korukig foglalkoznak a fogyatékkal élő gyerekek oktatásával és segítenek nekik munkát találni a társadalomban.

Ahogy a szakértők is hangsúlyozták, az a cél, hogy a fogyatékkal élőket ne ezen az egy tulajdonságuk alapján ítéljék meg, hanem úgy tekintsenek rájuk, mint komplex egyéniségekre. Magyarországnak még sokat kell fejlődnie azon a téren, hogy megfelelő oktatást tudjon biztosítani mindenkinek, és hogy segítse a fogyatékkal élők társadalmi integrációját. Ezért is fontos A figyelem csodája című film, hiszen rávilágít a problémára és napirendre tűzi az ezzel kapcsolatos kérdéseket.

 

 

Détár Tamara
ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék