Máté Bartha Budapesten élő képzőművész, aki fotográfiával és dokumentumfilmmel foglalkozik. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerzett mesterdiplomát fotográfiából, majd dokumentumfilm-rendezést tanult a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Munkáiban a dokumentarista megfigyelést megrendezett helyzetekkel és kísérleti képi megoldásokkal ötvözi. Kontakt című sorozatáért 2018-ban elnyerte a Robert Capa Nagydíjat, 2019-ben pedig a Rencontres d’Arles Louis Roederer Discovery Award díját.

Benkó Bernadett a Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező mesterszakának végzős hallgatója. Munkáiban elsősorban személyes történetek, családi kapcsolatok, az emlékezet, valamint az identitás, az önazonosság és a társadalmi normákhoz való viszony kérdései foglalkoztatják. Filmjeiben gyakran dolgozik családi archív felvételekkel, a dokumentarista megfigyelést személyes, esszéisztikus nézőponttal ötvözve.

Fődi Kitti magyar újságíró és dokumentumfilmes. Budapesten médiát és kommunikációt, Norvégiában pedig dokumentumfilm-készítést tanult. Videóújságíróként elsősorban társadalmi kérdésekkel, többek között oktatással, szegénységgel, egészségüggyel és fogyatékossággal foglalkozott. A Bakpakk első dokumentumfilmje.

Nikolaus Geyrhalter osztrák filmrendező, operatőr és producer, akit precíz, megfigyelő dokumentumfilmjei tettek ismertté. 1994-ben alapította produkciós cégét, azóta olyan filmeket készített, mint a Pripyat, az Our Daily Bread, a Homo Sapiens és a Matter Out of Place.

Martin Herr magyar filmrendező, 2025-ben végzett a nemzetközi DocNomads dokumentumfilmes képzésen. A filmezés előtt videóújságíróként dolgozott a Partizánnál. Munkáiban a személyes és a társadalmi tapasztalatok találkozása érdekli, gyakran ötvözve az intim megfigyelést kísérleti filmes formákkal.

K. Kovács Ákos magyar filmrendező és alkotó, aki dokumentum-, zenei és fikciós projekteken is dolgozik. Dokumentumfilmjeiben gyakran kulturális közösségekre és a kortárs magyar társadalom valóságára összpontosít. A Színház sárból rendezője, valamint a készülő Extázis Uncut egyik rendezője.

Ross McClean Belfastban született filmrendező, aki a DocNomads nemzetközi kreatív dokumentumfilm-rendezői programján tanult Kanadában, Magyarországon, Portugáliában és Belgiumban. Rövidfilmjeit, köztük a Hydebank, az Echo és a No Mean City című alkotásokat jelentős dokumentumfilmes fesztiválokon mutatták be. A Magilligan első egész estés dokumentumfilmje.

Bill Morrison amerikai filmrendező, akinek munkássága szorosan kötődik az archív és found footage anyagokhoz. Legismertebb filmjei közé tartozik a Decasia, a Dawson City: Frozen Time és az Incident. Filmjeiben az emlékezetet, a történelmet és a képek anyagi természetét vizsgálja; az Incident elnyerte a Nemzetközi Dokumentumfilm Szövetség legjobb rövidfilmnek járó díját, és Oscar-jelölést is kapott.

Dorottya Márton Budapesten élő dokumentum- és kísérleti filmrendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen dokumentumfilm-rendezést tanult, munkáiban gyakran használ személyes archívumokat, found footage anyagokat és szokatlan dokumentumfilmes formákat. Filmjeiben intim társadalmi kérdéseket vizsgál sajátos, személyes képi megközelítéssel.

Piotr Pawlus lengyel operatőr, dokumentumfilm-rendező, fotográfus és festő. Operatőrként dolgozott Szergej Loznyica The Invasion és Champ de Mars című filmjein, valamint társrendezője volt az In Ukraine (2023) című dokumentumfilmnek, amelyet a Berlinalén mutattak be. Munkáiban a megfigyelő dokumentumfilmes megközelítés erős vizuális érzékenységgel párosul, különösen a táj és a háború utáni állapotok ábrázolásában.

Attila Ponczók magyar dokumentumfilmes és producer. Producerként dolgozott a Ghetto Balboa című filmen, amely 2018-ban a Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában debütált. A Papa első egész estés rendezése, amely saját családjának az idősellátással kapcsolatos tapasztalataiból indult ki.

Dáša Raimanová szlovák születésű, Londonban és Berlinben élő dokumentumfilmes, akinek munkái társadalmi és politikai kérdésekkel, különösen a nők és kisebbségek tapasztalataival foglalkoznak. Filmjei közé tartozik a Polyland és az Across the Road – Worlds Apart.

Afsaneh Salari iráni dokumentumfilmes, vágó és producer, aki Teherán és Párizs között él és dolgozik. A Docmaniacs társalapítója, valamint a La Fémis, a Berlinale Talents, az IDFA Academy és a DocNomads alumnája. Korábbi dokumentumfilmje, a The Silhouettes a Visions du Réel fesztiválon debütált, ahol a zsűri különdíjával ismerték el.

Anton Shtuka Kijevben élő ukrán dokumentarista fotográfus és filmrendező. Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója óta Ukrajna történeteit dokumentálja olyan nemzetközi médiumok számára, mint a The Guardian, a Reuters, az AP, a Bloomberg és a The Times.

Albie Swingler kreatív producer és rendező. Az elmúlt hat évben televíziós bemutatásra készülő dokumentumfilmeken, független nagyjátékfilmeken, digitális médiatartalmakon és podcastokon dolgozott. Számos platform és csatorna számára fejlesztett és készített tartalmakat, többek között a BBC, a Channel 4, a BFI Doc Society, a Netflix, az A24, a Prime Video és az Apple TV megbízásából.

Munkája során a világ számos pontjára eljutott: Európában, az Egyesült Államokban, Mexikóban és Panamában forgatott, elsősorban olyan dokumentumfilmeket, amelyek középpontjában a szereplőkhöz és a helyszínekhez való hozzáférés áll. Sikeresen teremtett kapcsolatot és forgatási lehetőséget sokféle személlyel és intézménnyel: Kalifornia leghírhedtebb börtöneitől szekták tagjain és politikusokon át a világ első, kizárólag transznemű nőkből álló futballcsapatáig.

Albie elnyerte a BFI Doc Society Made of Truth támogatását a Miss Szarajevó visszatér című rövidfilm megrendezésére, amely a boszniai háború idején rendezett szépségverseny győztesének történetét meséli el. A filmet felvásárolta a The Guardian, és az év későbbi részében a fesztiválon is bemutatják. Második rövid dokumentumfilmje, a The Garden We Made nyerte el a Netflix 2026-os Documentary Talent Fund díját. Albie emellett a Broadcast Magazine 2025-ös Hot Shots válogatásába is bekerült.

Timár Sára magyar filmrendező, fotográfus és történész. Történelemből szerzett mesterdiplomát az ELTE-n és a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales egyetemen, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen fotográfiát és képzőművészetet tanult. Fotómunkáit nemzetközileg is kiállították, az Under the Dance Floor pedig első egész estés dokumentumfilmje.

Olivér Márk Tóth magyar újságíró és dokumentumfilmes. Magyar és német médiának dolgozott videóújságíróként, 2017 óta készít dokumentumfilmeket, amelyekben gyakran lázadó és szokatlan karakterek történeteivel foglalkozik. Munkáját Hégető Honorka-díjjal ismerték el, a Meant to Be pedig első egész estés dokumentumfilmje.

Váradi Béla az Egyesült Királyságban élő roma fotográfus és képzőművész, akinek dokumentarista munkái az identitás, az egyenlőtlenség, az emberi jogok és a reprezentáció kérdéseit vizsgálják.