A szibériai Kuzbasz régióban található Kiszeljovszk az ott fellelhető kilenc külszíni bánya miatt az egyik legszennyezettebb levegővel rendelkező orosz város. Az oroszországi szénkitermelés a harmadik legnagyobb a világon, az országban bányászott szén hatvan százalékát Kuzbasz régió adja. A legtöbb leírásban Kiszeljovszk csak egy bányászvárosként szerepel, ahol az embereket születésüktől kezdve erre a pályára ösztönzik. A városban rengeteg szobor, óriásplakát és festmény hirdeti a kuzbaszi bányászok dicsőségét. A szénkitermelés még a szovjet idők alatt kezdődött ezen a területen, ekkor még földfelszín alatti, mélyművelésű módszerekkel. „Ekkor azonban a bányatulajdonosok valami nagyon érdekeset fedeztek fel. A nyíltszíni bányászat sokkal olcsóbb. Kiszeljovszban kilencvenezer ember lakik. Nézzük, ahogy ezek a bányák egyre közelebb és közelebb kerülnek hozzánk. Olyan érzés, mintha egy szigeten lennénk és egy óceánnyi szén által lennénk elzárva az anyaföldtől.” A Fekete hó c. dokumentumfilm esetében felmerül a kérdés, hogy vajon inkább emberi jogi vagy környezetvédelmi filmről van-e szó? A filmben szinte minden jogsértés a környezet felelőtlen, túlzott kiaknázásából fakad, és ez kihat az egyéni emberi sorsokra.
Kiszeljovszk lakói folyamatosan a környezetszennyezés által okozott egészségügyi problémákkal küzdenek a levegőben szálló szénpor és a bányászat folyamatai miatt. A levegő koszos, a vizek szennyezettek, a halálozási arány magas. A bányákban történő robbantások miatt a lakóépületek falai folyamatosan repedeznek, sok helyen a házakba bevezetett folyóvíz-szolgáltatás sem érhető már el. A régióban a halálozások száma duplája a születéseknek, a rákos megbetegedések száma pedig tízszer annyi, mint Oroszország bármelyik másik területén. Az itt született gyerekek közül sokan különböző szervi rendellenességekkel és elégtelenségekkel jöttek világra.
Natalia Zubkova mindkét lánya veseelégtelenséggel született. A helyi anya saját családjának és a környék lakóinak helyzetét látva indította el YouTube csatornáját, ahol a legtöbb környékbeli katasztrófát és a természet, valamint a lakókörnyezet állapotát rögzítette, majd megosztotta azt a világgal. Natalia célja először csak a figyelemfelhívás volt, de ahogy egyre több és több egészségügyi veszélyfaktor létezéséről értesült, úgy egyre inkább hajtotta őt a tenni akarás.
A film címét is inspiráló eset, amikor fekete, szénnel szennyezett hó esett Kiselyovskban a korábbiakhoz képest nagy médiavisszhangot kapott. Ez a természetellenes jelenség már olyan környezeti szennyezést mutatott, ami mellett senkinek nem szabadna élnie. A szálló szénpor csak az egyik problémaforrás. Natalia segítségét kérték Parnikovka lakosai is, ahol korábban szintén nyíltszíni szénbányászat folyt, mára azonban a hatóságok kimerültnek nyilvánították a bányát, és leállították a kitermelést. A földfelszín alatt azonban olyan endogén tűz ég, ami az ott található szénből táplálkozik. Ez a fajta tűz természetes körülmények között is fellelhető, de sokszor akkor keletkezik, amikor szabálytalanul, helytelen módszerekkel próbálnak szenet bányászni, vagy esetleg bányabalesetek következtében.
A Parnikovkában feltárt tüzek esete komolyabb lépésekre ösztönözte az ott lakó közösséget. A korábbiak során rengeteg üres ígéretet kaptak a régió vezetőségétől, de eddig egyik se teljesült. Az endogén tüzek a hivatalos nyilatkozat szerint illegális szemétlerakó helynek minősülnek, ami az ott lakók hibájából gyulladt ki. Natalia Parnikovkában vette fel azt a segélykérő videót, ami végül a nemzetközi sajtóba is eljutott. Érdekes, hogy a Natalia által felvett legtöbb jelenetben elsősorban nők szerepelnek, sokszor a gyerekeikkel együtt. Ennek oka lehet, hogy Kuzbasz régiójában a családokat a mai napig nagyrészt az apák tartják el anyagilag, és a környéken a legtöbb munkalehetőség a bányákban található. A ott lakó férfiak jelentős része, többek között Natalia férje is, a környező bányákban dolgoznak, és nem akarják a családjukat még rosszabb helyzetbe sodorni azzal, hogy elveszítik a munkájukat.
Jelenetkép a Fekete hó című filmből
Nincs ez másképp azon a felvételen sem, amiben a helyi nők Kanadát kérték arra, hogy ökológiai menekültekként fogadják be őket. Ez volt az a segélykérő videó, ami a film rendezőjének, Alina Simone-nak a figyelmét Szibéria felé fordította. Alina egy Egyesült Államokban élő újságíró, író és filmrendező, aki politikai menekültként érkezett családjával együtt a Szovjetunió fennhatósága alatt álló Ukrajnából Amerikába. Alina családi kötődése miatt Google értesítéseket állított be az orosz menedékkérőkkel kapcsolatos történetekre, így értesült a Kuzbasz régió eseményeiről. „Nagyon sok szinten lenyűgözött a dolog. Természetesen soha nem hallottam korábban föld alatti tűzről. Ez nagyon rejtélyes volt, és felkeltette az érdeklődésemet” – nyilatkozta a rendezőnő.
Alina három hetet töltött Szibériában, ahol nagyon közel került Nataliahoz. Többek között bíróság elé is állították, megbírságolták, bűnösnek találták, és majdnem kiutasították kémkedés vádjával. „Koholt bizonyítékokkal álltak elő. Azt mondták, hogy a New York Times-nak dolgozom” – mesél arról, hogyan vették célba az orosz hatóságok. „Ültem már olyan tárgyalóteremben, ahol egy ketrec is volt. Az életünket bíztuk egymásra abban az időszakban. Amikor majdnem kiutasítottak, és akár börtönbe is kerülhettem volna, ő a háttérben nagyon keményen dolgozott azon, hogy megvédjen…ez számára is elég ijesztő volt. Nagy nyomás nehezedett rá a kormány részéről, hogy tegyen ellenem vallomást, és adjon fel. FSZB-ügynökök kopogtattak az ajtajánál, és erre kérték őt.”
A Fekete hó c. film egyfelől értelmezhető egy klasszikus értelemben vett dokumentumfilmként, ami egy konkrét eseménysorozatot mutat be, és teszi mindezt valósághűen és a lehető legszerényebb módon, mellőzve az absztrakt, adott esetben figyelemelterelő formai megoldásokat. A film ambíciói azonban ezen némileg túlmutatnak, a rendkívül megrázó, érzelmes, és közelről bemutatott történeten keresztül a mű egy közösségi cél elérésének eszközéül szolgál. A filmkészítő pedig szószólójává válik a kiszeljovszki közösség ügyének, a filmben látott emberi jogsértésekkel szemben lép fel, miközben végig a háttérben marad. Ennek kapcsán erős párhuzam vonható Natalia – aki saját YouTube-csatornáján hasonló újságírói, dokumentációs munkát végzett, videónként körülbelül pár száz megtekintéssel – valamint Alina között, aki filmjével ennek kihangosítását szolgálja. Habár Alina próbál a háttérben maradni, kizárólag azzal, hogy külföldiként Szibériában forgat, máris megnehezíti saját és főszereplőjének helyzetét is. Többször is veszélyben érezték magukat, míg végül Natalia az életét féltve kényszerült elhagyni az országot. Alina minden kapcsolatát bevetve segített Nataliának Georgiába menekülni, ahol a film utolsó jelenetei is játszódnak.
Vannak pillanatok, amikor a rendező jelenléte kicsit megfoghatóbbá válik, egyes hangüzenetek narrációként is értelmezhetőek, ezeket Natalia egyenesen Alinának címezi. Ahogy őt tájékoztatja az eseményekről, gondolatairól, úgy a nézőt is. A film egyik jelenetében, egy kisebb autós üldözés során maga a rendező is megszólal. A film legfeszültebb percei a kamera jelenlétéből fakadnak, hiszen a hatóságok erősen ellenezték a forgatást.
Jelenetkép a Fekete hó című filmből
Bár nem egy kifejező, művészi filmről van szó, a Fekete hó vizuális megoldásait tekintve változatos, amit legjobban talán a hibrid szóval lehetne jellemezni. Sokféle elemet ötvöz, egyrészt felhasználja Natalia eredeti felvételeit, azokat is, melyek a film forgatása előtt telefonnal készültek. Ezek a videók sokszor kissé amatőr érzetet keltenek a filmben, ugyanakkor jóval immerzívebbé is teszik. Ez egészül ki a rendező professzionális felvételeivel. A film leginkább közeli képekkel dolgozik, néha már-már kényelmetlenül is, betekintést kapunk intim, családi pillanatokba, amikor a szereplők arcáról minden egyes érzelem leolvasható. Szerepelnek helyenként drónfelvételek is, amik amellett, hogy megmutatják a változatos tájat, egyes érzelmek elmélyítésére is szolgálnak. Ilyen például amikor Natalia kétségbeesett telefonhívásához vizuálisan csak komor természeti és városi képek társulnak.
A film eszköztárába tartoznak még olyan, nem konkrétan a nyersanyag részét képező elemek is, mint a grafikák, amik segítenek elhelyezni Kuzbaszt a térképen, vagy olyan vizualizációk, amelyek a különböző gyűlöletkeltő weboldalakat keltik életre. Nem utolsósorban a „found footage”, azaz a más forrásból kölcsönvett felvételek is organikus módon szerepelnek a filmben, erre jó példa, amikor a néző Nataliaval közösen követi a sajtótájékoztatót, vele egyszerre döbben meg a látottakon.
Érdemes a Fekete hó c. filmet összevetni más, az idei Verzió filmfesztiválon vetített filmekkel is. A Karavánról és kutyákról című filmben is hangsúlyos volt az orosz rendszer és propaganda működése, ott a szankciók azonban leginkább újságok, rádiók és televíziók ellen irányultak. A kormány jogi lépésekkel, mint a „külföldiügynök-törvény” („Foreign Agents Act”), teljesen ellehetetlenítette a független újságírás gyakorlatát. Ezzel szemben a Fekete hóban inkább magánszemélyeket látunk, akik egyenként tanúsítanak a hatóságok szerint deviáns magatartást a hatalommal szemben. Erre a hatalom gyűlöletkeltő weboldalakkal, online fenyegetésekkel és az érintettek teljes semmibevételével reagál, miközben az érintetteket még annyira se védi senki, mint egy szerkesztőség munkatársait.
Mint minden aktuális oroszországi eseményt, a Kuzbasz régió lakosainak kezdeményezéseit is jelentősen befolyásolta az orosz–ukrán háború kitörése. „Azt hiszem, ez volt az utolsó időszak, amikor Oroszország még törődött a Nyugattal” – mondja Alina arról az időszakról, amikor 2019-ben Szibériában tartózkodott. A háború kitörése óta Oroszország még jobban elhatárolódott a nemzetközi médiától, szinte lehetetlen belső információkhoz jutni. Ebből kifolyólag nem lehet tudni, mi zajlik jelenleg Kiszeljovszkban és a környező városokban. A rendezőnő a nehéz körülmények ellenére is kitartó marad, a következő dokumentumfilmje, a Fear Zone a „titkos, éjjeli georgiai határmozgatásra tett orosz kísérletekről” fog szólni.
Albert Katalin Tünde és Gachályi Mátyás
Az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék hallgatói
Források:
alinasimone.com: About Alina Simone
https://www.alinasimone.com/about-alina-simone/
Blaskó Ágnes – Varga Balázs: Dokumentumfilmek társadalmi térben, In: Idegenek a kertemben. Bevándorlás és migráció Európában (Módszertani kézikönyv), Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány (2011)
http://docplayer.hu/467271-Idegenek-a-kertemben-bevandorlas-es-integracio-europaban.html
Business Doc Europe: CPH:DOX F:ACT AWARD: Black Snow by Alina Simone 2024. március 21. https://businessdoceurope.com/cphdox-fact-award-black-snow-by-alina-simone/
CBC: 'The Kuzbass is now just one big hole': Siberian coal town residents on their failed effort to come to Canada 2021. június 15.
https://www.cbc.ca/news/world/russia-coal-pollution-kiselyovsk-1.6064679
National Geographic: Föld alatti bányatüzek 2022. február 22.
https://ng.24.hu/fold/2022/02/22/fold-alatti-banyatuzek/
YouTube: Жизнь на вулкане
https://youtube.com/channel/UCeC7nvR6KI8mpizbfhnA_AA?si=QlCsddGEjrR-gjhX
