A FIPADOC indulása óta, 2019-től a European Stories kiértékelésére és elbírálására egy héttagú zsűrit állít össze, amely a szekcióhoz hasonlóan eklektikus. A zsűritagok kiválasztásában olyan tényezők játszanak szerepet mint a partner fesztiválok képviselete – így értesültem én is a lehetőségről a Verzió által –, a Doc Around Europe fesztiválokon való filmbemutatók, valamint az európai ügyek iránti elkötelezettség. Az idei kiválasztottak közé került többek között Diala Al Hindaoui szír-francia dokumentumfilm rendező, aki Fatmé c. kisfilmjével 2024-ben megnyerte a New Talent szekciót, Hanis Bagashov macedón rendező, aki 17 évesen már a Berlinale Panorama programjában debütált főszereplőként és azóta két Berlinale Talents program tagja volt, valamint Philipp Schaeffer német rendező, akinek a The Unicorn in Snowpants Suddenly Ran Off c. kisfilmje a The New Yorker produceri közreműködésével készült.
A Young Europeans Jury Biarritzban
Ahogy Christine Camdessus-tól, a fesztivál művészeti igazgatójától és Marion Czarny kurátortól megtudtuk, a 12 filmből álló szekció válogatásában legalább akkora szerepe volt a dokumentumfilmek teljes formai spektrumának bemutatása, mint az aktuális európai problémák körképének felvázolása. Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés az értékelésnél a szempontok közti priorizálás volt. A téma aktualitása és szerepe, a vizuális elbeszélésmód, a nézőpont újszerűsége és a hozzáférhetőség nehézsége mind meghatározó faktorok voltak az elbírálás során.
A European Stories szekció filmjei közt az egyik legerősebb vonása a gyakran tárgyalt témák új szemszögből való bemutatása volt. Ruth Beckermann filmje, a Favoriten egy bécsi általános iskola alsó tagozatos osztályának mikrovilágában, a gyerekek perspektívájából boncolgatja a migráció és identitás kérdéseit. Lidia Duda hasonlóan izgalmas nézőpontot kínál a menekültválság feldolgozására Forest c. filmjével. A belarusz határ menti erdőben új életet kezdő lengyel kisgyermekes család küzdelmeit követjük végig, akik az illegalitás ellenére is felelősséget vállalnak a menekültek megsegítéséért. Davidde Lomma The Last Island c. filmjében Lampedusa lakosainak szemszögéből ismerhetjük meg az egyik legtragikusabb menekülthajó-katasztrófát és az azt követő csodával felérő mentési akciót, amelynek során egy nyolcfős csónak segítségével 47 életet mentettek meg.
Az egyik legemlékezetesebb főszereplő választást Marie-Magdalena Kochová The Other One c. filmjében láthattuk. A 18 éves Johanának életében először önmagát kell előtérbe helyeznie, amikor egyetemre jelentkezik, és ezzel meghozza azt a döntést, hogy elköltözik otthonról, kilépve az autista húgának nyújtott mindennapi gondozásból. A nyertes filmben, Vytautas Puidokas Murmuring Hearts c. hihetetlenül finom, mégis nagyon határozott portréjában szintén egy tizenéves lelki küzdelmei kerülnek fókuszba. A 14 éves Matast nevelőszülei egy litván vidéki farmra küldik, hogy dühkitörési problémáit kezeljék az izolált rehabilitációs központban. Matas a gyógyulás útján indul el megküzdve a természet erejével a középkorú függők keresztény közösségében.
Murmuring Hearts
A fesztiválélményemet leginkább a filmek utóízéhez tudom hasonlítani. A zsűritagokkal való mélyreható vitákat követő megértések, különböző kiindulópontokból való találkozások olyan feltöltőek voltak, mint a rendezői narratívák bátorságát látni. Különösen inspiráló volt megélni, hogyan tudtuk mindannyian újraértékelni a véleményünket egy-egy újabb szempont hatására, és döntést hozni úgy, hogy újra és újra átgondoltuk és mérlegre tettük prioritásainkat, míg egységes döntés nem született. Emellett a lehető legfontosabb módon mélyen nyomot hagyott bennem a felvetett témák és elbeszélések súlya. Megnőtt bennem az elhatározás arra, hogy gyakrabban részt vegyek olyan beszélgetésekben, amelyekben integráljuk a valóságunk legnehezebben befogadható igazságtalanságait és válaszokat keressünk rá.
Taraczky Mila
