A Föld egyhatodán át: szovjet expedíciós filmek, 1926- 1934
Az Orosz Állami Film- és Fotóarchívum (RGAKFD) közreműködésével
1926-ban Dziga Vertov nagyra törő "vizuális költeménnyel" állt elő ezen a hangzatos címen: A Föld egyhatoda. A Szovjetunió több távoli részében forgatott film friss szemmel láttatta az új birodalmat, és rendkívüli hatása volt. A messzi északon, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban forgatott művével Vertov megteremtette a "határvidékek unióját", a perifériát a központ fölé helyezte és kiemelt figyelmet szentelt a Szovjetunió kulturális és etnikai sokszínűségének. A pozitív fogadtatás nyomán újabb lökést kapott az expedíciós filmek már beindult hulláma; ezt követően a harmincas évek elejéig az ország legkülönbözőbb szegleteiben forgattak ilyen mozgóképeket. A propagandát az etnográfiával ötvöző filmeknek számos céljuk volt: szemmel látható bizonyítékát adni a "fejlődő szocializmusnak", és a modern néprajzi látásmódot megelőlegezve bemutatni a helyi kultúrák jellegzetességeit. Az Orosz Állami Film- és Fotóarchívum most látható anyaga e rövid életű műfajról nyúlt változatos képet. A program olyan ritka némafilmeket tartalmaz, amelyeket még soha nem vetítettek Magyarországon. Köztük van A Föld egyhatoda és a nyomában született Dagesztán, Tunguzok, Buhara; a korai szovjet film egyik legizgalmasabb alkotója, Vlagyimir Jerofejev pamíri expedícióját megörökítő A világ tetején; útifilmek a Burját és Csuvas Autonóm Köztársaságból, valamint Kamcsatkáról (Keresztül Burját-Mongólián, A csuvasok földje, Kamcsatka); illetve két film a krími és a birobidzsáni zsidó településekről (Zsidók a földeken, Birobidzsán). Az expedíciós dokumentumfilmezés nem bizonyult tartósnak: a megerősödő rezsim szigorúbb ellenőrzést vezetett be a stúdiók felett és egyre kevesebb érdeklődést mutatott a helyi kultúrák iránt. Az uniformizált szocialista realizmus vette át a regionális és nemzeti sajátosságok helyét, amelyre jó példát szolgáltat a programot záró film, A századok sötétségéből, amely a mordvinok között készült. A változatos körkép felidézi a szovjet dokumentumfilmezés egykor pezsgő korszakát és emléket állít a rendezőknek, akik annak idején felfedezték és megörökítették "a Föld egyhatodának" sokszínűségét.
Oksana Sarkisova
Dziga Vertov / USSR / 1926 / 73 min / silent, Russian intertitles Dziga Vertov 1926-ban készült "vizuális költeménye", amelyet "a film fogalmának új szintre emeléseként" gondolt el. Végigutaztatja a nézőt a hatalmas Szovjetunión keresztül, a dagesztáni falvaktól a szibériai erdőségekig. A "határvidékek uniójának" filmes megteremtője egyaránt kapott hideget és meleget a művéért: nevezték a "filmeposzok költőjének" és az "egzotikumok hajszolójának". Az első részben a Tőke idegen, távoli földjét (azaz a Nyugatot) állítja szembe a földrajzilag, gazdaságilag és kulturálisan sokszínű utópikus állammal - a Szovjetunióval.
Tunguzok / 1927 / Elizaveta Svilova / 12 min / silent, Russian intertitles
Buhara / 1927 / Elizaveta Svilova / 12 min / silent, Russian intertitles
Adigeföld /1928 / Iakov Kornil'ev / 14 min / silent, Russian intertitles
Kamcsatka / 1927 / Nikolai Konstantinov / 31 min / silent, Russian intertitles A Föld egyhatodához forgatott hatalmas anyag felhasználásával több rövidfilm is készült. Az Adige föld például jól szemlélteti az expedíciós műfaj átmenetét Vertov alapvetésétől a programban utolsóként látható filmig; Vertov munkatársa, Nyikolaj Konsztantyinov ezzel szemben tényszerűen számol be a távoli Kamcsatka-félszigeten tett utazásáról.
Vladimir Erofeev / 1929 / 76 min / silent, Russian intertitles 1927 nyarán a Szovkino Stúdió és a Geológiai Bizottság közös expedíciót indított Közép-Ázsia egy feltáratlan régiójába, a Pamírba - azaz "a világ tetejére". A tudósok és filmesek együttműködésének e ritka példáját Vlagyimir Jerofejev, a szovjet néprajzi film úttörője rendezte. Moszkvától Szamarán, Orenburgon és Taskenten át vezetett az út a Pamírba. Közben megismerhetjük a nomád kirgizek és egy tádzsik falu mindennapi életét. A rendező nem éri be azzal, hogy bemutassa az ősi hagyományokat, hanem tágabb antropológiai összefüggésbe helyezi őket.
Lydia Stepanova / 1929 / 38 min / silent, Russian intertitles A film egy szovjet-német orvosi expedíció útját örökíti meg, amely a szifilisz és más betegségek leküzdésével próbálkozik Burjátiában. Néprajzi beszámolóként indul és a napi higiénia propagálásával zárul. Erős civilizatorikus hevület hatja át, az életmódtól a vallási szertartásokig mindent a népegészségügy szempontjából vizsgál.
Vladislav Korolevich / 1927 / 60 min / silent, Russian intertitles A Csuvas Autonóm Köztársaság új stúdiójának gyártmánya a forradalom 10. évfordulójára készült. A konvencionális "régen és most" szembeállításra épül, melyben a gyarmati kizsákmányolást felváltja a modernizációt és fejlődést hozó győztes szovjethatalom. A rendező dokumentumfelvételeket párosít beállított melodramatikus, akciós vagy komikus jelenetekkel. A gyenge technikai minőségű filmet végül nem mutatták be. Mai jelentőségét kordokumentumként nyerte el.
Abram Room / 1927 / 19 min / silent, Russian intertitles A Zsidó Földmunkások Letelepítési Társasága megbízásából készült film célja a népszerűsítés és az adománygyűjtés volt ahhoz a rövid életű programhoz, amelynek keretében zsidókat telepítettek át a hatalmas krími sztyeppékre. Viktor Sklovszkij és Vlagyimir Majakovszkij írta a forgatókönyvet, Lilja Brik volt a gyártásvezető és Abram Room a rendező. A hangsúlyozottan szekuláris és emancipatorikus program a cionisták alijára felhívó mozgalmának alternatíváját akarta felmutatni. A film száraz humorral állítja szembe a stetl "gettózsidóinak" életét a telepesek idealizált képével. Miután a krími kísérletnek rövid úton véget vetettek, sorsára hagyva 100 ezer áttelepített embert, a filmet betiltották.
Mikhail Slutskii / 1934 / 35 min / silent, Russian intertitles A harmincas évek elején, miután a krími program leállt, a rezsim a keleti végeken kijelölt "szűzföldeket" kezdte el ajánlgatni a zsidóknak. 1934-ben Birobidzsán autonóm tartományi státuszt nyert. A jiddis nyelven forgatott film, amelyet nemzetközi propagandának szántak, számos motívumot vett át a Zsidók a földeken anyagából, különös tekintettel a zsúfolt stetl és a tágas, békés vidék szembeállítására, csak most a tajga vette át a sztyeppe szerepét, mint művelésre váró szűzföld. A hagyományos zsidó életmód itt már csak paródiaként jelenik meg egy színházi epizódban.
Alexander Lemberg / 1931 / 54 min / silent, Russian intertitles A finnugor nyelvű mordvinokról készült film már arról tanúskodik, hogyan alakult át a dokumentarista expedíciós műfaj beállított jelenetekkel és az amatőrök mellett hivatásos színészekkel forgatott agitkává. Az úti beszámolót ideológiai célzatú történelemkép váltja fel az egyház és a földesurak által kizsákmányolt mordvinokról. Az új rendszer ellenben fejlődést hozott, a kolhoz meghonosította az új mezőgazdasági módszereket. A műfaji szabályok fellazulása animációs betéteknek nyitott teret, amelyekben gúny tárgyává teszik a múlt embereit.
A retrospektív filmjeit magyar és angol nyelvre fordítjuk.