Ez a kis mesevilág többek között egy nem mindennapi evangélikus lelkész, Bolba Márta érdeme, aki a megszűnés határán álló gyülekezetet egy ma már százfős, folyamatosan növekvő közösséggé virágoztatta. A Mandák Ház lelkésze című film egyebek mellett az egyház és az értelmiség társadalmi felelősségvállalásának kérdéseit boncolgatja. Bolba Márta rendkívül érzékeny a szociális problémákra, és határozottan ki is fejti a véleményét, ebből adódóan megesik, hogy konfliktusba keveredik a kerület kormánypárti vezetésével. Tanúi lehetünk annak, ahogy felszólal a Józsefvárosi Önkormányzat éves meghallgatásán, és az akkori polgármester, Kocsis Máté gúnyos megjegyzésekkel illeti a lelkészt, aki a közel ezer üresen álló szociális bérlakás kihasználatlanságáról érdeklődik.

(fotó: A Mandák-ház lelkésze, Bolba Márta a bihari utcai lakókért szervezett tüntetésen)

Bolba Márta indult a 2017-es időközi önkormányzati választáson, hogy aktívan képviselhesse a józsefvárosi polgárok érdekeit, ekkor keltette fel a rendező, Takács Mária figyelmét. A választáson nem járt sikerrel, ez azonban nem tántorította el attól, hogy továbbra is megoldásokat keressen a sürgető társadalmi problémákra. 
Az egyik legnagyobb gondot a lakhatási szegénység jelenti. Sokszor a bérlők érdekei nincsenek megfelelően képviselve, ezáltal különböző problémákkal kerülnek szembe. A lelkész az ügy érdekében együtt vonul a tömeggel a Lakásmeneten és a Bihari utcai lakókért szervezett tüntetésen. Az alkotók érzékelhető elfogultsággal mutatják be Bolba Márta munkáját, azonban megjelenik egy másik szempont is Bolba egyik munkatársa révén, aki az övétől teljesen eltérően vélekedik az egyház politizálásával kapcsolatban. Ennek ellenére az eltérő politikai nézet nem megosztó tényező a hitközösségükben.

Bolba Márta szinte emberfeletti módon igyekszik egyensúlyban tartani családi életét és lelkipásztori, közösséget formálni tudó énjét. Hiszen egyszerre két – most már három – gyermekes családanya és egy egyházközösség vezetője.

fotó: A Mandák-ház lelkésze, Lora elmondja, hogy mit főzött a nyitott vacsorára

A Mandák Házban minden szerdán megrendezésre kerül az úgynevezett nyitott vacsora. A nyitott vacsorán az ételosztástól eltérően a résztvevők segédkeznek minden munkafolyamatban, legyen szó főzésről, terítésről, mosogatásról. Közösen készítik és fogyasztják el az ételt. Így előfordul, hogy az egyik héten egy helyi roma asszony, míg a másik héten egy afrikai menekült anya főzi a vacsorát.
A film során az „utca emberét” bemutató jelenetekből is megtapasztalhatjuk, hogy Magyarországon milyen erős az idegengyűlölet, ezért tartom ennyire fontosnak azt, hogy Bolba Márta csakugyan egy olyan közösséget teremtett, amely származástól, vallási hovatartozástól függetlenül nyitott mindenki számára, ahol ilyen sokféle ember együtt tud létezni, ezzel pedig példát állított az egész társadalom számára.
„Mindig is úgy gondoltam, hogy a világ békeszigete vagyunk, és tényleg ez is van, hogy ott a trambulinban ugrál muszlim, zsidó és keresztény gyerek is, és ez szerintem olyan csodálatos, hogy ott játszanak együtt, és ők már így fognak felnőni nálunk, ebben a picike közösségben, hogy ez nekik így természetes, és jó volt ezt viszontlátni.”
A rendező korábbi dokumentumfilmjeiben hasonló empátiával érint meglehetősen érzékeny témákat. Takács Mária Meleg férfiak hideg diktatúrák című filmje azt ábrázolja, hogy milyen volt a rendszerváltás előtt meleg férfiként élni. Másik nagysikerű filmje, az Eltitkolt évek tizenegy leszbikus magyar nő személyes történetét mutatja be arról, hogy hogyan fedezték fel nemi identitásukat.

Pete Luca
Az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék hallgatója