2016-ban az Oxford-szótár legtöbbet keresett szócikke a “post-truth” azaz posztigazság volt, s e fogalom ma is releváns, és zavarba ejtően szerteágazó jelentéssel bír. Mennyire alakítják a posztigazság-narratívák a világunkról alkotott képet? Milyen mértékben tudjuk elkülöníteni a tényeket a véleményektől egy olyan audiovizuális világban, ahol, amit látunk csupán látszat? Hogyan értelmezhetjük a múltat és a jelent képek segítségével? Milyen referenciapontokat használjunk a dolgok józan megítéléséhez? Hogy fordítsuk át a mások megfigyeléséből származó voyeur élvezetet építő erejű párbeszéddé? Programunk filmjei és a köréjük szervezett beszélgetések ezekre a kérdésekre keresik a választ, és szembesítik a nézőt azzal, hányféle módon lehet a mozivásznon megragadni a valóságot.
A dokumentumfilmek azt rögzítik, miként látjuk a dolgok jelenlegi állását. Idén olyan filmeket mutatunk be, amelyek a munkaerőpiacok gyors változásainak következményét, a múlt vitás és megosztó örökségét, a háború és társadalmi igazságtalanság sújtotta emberek szenvedését, az ember környezetre gyakorolt hatását illetve a környezet megóvásában játszott szerepét és felelősségét vizsgálják. E filmeken kívül a filmkészítőkkel és filmes szakemberekkel szervezett különféle panelbeszélgetések, és a fiatalabb nézők számára összeállított programok széles skálája várja a fesztivál vendégeit. A program filmjei mai szorongásainkról és reményeinkről szólnak. Lerövidítik a köztünk és más országok, földrészek népei közti távolságot, és megmutatják, hogy a világban minden egyes hely kapcsolatban áll a többivel. E közös világ fennmaradása és jóléte mindannyiunk felelőssége.
A filmek, bár a jelen lenyomatai, a jövőről is szólnak. Hasonlóan John Webster leendő dédunokájának címzett Sárga csizmák a jövőből című film-leveléhez, a többi film is egy-egy időkapszula, és minél több embert érintenek meg üzenetükkel, annál maradandóbb nyomot hagynak. Kézzelfoghatót és eszmeit. Mindannyian sokféle nyomot hordozunk magunkban: a generációról generációra örökített genetikai kódokat, fizikai és digitális lenyomatokat, amelyeket magunk után hagyunk, ahányszor csak megérintjük a digitális képernyőt. Az idei fesztivál program egy szellemi lenyomat. Ha nyitottak vagyunk a filmekre és az általuk boncolgatott kérdésekre, hatása lehetünk a jövő nemzedékek sorsára is.
A Verzió csapata nevében arra biztatok mindenkit, jöjjön el és fedezze fel bonyolult világunk lenyomatait vizsgáló legfrissebb vizuális kutakodásokat.
Oksana Sarkisova
Fesztiváligazgató