Germany

Munkáshalál

Michael Glawogger Grazban született, tanult a San Francisco-i Művészeti Egyetemen és a Bécsi Filmakadémián. Operatőrasszisztensként kezdte a pályát, később operatőr, forgatókönyvíró és rendező lett. Számos nemzetközileg elismert rövid-, dokumentum- és játékfilmet készített. Utolsó éveiben íróként is bemutatkozott. 2014-ben halt meg a libériai Monroviában, az Untitled című film forgatása közben.

Cím nélkül

Michael Glawogger Grazban született, tanult a San Francisco-i Művészeti Egyetemen és a Bécsi Filmakadémián. Operatőrasszisztensként kezdte a pályát, később operatőr, forgatókönyvíró és rendező lett. Számos nemzetközileg elismert rövid-, dokumentum- és játékfilmet készített. Utolsó éveiben íróként is bemutatkozott. 2014-ben halt meg a libériai Monroviában, az Untitled című film forgatása közben.

Monika Willi vágó. Dolgozott Michael Glawoggerrel, Michael Hanekével, Barbara Alberttel és Florian Flickerrel. Osztrák filmdíjra jelölték a munkájáért a Whores’ Glory (Glawogger, 2011) című filmért és német filmdíjra a The White Ribbon-ért (Haneke, 2009). Megnyerte az osztrák filmdíjat legjobb vágásért a The Dead and the Living (Barbara Albert, 2012) című filmmel, illetve Filmplus-díjat legjobb játékfilmes vágásért a The White Ribbon-nal, és Barbara Eder Thank You for Bombing (2016) című filmjével.

A költőnő

Stefanie Brockhaus müncheni független rendező. Londonban a Művészeti Egyetemen végzett 2002-ben film és televízió alapszakon, majd 2016-ban a müncheni film- és televíziószakon. Számos díjnyertes dokumentumfilmen dolgozott producerként és rendezőként.

Andreas Wolff Los Angelesben tanult a USC filmművészeti doktori programján és a müncheni HFF Tévé és Film Egyetemen. Első filmjét, az On the Other Side of Life-ot, amit Stefanie Brockhaus-szal rendezett együtt, 2010-ben mutatták be az SXSW fesztiválon. Második egész estés dokumentumfilmje, a The Captain and His Pirate (2013), megnyerte a német kameradíjat a legjobb vágásért a Berlinálén, valamint további díjakat Lipcsében, Zágrábban, Saarbruckenben, Münchenben és Brüsszelben.

Anya fegyverben

Nu Nu Hlaing egy bogale-i faluból származik a mianmari Ayeyarwaddy folyó torkolatvidékéről. A pusztító Nargis ciklon után, ami 2008-ban söpört végig a deltán, Yangonba ment újságírást tanulni, majd a Mianmari Békeközpontban dolgozott. Mióta 2012-ben felvették a Yangon Filmiskolába, számos dokumentumfilmben dolgozott hangmérnökként. A Mother at Arms az első filmje rendezőként.

Meuthen pártja

Marc Eberhardt a Potsdami Egyetemen végzett német filológia és filozófia alapszakon. Járt a Karlsruhei Művészeti és Design Egyetemre, most pedig dokumentumfilm-készítést tanul a Baden-Wuerttemberg Filmakadémián.

Sárga csizmák a jövőből

John Webster író és rendező, 1967-ben született Helsinkiben két angol tanár gyermekeként, akik Finnországba költöztek. 1996-ban a Helsinki Művészeti és Design Egyetemen végezte el a dokumentumfilm-készítő mesterszakot. 1990 óta független dokumentumfilmeket rendez, melyek számos díjat nyertek Finnországban és nemzetközileg egyaránt. 1993 óta vezeti saját produkciós cégét, a JW Documentaries-t.

Kinshasa Makambo

Dieudo Hamadi Kisanganiban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban született 1984-ben. 2005 és 2008 között orvosi tanulmányokat folytatott, majd több dokumentumfilmes workshopon vett részt. Két rövidfilmje, a Ladies in Waiting és a Zero Tolerance számos európai (Berlin, Párizs, Amszterdam) és észak-amerikai (Toronto) filmfesztivál figyelmét felkeltették. A Ladies in Waiting ‘‘Pierre and Yolande Perrault’’ ösztöndíjban részesült a Cinema du Réel fesztiválon Párizsban, 2009-ben. 2013-ban az Atalaku, Hamadi első egészestés dokumentumfilmje, mely a 2011-es kongói választásokat örökíti meg, elnyerte a legjobb filmnek járó Joris Ivens díjat Marceline Loridan (Cinema du Réel) prezentálásában, a legjobb külföldi film díját a San Diego Black Film Festival-on az Egyesült Államokban, a zsűri díját a FIDADOC-on Agadirban, Marokkóban, valamint további három díjat. 2014-ben a National Diploma című film elnyerte a SCAM nemzetközi díját, és a Cinema du Réel Potemkin-díját, valamint beválogatták a torontói TIFF-re és közel 60 másik fesztiválra világszerte. 2015-ben legutóbbi munkája, a Mama Colonel utómunkálatai a Sundance Intézettől és az IDFA-Bertha Fundtól részesültek támogatásban.

Farkasok szabadon

Rupert Russell a Harvardon szerezte doktoriját, ahol az Országos Tudományos Alapítvány doktori kutatói ösztöndíjasa volt. Jelenleg egy animációs rövidfilmsorozaton dolgozik a politikai elmebaj felerősödéséről How the World Went Mad címmel, a Yaddo dokumentumfilmes oldal számára. A Freedom for the Wolf az első egész estés dokumentumfilmje.

El Manguito

Laurentia Genske dokumentumfilm-rendező és operatőr. 2010-16-ig járt a Kölni Médiaművészeti Egyetemre, 2012 és 2013 között cserediák volt a kubai Nemzetközi Tévé- és Filmiskolában. Legutolsó filmjével, az Am Kölnberggel (Robin Humboldt társrendezésével) megnyerte a Német Dokumentumfilm-díjat és számos más kitüntetést.

A vitatkozás művészete

Gereon Wetzel 1972-ben született Bonnban. A Heidelbergi Egyetemen régészetből szerzett diplomát, Münchenben pedig dokumentumfilm-készítést tanult. Jelenleg Münchenben él és szabadúszó filmesként dolgozik.

Melanie Liebheit szoicálantropológiát tanult Münchenben és Manchesterben, valamint dokumentumfilm-készítést Münchenben. 2011 és 2011 között a Documentary Campusnál dolgozott. 2007-ben a Nonfiktionale Dokumentumfilm Fesztivál társalapítója volt Bad Aiblingban, Németországban, melyet 2016 óta Tamara Daniciccsal igazgatnak.

Pages

Subscribe to Germany