Németország

Suhaib Gasmelbari 1979-ben született Szudánban, ahol 16 éves koráig élt. A francia Saint-Denis-i Vincennes Egyetemen színházművészetet tanult. Számos fikciós és nem-fikciós rövidfilmet írt és rendezett. Kutatóként is tevékeny, rátalált több régen elveszettnek hitt szudáni filmre, és aktív szerepet vállal a szudáni filmművészet munkáinak megmentésében és digitalizálásában.

Marc Wiese (született 1966-ban) 25 éve készít dokumentumfilmeket, a Rendezők Szövetségi Egyesületének tagja. Világszerte több konfliktuszónában dolgozott, filmjei számos nemzetközi díjat nyertek.

Ai Weiwei (szül. 1957, Peking) nemzetközileg is elismert művész és politikai aktivista. Különösen nagyra tartják erős esztétikai állásfoglalást megfogalmazó munkái miatt, amelyek korunk geopolitikai helyzetére időszerű jelenségként rezonálnak. Ai a művészeti kifejezésmódok széles palettáját használja az építészettől az installációkig, a közösségi médiától a dokumentumfilmekig annak érdekében, hogy a közönség számára társadalmunkat és annak értékeit tanulmányozza. Az Amnesty International 2015-ös Ambassador of Conscience díját, továbbá a Human Rights Foundation kreatív különvéleményt méltató 2012-es Václav Havel díját vehette át. Társadalmi és politikai kérdéseket vizsgáló dokumentumfilmjei, a Disturbing the Peace (2009), a One Recluse (2010), a So Sorry (2012), az Ordos 100 (2012) és az Ai Weiwei’s Appeal ¥15,220.910.50 (2014), rangos filmfesztiválok kitüntetéseit nyerték el. A 2010-es évek közepén több projektjével is reflektált a globális menekültválságra, beleértve a 2017-es Human Flow első egész estés dokumentumfilmjét, amely a 74. Velencei Filmfesztiválon került bemutatásra. Ai jelenleg Berlinben él.

Monica Lăzurean-Gorgan volt Adina Pintilie Arany Medve-díjas Touch Me Not című filmjének megbízott producere. Ő rendezte az A Mere Breath című filmet, amely a LET'S CEE Film Festen és Szarajevóban elnyerte a legjobb dokumentumfilm díját. Nemrég alapított filmvállalata, a Manifest Film, készítette az Acasă - My Home című filmet, amely a legjobb fényképezés díját nyerte a 2020-as Sundance Fesztiválon.

Ebba Sinzinger producer, forgatókönyvíró és rendező. Producerként, illetve koproducerként jegyzi például Patric Chiha Brothers of the Night és Domaine, Noël Burch és Allan Secula The Forgotten Space című filmjét és a Pianomania-t, amelyek díjakat nyertek Berlinben, Velencében és Locarnóban. Rendezői munkásságáért 1997-ben megkapta a Felső-Ausztriai Kulturális Filmdíjat.

Karin de Miguel Wessendorf (szül. 1974, Barcelona) filmkészítő, számos televíziós dokumentumfilmet és rádióadást írt társadalmi és környezetvédelmi kérdésekben. 2005-ben a Heinrich Böll Alapítvány ösztöndíjasaként Mexikóba utazott, hogy a Promedios civil szervezettel közösen dokumentumfilmeket készítsen a Zapatista közösségek őslakosainak védelmében. A társadalmi mozgalmak médiahasználatáról szóló kutatását publikációk, előadások és műhelymunkák követték a videó aktivizmus, a közösségi média és a politikailag elkötelezett dokumentumfilmek tematikájában.

Suhaib Gasmelbari 1979-ben született Szudánban, ahol 16 éves koráig élt. A francia Saint-Denis-i Vincennes Egyetemen színházművészetet tanult. Számos fikciós és nem-fikciós rövidfilmet írt és rendezett. Kutatóként is tevékeny, rátalált több régen elveszettnek hitt szudáni filmre, és aktív szerepet vállal a szudáni filmművészet munkáinak megmentésében és digitalizálásában.

Marc Wiese (született 1966-ban) 25 éve készít dokumentumfilmeket, a Rendezők Szövetségi Egyesületének tagja. Világszerte több konfliktuszónában dolgozott, filmjei számos nemzetközi díjat nyertek.

Benyo eredeti nevén, Max Hegewaldként 2005 óta dolgozik színészként és 2007 óta játszik a berlini Volksbühne színházban. Benyo művésznéven rendez és ír. A potsdami Babelsberg Filmegyetemen végzett, 2016-os vizsgafilmje a Silvia volt. Jelenleg a Blackbird című első filmjén, és egy Claudia Rinkes regény, a The Bride adaptációján dolgozik, valamint a felnőttéválást megjelenítő Tinnitus című színdarabon.

Denize Galiao brazil dokumentumfilm-rendező és vágó, Brazíliában és Németországban dolgozik.

Ronja Hemm Bambergben nőtt fel, a mainzi University of Applied Sciences diákjaként időalapú-médiát tanult, és főként a dokumentumfilmes formanyelv tanulmányozásában mélyült el. A Saját érdekedben című film a diplomafilmje.