Németország

Bihari László nonprofit szervezetek számára készít online kampányvideókat. Az elmúlt kilenc évben a ZPOK nevű kreatív alkotóműhelyben dolgozott, aminek az egyik alapítója. Ez a ZPOK első dokumentumfilmje.

A SpeakEasy Project társalapítója, majd a SpeakEasy Project Berlin alapítója, 2012 óta több dokumentumfilmen dolgozott. Az Erasmus Euro Media díjas MENJEK/MARADJAK dokumentulmfilm-sorozat producere és több epizód rendezője.

Anne Scheschonk, born in 1977, studied Media Sciences and Cultural Anthropology with a focus on Visual Anthropology. She worked as an editorial assistant and set manager for television productions before finishing the Professional Media Master Class (PMMC) for documentary film in Halle, Germany, in 2011. Today, she works as a freelance author and filmmaker. Her documentary works portray those perceived as “other“, who are often socially stigmatized: the intellectually disabled mother, the transgender kid… Scheschonk believes that sensitive portraits of such individuals raise questions about identity and point to the relevant issues of our times: inclusion, equal rights, and transphobia. She lives with her son in Halle, Germany.

Alexander Kvatashidze 1977. január 28-án született Grúziában, Tbilisziben. 1996-ban diplomázott a Művészeti Főiskolán szobrászként. 2001-ben elvégezte a Tbiliszi Állami Egyetem bölcsészettudományi alapképzését. 2001-2005 között a Rustavi 2 TV-nél dolgozott mint operatőr és vágó. 2005-2006-ban San Joséban tanult a Kaliforniai Állami Egyetem filmtanszékén. 2006-2007-ben a Monitor Studio producereként dolgozott. 2008 óta Alexander rendezőként, operatőrként és producerként dolgozik különböző projekteken, főként dokumentumfilmeken. 2009-ben megalapított a Lokokina Studio filmgyártó vállalatot.

Ayse Toprak Isztambulban élő filmrendező. A New York University Tisch School of the Arts-on és a New Schoolban tanult filmezést és televíziózást. New Yorkban a Channel Thirteen/PBS-nek dolgozott, valamint Londonban, Dohában és Isztambulban az Al Jazeerának. Toprak érdeklődése középpontjában áll, hogy a dokumentumfilmek, illetve azok alanyai és sokszínű karakterei hogyan gyakorolhatnak hosszútávon hatást a társadalomban. Olyan filmek érdeklik, melyek nemzeti szinten tudnak párbeszédet indítani mellőzött témákról, előítéleteket bontanak le, vagy tabutémákat feszegetnek. Lenyűgözik a társadalom perifériájára szorult emberek élénk és magukkal ragadó történetei. Filmrendezői hitvallása abból a vágyból fakad, hogy elmesélhesse ezeknek az embereknek a történetét, és megmutassa különleges, egyedi látásmódjukat.

Az Oscar-díjas dokumentumfilm rendező, Jens Schanze, 1971-ben született Born városában. Egy év amerikai tartózkodás után, 1990-ben erdészeti diploma megszerzésébe kezdett a Ludwig Maximilian müncheni egyetem keretében majd 1992-ben televíziós munkát vállalt és rendező asszisztensként kezdett el dolgozni. Mielőtt megkezdte tanulmányait 1995-ben az University of Television and Film-nél Münich szívében, az egy éves bolíviai tartózkodása alatt a Föld élővilágának a megőrzéséért küzdő szervezet, a Conservation International-nak készített projekteket. A Judit Malek-Mahdavi-val 2002-ben közösen alapított filmgyártó cég, a Mascha Film által számtalan díjnyertes dokumentumfilmet készített, mint a Winterkinder (2005) vagy a Plug & Pray (2010). 2014-től egyetemi tanárként film és video design kurzusokat tart.

Adrian Oeser Frankfurtban élő újságíró és filmes. Televíziós újságírást tanul a Baden-Württembergi Filmakadémián 2015 óta. Az elmúlt években dokumentumfilmeket készített, mint például a "With heads held high. Living and surviving in kibbutz Ma'abarot" (www.docview.org), illetve az "An exception" (www.eine-ausnahme.de) című cross-media projekt. Oeser felismeri az alulreprezentált nézőpontok közbeszédbe való emelésének fontosságát, egyaránt hangsúlyt helyezve a politikai dimenzióra és az emberi tapasztalások ambivalenciájára. Szeret történeteket hallgatni, saját filmjeit pedig az interjúalanyai által képviselt perspektíva megnyilvánulási formájának látja.

Yulia Lokshina 1986-ban született Moszkvában, majd Németországba költözött nem sokkal az ezredforduló előtt. Kulturális és nyelvi tanulmányaival számtalan színházi és filmes munkálaton vett részt, illetve a rövidfilmes fesztivál, a CrankCookie kuráturaként dolgozott. 2011-ben készítette el az első dokumentumfilmjét, At Home címmel. A film az Izraelbe kivándorolt poszt-szovjet immigránsokról szól. Ugyanebben az évben kezdte el egyetemi tanulmányait dokumentumfilm rendezés szakon az University for Television and Film Munich-nél. A Heinrich Boell Alapítványnál ösztöndíjas tanulmányokat folytat médiaprogram szakterületen.