Verzió..BLOG

Minden eddiginél színesebb magyar versenyprogramot ismerhetett meg a közönség a 2022-es 19. Verzió Filmfesztiválon. A programban helyett kapott tíz kortárs dokumentumfilm remekül tükrözte azt a jelenséget, amelyet a nemfikciós magyar filmek az elmúlt időszakban nagyszerűen képviselnek, úgymint az erős történetek, a személyes témák, valamint az izgalmas, egyéni sorsok érzékeny ábrázolása.

Jonas Mekas december 24-én lett volna 100 éves. Művészete és élettörténete elválaszthatatlanok. Filmjei a menekültlét, az elveszett paradicsom fájdalmát, az amerikai avantgárd, a szellemi otthon vigaszát, a hó, a kert, az erdőjárás, a tengerpart kicsattanó eufóriáját illesztik össze, olykor egyetlen képkockában. 

Az Odakint című dokumentumfilm egy ukrán fiú, Roma történetét mutatja be, aki a 2014-es ukrán forradalom idején félelmet nem ismerve harcol Kijev utcáin köveket és Molotov-koktélokat dobálva. Olha Zhurba, a film rendezője Romával való megismerkedése után hét éven keresztül követi a fiú életét, ami egyáltalán nem az a gyerekkor, amiről egy ilyen korú fiú álmodik.

1944 karácsonyán a ravensbrücki koncentrációs táborban találkozik Nelly Mousset-Vos, operaénekesnő és Nadine Hwang, diplomata, akik még nem sejtik, életük milyen szinten összefonódik a háború alatt és után. Most Nelly unokája úgy döntött, megnyitja a két nő eddig nem látott személyes archívumát, és elmeséli történetüket. Egy történetet a háborús szenvedésekről, rejtélyekről, jól őrzött titkokról és a koncentrációs táborok túlélőinek bonyolult kapcsolatrendszeréről melyben segítségére Magnus Gertten svéd rendező volt.

Kik voltak a roma partizánok a második világháború alatt és miért harcoltak? Miért nem emlékezünk meg róluk is, amikor a hősies ellenállók neveit felidézzük? Egy családi történet feldolgozása előre mozdíthatja a közös múltértelmezésünket és lehet diskurzusteremtő ereje? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a film megnézésével.

Debre Zsuzsa a Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező művész mesterszakán végzett 2021-ben, vizsgafilmje pedig a 28 perces rövidfilm volt, mely az ‘Elmúlt, oszt jól van’ címet viseli. A film koncepcióját illetően párhuzamot lehet vonni egykori osztályfőnöke, Almási Tamás munkásságával is, legfőképpen a ‘Szorításban’ című alkotásával. Az interjú során olyan kérdésekre is választ kapunk, amelyek a moziteremben ülve fogalmazódtak meg fejünkben.

Sok viszontagság közepette hogyan tudják életüket élni egy észak-magyarországi iparváros lakói 2022-ben? Vajon milyenek lehetettek a 20. század második felében az ózdi mindennapok, ráadásul dolgozó fiatalként, felnőttként a helyi kohónál? Emellett hogyan emlékeznek vissza az egykori munkások a gyár körüli tevékenységekre a kései szocializmus idején? A dokumentumfilm során betekintést nyerünk az akkori és a mai világ ambivalens kapcsolatába, ahogy két teljesen különbözőnek tetsző kor mégis egy egészet alkot.

Az Egy újságíró meggyilkolása című dokumentumfilm a fiatal szlovák újságíró, Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kušnirova tragikus és mindenki számára váratlan gyilkosságának esetén keresztül dolgozza fel Szlovákia politikai helyzetét, oligarchikus rendszerét, valamint a Fico-kormány már-már maffiaszerű működését. Az amerikai Matt Sarnecki filmje egy olyan, csupán pár éve történt eseményt és annak következményeit mutatja be, amelynek lehetőségét mindenki elképzelhetetlennek tartotta egy európai tagállamban.

Az idei fesztivál nyitófilmjének (Távol; 2022) fehérorosz rendezőjével beszélgettünk a pályájáról, a filmjéről és a dokumentumfilm-készítés mai útjairól, lehetőségeiről, de elkerülhetetlenül szóba került az ukrajnai háború is.

A Verzió Filmfesztiválon a kezdetektől mutatunk be ukrán alkotásokat, és látunk vendégül ukrán filmkészítőket. Partnerfesztiválunk, a DocuDays UA révén szoros kapcsolatot ápolunk az ukrán dokumentumfilmesekkel. Ezekből a filmekből és alkotókból mutatunk be itt néhányat.