Kirsten Johnson 1989 óta foglalkozik behatóan az emberi jogi kérdésekkel és a vizuális kreativitással egyaránt, mint dokumentumfilm operatőr és rendező. Több mint negyven darab egész estés dokumentumfilmnek az elsődleges operatőre, és számtalan másiknak a segéd operatőre. A The Above című dokumentumfilm rendezését a New York-i Filmfesztiválon mutatták be, a The Intercept's Field of Vision részeként, amelyet Laura Poitras vezetett. A Laura Poitras-val való szoros együttműködése Kirsten Johnson-nak azonban nem csak egy mesterműhöz köthető. Az Oscar-díjas Citizenfour rendezésénél Poitras Johnson-t kérte fel egyik operatőrének illetve a Julien Assange-on alapuló, idén megjelenő Risk című film is közös munkájuk eredménye. Poitras vizuális kiállításában is felhasználta Johnson film felvételeit a Whitney Múzeum 2016-os tavaszi külön show-ján, a 2012-es The Oath című filmért kapott Sundance Cinematography díjat pedig testvériesen megosztották egymással.
Szintén hosszútávú kollaboráció köti Kirsten Johnson-t Amy Ziering-hez és Kirby Dick-hez, amelynek gyümölcse lett az Oscar-díjas The Invisible War, az Outrage, This Film is Not Yet Rated és a Derrida. A 2004-es Katy Chevigny-vel közösen készített, a Sundance fesztiválon bemutatott filmjét, a Deadline-t a NBC főműsoridőben vetítette le, és megnyerte a Thurgood Marshall-díjat.
Első dokumentumfilmje az Innocent Until Proven Guilty címet kapta, amely a Berlini Filmfesztiválon mutatkozott be, majd az HBO műsorán futott. Operatőrként ezen felül részt vett a Fahrenheit 9/11, az Oscar-díjjal jelölt Sandy McLeod rövidfilm az Asylum, az Emmy-díjas Ladies First, a We Came to Testify, a Tribeca nyertes Pray the Devil Back to Hell elkészítésében is. Számtalan a Sundance-en debütáló dokumentumfilmen is dolgozott, többek között A Place at a table-n és az American Standoff-on.
A Cameraperson a harmadik egész estés dokumentumfilmje, amit rendezőként jegyezhet. Korai filmes tapasztalatait a Djibril Diop Mambety-el és Ousmane Sembene-el közös filmes munkák formálták Nyugat-Afrikában, amely később arra ösztönözte, hogy pályázzon a Francia Nemzeti Film Iskolához (La Femis), ahol sikeresen elkezdte filmművészeti tanulmányait.
Karrierjét Oscar díjak és jelölések kísérik, jelentős filmfesztiválok közönség díjai, és világszerte tíz milliós nézettség. A NYU Graduate Journalism Department-ban a Visual Thinking kurzuson találkozhatunk Johnson-al, mint óra adó, illetve a New York-i School of Visual Arts-on vezet operatőri kurzusokat.  Gyakran szervez workshop-okat fiatal operatőrök és dokumentumfilmesek részére az Arab Művészeti és Kulturális Alapprogram égisze alatt Egyiptomban, Szíriában, Libanonban és Szaúd-Arábiában.

Jo Müller Essenben született és nőtt fel, 2011-ben végzett a Gymnasium Essen-Werden-ben.  Korai tapasztalatait a vizuális médiában szakmai gyakorlatokon keresztül gyűjtötte össze elsőként egy fotográfiai stúdióban, majd egy tv-produkciós cégnél. 2012-ben a GIZ-nek dolgozott, mint szociális munkával foglalkozó önkéntes, amelynek részeként a Dominikai Köztársaságban élhetett és dolgozhatott. Visszatérve Németországba elkezdte a filmművészeti tanulmányait az IFS Internationale Filmchule Köln-ön. Itt szerzett diplomat 2016-ban Visual Arts szakterületen. Első rövidfilmjei a Sockenwäsche (2014, 5 ') és az Update Required (2016, 3') animációs filmek, amelyek megnyitották a kaput előtte forgatókönyvíróként és rendezőként. Első teljes játékidős dokumentumfilmjét, az Aislado-t (82 ') 2016-ban készíti el, egy három hónapig tartó filmezés gyümölcseként a Dominikai Köztársaságban. 2016 szeptemberétől a Bildundtonfabrik-ban dolgozik Köln városában.

Daniel Andreas Sager Berlinben született 1985-ben, és Moszkvában nőtt fel. Szociálantropológiát és filozófiát tanult a Lipcsei Egyetemen, melyet rendezői tanulmányok követtek Baden-Württembergben. Ösztöndíjjal egy évig az UCINE filmes iskolában, Buenos Airesben tanult, részt vett továbbá a Docu-Village forgatókönyvírói mesterkurzuson a Haifa Filmfesztiválon Izraelben, a Baden-Württembergi Filmakadémia ösztöndíjával. Diplomunkája, a The Long Distance című film NOFEAR! Díjat kapott 2015-ben. Jelenleg a Babelsberg Konrad Wolf filmes egyetem PhD hallgatója, és Nipkow-ösztöndíjas. Szerkesztőként és íróként dolgozik a ze.tt (zeit online) számára, valamint szabadúszó íróként, rendezőként, újságíróként és operatőrként tevékenykedik. Berlinben él.

Jimmy Goldblum interaktív rendezőként és producerként kezdte a pályafutását. 2008-ban a Live Hope Love című interaktív dokumentumfilmjét, amelyet a Pulitzer Center számára készített, Emmy-díjjal jutalmazták a New Approaches to Documentary kategóriában. A legsikeresebb transzmediális kampányok egyikének tartott The Human Continuity Institute projekt elkészítésében, mint író, filmkészítő és producer is részt vett. A reklámkampány a Sony Pictures 2012 című filmjéhez készült, mint promóciós online narratíva. Ezenfelül a CNN az összes Katrina hurrikánról készült dokumentumfilmen belül a “nagyon különleges, a legjobbak közül a legjobb" szavakkal illette a rendező első interaktív dokumentumfilmjét, a Yearbook 2006-at. Goldblum projektjei nyertek Emmy-t, Webby-t a Best Art Project-ért, szerepelt a New York Times-ban, a Washington Post-ban, a Time Magazin-ban és az USA Today-ben.