Az aranyláz ideje alatt a Brit Kanadai település az „amerikai álom” új szimbóluma lett pár évre. Majd, ahogy a folyóparti dézsás aranymosás romantikáját felváltották a befektetők és cégek által létesített bányák, a népességnövekedés is az ellentétébe fordult. 1900-ra a lakosság száma ötezer fő alá zuhan. A Dawson City: Megfagyott idő (Dawson City: Frozen Time, Bill Morrison 2016) című film története pedig ekkor kezdődik. 
Ugyan az aranyláz volt az a robbanás, mely elindította a város történetét, de a fellángolás után egy piciny gyertyaláng tovább égett. A városban maradó pár ezer fő ugyanis ezek után hozzálátott egy valóban élhető és önállóan működő közösség kiépítéséhez. Addig ugyanis az utcák csupán a szerencsét próbáló tízezrek lakásaival és az ő szórakoztatásukra kialakított kaszinókkal, kocsmákkal és hotelekkel voltak tele. 1901-ben megépült a városháza és a faszerkezetű bérházakat elkezdték felváltani a téglaépületek. Szintén ebben az évben épült fel a film középpontjában álló D.A.A.A. – egy szabadidős sportközpont a város szívében.

fotó: Dawson City: Megfagyott idő

Ahogy a település elkezdett konszolidálódni, és a megélhetéshez szükséges körülmények biztosítottá váltak az ott élő családoknak, Dawson Cityben is megjelent a szabadidő, és az igény a kikapcsolódásra. Ezt az elvárást egy uszoda és sportközpont nem tudta kielégíteni. A lakosok vágytak az újdonságokra, a szórakoztatóipar legújabb felfedezésére és divatjára – a mozgóképre.
Ezzel a momentummal kerül képbe a film másik fő témája. A címben szereplő városnak ugyanis nem csupán a történelmébe nyerhetünk betekintést. Egyenrangú hangsúlyt kap a város filmtörténettel kapcsolatos vonatkozása is. A hetvenes években egy építkezés során ugyanis egy teljesen másfajta kincs került elő a földből. Több száz relatíve jó állapotban lévő filmtekercs. Ezek a főként 1910-es és 20-as éveiből származó kópiák a kor moziműsorán szereplő anyagokat tartalmazták. Hogyan merültek a drága celluloid szalagok, köztük filmtörténeti klasszikusok, ilyen méltatlanul feledésbe egy kanadai kisvárosban? A film ezt a kérdést kutatja, bemutatva a körülményeket, a város történetét és magukat a fellelt filmeket.

A képi világ gerincét a hetvenes évek derekán talált és restaurált filmek adják. A gazdag lelet tartalmaz játékfilmeket, filmhíradókat és dokumentum felvételeket egyaránt. Mindez kiegészül egyéb releváns archívokkal és a mindezek magyarázatául szolgáló inzertekkel. Jól elkülöníthető a film expozíciója és a zárlata, ugyanis a legelterjedtebb, „beszélő fejes” dokumentumfilm forma csak ebben a két tízperces szekvenciában van jelen. Michael Gates (a filmek megtalálója) és Kathy Jones-Gates (azok kurátora) beszélnek a felfedezésről és a filmszalagok sorsáról. Dawson megalapításától a szalagok megtalálásáig terjedő időszakban néhány fontos helyi személy tevékenységét is végigkísérhetjük. Ezek a valós személyek kvázi a film főszereplői. Személyük újra és újra előkerül, ahogy lassan fény derül az egykori szabadidő központ (D.A.A.A.) helyén talált tekercsek sorsára. Ilyen szereplők az aranyláz éveit megörökítő fotográfus Eric A. Hegg, Victor Jory színész vagy Robert Service író. 

fotó: Dawson city: Megfagyott idő

Az aranyláz végével Dawson elnéptelenedett, megmaradt csendes kisvárosnak. Azonban hiába apadtak ki az aranybányák a város földje a ma embere számára is rejtegetett még valamit: értékes celluloidszalagokat, a rajtuk megőrzött időpillanatot, a múltbeli élet lenyomatát a XX. század elejéről.

Tóth Jakab
az ELTE BTK Filmtudomány Tanszék hallgatója