Ehhez az úgynevezett audio description, vagyis az audionarráció a kulcs. A világon több ilyen alkalmazást is kifejlesztettek. Például az XL Cinema szinkronizálja a filmek vizuális elemeit. A Boston Light & Sound (BL&S) szervezet szeretné elérhetővé és élvezhetővé tenni a filmeket minden ember számára. Mindezt úgy, hogy hangleírást biztosít a vakok számára, feliratozást pedig a siket személyek számára. A Brookline Coolidge Corner Színház úgy döntött, hogy a BL&S partneri együttműködésével vezető szerepet vállal a hozzáférhetőség elősegítésében. Az akadálymentességhez szükséges eszközök beszerzését és beüzemelését meg is valósították, így nehézségek nélkül zajlanak a vetítések. Előrelépés az ügyben, hogy 2018-tól Amerikában törvény írja elő a tévéműsorok hangleírással történő elérését, 2020-ra pedig ezt minden területre szeretnék kiterjeszteni, így a tévéprogramokon kívül a filmekre, színházakra, mozikra és múzeumokra is.
Úgy gondolom, hogy minden embernek megvan a kultúrához és a kultúrálódáshoz való joga. Látássérültek számára azonban ezeknek a rendezvényeknek az elérése és megtekintése nem minden esetben valósul meg, hiszen a speciális szükségletű emberek a társadalomnak egy kisebb szeletét teszik ki. Így örömmel olvastam, hogy filmfesztiválokon egyre több országban vetítenek audionarrációval filmeket. Sőt, ezeken a fesztiválokon nem csak a vak személyekre gondoltak a szervezők, hanem az összes fogyatékossággal élő emberre is.

Magyarországon az ilyesfajta akadálymentesítésnek még nincs nagy kultúrája. Azonban van egy nagyon is szívet melengető példa, amit lehet követni. Till Attila filmjéről, a Tiszta szívvel című filmről sok jó dolgot lehet mondani, hiszen ez az alkotás hitelesen mutatja meg, hogy egy kerekesszékes mindennapjaiban milyen nehézségek vannak, de mindezt öniróniával és humorral átszőve ábrázolja a rendező. Így prezentálva azt, hogy más aspektusból is lehet nézni egy kerekesszékesre, nemcsak sajnálkozva és szemlesütve. Illetve, hogy lehet nyugodtan nevetni a velük történt szituáción, mert ezt saját maguk is viccesnek találják. De az igazán követendő példának azt gondolom, amivel a stáb tagjai rukkoltak elő a film bemutatásakor. Ugyanis saját maguk akadálymentesítették a mozit, ahol az első vetítés történt. Méghozzá úgy, hogy kivették a székeket a nagyobb tér igénye miatt, illetve rámpákat szereltek fel. Így a filmben főszerepet játszó kerekesszékesek a stábbal együtt tudták megnézni a filmet.

Hazánkban immár 15. alkalommal kerül megrendezésre a Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál. A Verzió által bemutatott filmek rendkívül sokszínűek, így nem meglepő, hogy itt is szerepelnek olyan filmek, amely a speciális szükségletű embereket mutatják be. A teljesség igénye nélkül csak egy pár példa:
Az ő hangjuk című film Lengyelországban élő siketnéma fiatalokat mutat be, akik egy bentlakásos iskolában laknak.
A figyelem csodája egy 97 perces film, amely szellemileg, illetve fizikálisan is korlátozott gyerekeket mutat be. Ez az 1. tanévük az iskolában, ahol megtapasztalják a szabadság, ugyanakkor a biztonság érzését is, ami minden iskolás számára fontos lenne.

fotó: Eri Mizutani

Akadálymentesítésre elég sok külföldi kezdeményezést találtam, közülük az egyik legnagyobb filmfesztivált mutatom be, a Superfest International Disability Film Festivalt. A Superfest 1970-ben Los Angelesben indult el mint nonprofit szervezet, amely a különböző fogyatékossággal élő embereket bemutató filmek népszerűsítésére törekedett. Abban az időben a Superfest kis filmkiállítás volt, amely nem volt tekinthető filmfesztiválnak. Az évek során terjeszkedett, így változtak a helyszínek is. Jelenleg Berkeleyben, illetve a San Francisco Bay Area területén rendezik meg. 2015-ben már kétnapos fesztiválra bővült. A Superfest a világ egyik legrégebbi fesztiválja, amelyet fogyatékkal élő emberek számára szerveznek. Céljuk, hogy befogadóak legyenek, így a rendezők a filmeket a speciális szükségletű emberek számára is hozzáférhetővé teszik. A fesztivál során a rendezők jelnyelvi tolmácsot, audionarrációt, a gyengénlátók számára közeli ülőhelyet, rámpákat, valamint kerekesszékes emberek számára nagyobb tereket és helyet biztosítanak, hogy minden résztvevő egyként részesülhessen a filmek élvezetéből. A zsűriben lévő bírák közül mindenki tagja a fogyatékkal élők közösségének. A Superfest mind az öt kontinens filmjeit bemutatja, amelyeket speciális szükségletű emberek rendeztek, prezentálva a fogyatékosságból adódó tapasztalatokat, az ebből fakadó nehézségeket, és hogy mindez a társadalomban hogyan csapódik le. Fontos szempont, hogy mindezt a valamilyen fogyatékossággal élő személy szemszögéből látjuk, így rengeteg tanulsággal szolgálnak a filmek.

Nagy Fruzsina
Az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék hallgatója