Aldo és Gabriella a barátaiknak köszönhetően találkoztak, és azonnal egymásba szerettek. A fiatal pár élete meseszerűen alakult: boldog házasságban éltek, mindenki irigykedve nézett rájuk a belőlük sugárzó szerelem miatt. A végzet azonban mégis utolérte őket – a két eltérő személyiségű ember ötven év együttlét után végül a válás mellett döntött. 
A film a két olasz származású főhősre fókuszál, az ő történetükhöz kapcsolódva pedig más, hasonló sorsú párokat is megismerhetünk, bizonyítván, hogy nem egyedi esetről van szó. Nézőként leginkább Aldo életébe nyerhetünk betekintést – megismerhetjük, milyen érzés 83 évesen új életet kezdenie egy olyan embernek, aki kissé nárcisztikus jelleméből adódóan mindig csak úgy volt képes élni, ha mások (főként Gabriella) hódolattal tekintenek rá. 
Miközben megismerjük a főhősök jelenét és döntésük következményeit, pillanatképeket láthatunk fiatalkoruk emlékeiből. A megőrzött, több évtizedes filmszalagokon pergő rövidfilmek betekintést nyújtanak egy boldog, gondtalan pár életének fontos pillanataiba – az első nyaralásba, az esküvőbe, a gyermekszületésbe. A múlt vidám és dinamikus képei éles ellentétben állnak a jelen lassú, melankolikus tempójával.

fotó: Élete virágja

A film az időskori válás elgondolkodtató problémakörét járja körbe. De mi vezetett e jelenség kialakulásához?  Napjaink időskorú csoportját a társadalomtudományok a 'baby boomerek' generációjának nevezik. Ebbe a korcsoportba tartoznak azok, akik az 1940-es és 1960-as évek között születtek – ők még nem éltek a második világháború alatt, vagy túl fiatalok voltak ahhoz, hogy gyermeki ésszel igazán felfoghassák a világégés súlyát. Ezek az emberek kiábrándultsággal néztek a múlt felé, és szüleiktől elfordulva teljesen különböző értékeket fogalmaztak meg, éppen ezért talán nem is meglepő, ha a házassági szokásaik is gyökeresen megváltoztak elődeikhez képest. 
A Pew Research Center 2017-es felmérése szerint az 50 év felettiek válásainak száma megduplázódott az 1990-es évekhez képest: míg akkor 1000 emberből ötöt, addig ma ugyanekkora csoportból tíz embert érint ez a probléma. A 60 év felettiek között ennél is meredekebb emelkedést figyelhetünk meg: a vizsgált közel három évtizedben az elváltak száma megháromszorozódott. A Pew Research Center felmérése ugyan csak az Amerikai Egyesült Államokra koncentrált (így inkább a nyugati társadalmakra jellemző képet kaphatunk), de hazánkban sem különbözik sokban az időskorban elváltak helyzete. 
A KSH adatai szerint Magyarországon, az amerikai mintával ellentétben, a válások száma 1980-ban tetőzött, és azóta inkább csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, már ami az össznépességre vonatkozó válások számát jelenti – ennek persze oka lehet az is, hogy a népesség is évről évre fogyatkozik. Az idősebb korosztályban viszont erőteljes növekedés mutatkozik a házasságot felbontók számában az 1990-es évekhez képest. Hazánkban a 2015-ös évben a 60 évnél idősebbek körében történő válások száma teszi ki az éves összes válás több mint 10%-át. Ha megvizsgáljuk a korábbi évek adatait, jól látható, hogy valóban több időskori válás történik napjainkban, mint az ezredforduló előtt. 1980-ban (a hazai válások számának csúcspontján) ez a szám 5,6%, 1990-ben 4,3%, a 2000-es évek elején pedig 3,7% volt. Ehhez képest a napjainkban megfigyelhető 10% nagyon kirívó adatnak számít.

fotó: Élete virágja

Láthatjuk tehát, hogy az időskori válások száma valóban megszaporodott az utóbbi néhány évben. Mégis mi lehet az oka annak, hogy ennyire megnövekedett a 60 év felettiek körében a házasság felbontásának igénye? 
Házassági tanácsadók és pszichológusok szerint a leggyakoribb indokok közé tartozik a hűtlenség, a sok év kötöttség után a függetlenedési vágy, valamint a családi fészekből kirepülő gyerekek után maradt űr és magány. Napjaink fejlett orvostudományának köszönhetően az átlagos élettartam elérheti a 70-80 évet is, így megnövekszik a nyugdíjas évek száma, ennek következtében pedig több a házastárssal együtt töltött idő, ami az egymástól való elforduláshoz vezethet. Magyarországon ezek mellé a problémák mellé gyakran társul az alkoholizmus, valamint a családon belüli erőszak is.  
A statisztikai adatokat nézve elmondhatjuk, hogy az időskori válás valóban létező jelenség napjainkban. Míg a korábbi években erre viszonylag kevés példa akadt, addig az utóbbi néhány évtizedben megháromszorozódott a 60 év felettiek körében benyújtott válóperek száma. De hogyan folytatódik az élet egy ilyen súlyos döntés meghozatala után? Erre a kérdésre keresi a választ az Élete virágja. 

Nagy Patrícia
az ELTE BTK Filmtudomány Tanszék hallgatója