Egy éjjel a szüleim fogták magukat, és a muszlim beduin faluból, Tel Shevából a közeli zsidó településre, Omerbe menekültek, ahol aztán én is felnőttem. Több, mint húsz évig éltünk ott, a család teljesen beilleszkedett. Amikor anyámnál mellrákot diagnosztizáltak, meghökkentő kívánsággal állt elő: muszlimként a városka zsidó temetőjében akar nyugodni. A muzulmán kultúrában nők nem mehetnek temetésre, s Rodaina azt remélte, ha teljesül a kívánsága, a három lánya elkísérheti utolsó útjára. Ám Omerben még nem volt arra példa, hogy muzulmánt temessenek a zsidó temetőbe. Az eset kapcsán a család meghasonul az identitás, a valahová tartozás, női lét és az otthon mibenléte dilemmáival szembesülve.