Verzió16

Kabul, a szél városa

Aboozar Amini Afganisztánban született, de még serdülőkorában Hollandiába költözött családjával. Az amszterdami Szépművészeti és Művészeti Akadémián végzett konceptuális művészetet audovizuális és kevert média területen. Master fokozatú diplomáját már a London Film Schoolban szerezte meg az Angelus Novusszal (2015), amelyet a Nemzetközi Rotterdami Film Fesztiválon (IFFR) mutattak be először. Vágóként, íróként és rendezőként dolgozik.

Selected filmography:

2018 - Best Day Ever (short)

2016 - Where Is Kurdistan? (short)

Tinibálvány

Liza Mandelup eredetileg new yorki származású, jelenleg azonban Los Angelesben él. Két fényképes albumot is kiadott és saját alkotásait számos kiállításon bemutatták. Hosszú távú együttműködés fűzi több olyan neves online platformhoz, mint amilyen a Vogue, Nowness, i-D vagy Dazed. A Filmmaker Magazine beválasztotta a "2017-es év 25 új filmes szakembere és független filmkészítője" közé, nemrégiben pedig a Sundance Film Fesztiválon a zsűri különdíját vihette haza.

Illúziók

Kornelijus Matuzevičius a Moszkvai Állami Filmművészeti Intézetben végzett operatőrként 1971-ben. 1970-ben kezdett el dolgozni a Litván Filmstúdióban dokumentumfilmek operatőreként. Henrikas Šablevičiusszal közösen készített filmjeikért 1990-ben megkapta a Litván Nemzeti Díjat.

Diana Matuzevičienė a Stepas Žukas Szépművészeti és Iparművészeti Politechnikumban tanult, járt Juozas Miltinis drámastúdiójába, és rendezést tanult a Leningrádi Állami Zene- Színház- és Filmművészeti Intézetben. A Litván Filmstúdióban rendezőasszisztens volt, és együtt dolgozott dokumentumfilmeken, játékfilmeken és oktatófilmeken számos rendezővel, úgy mint: Robertas Verba, Linas Lazėnas, Viktoras Starošas, Henrikas Šablevičius, Raimondas Vabalas, Algirdas Araminas.

Milyen nagy a világegyetem?

Kszenyia Elijan 2000 óta dolgozik dokumentumfilmek, tévéműsorok, reklámok és egyéb videós produkciók vágójaként. Ezenfelül filmrendező és operatőr. Marina Razbezskina és Mihail Ugarov moszkvai dokumentumfilmes és színházi iskolájában szerzett diplomát dokumentumfilm-rendezőként 2010-ben.

Otthon a háború után

Gayatri Parameswaran neves filmkészítő Indiából, akit oknyomozó újságíróként díjjal is kitüntettek. Jelenlegi székhelye Berlin, ahol társalapítóként létrehozta a NowHere Mediát. Szívesen foglalkozik olyan tabutémákkal, mint amilyen a háború, a családon belüli erőszak vagy az abortusz. Filmes megjelenítéséhez a virtuális és a kiterjesztett valóságot is használja, törekszik továbbá arra, hogy a VR medium segítségével a kívánt jövő valóságkockáihoz hozzátegyen.

Szent város VR

Nimrod Shanit díjnyertes rendező és producer, fikciós és dokumentumfilmeket készít. Nemzetközi koprodukciók gyártásvezetője több évtizedes tapasztalattal. A kiterjesztett valóság (XR/VR/AR) területén úttörőnek számító jeruzsálemi produkciós cég, a blimey ügyvezető igazgatója.

Szia A.I.!

Isa Willinger dokumentumfilm-rendező. A müncheni Televíziós- és Filmművészeti Egyetemen végezte tanulmányait. Ezenfelül mesterdiplomája van szlavisztikából, amerikanisztikából és szociológiából. Isát a társadalmi változások és az emberi eszmék története foglalkoztatja. Írt a Revolver című filmes magazinba, és megjelent egy könyve Kira Muratova filmjeiről.

Hackni

Kresalek Dávid 1997 óta dolgozik filmekben, először forgatókönyvíróként, majd 2000 óta rendezőként is. Számos dokumentumfilmet és tévésorozatot rendezett és vágott. A Zöld Kakas Líceumban tanít, a filmes és médiás szakképzés egyik vezetője.

Molenbeek istenei

Reetta Huhtanen Helsinkiben élő dokumentumfilmes. Szociológiát és filozófiát tanult a Helsinki Egyetemen, majd dokumentumfilm-rendezést a finn Aalto Egyetem filmiskolájában. Jelenleg az Aalto doktori iskola hallgatója.

A guberálók és én

Agnès Varda was born in Ixelles, Belgium in 1928. She studied at the École du Louvre and took evening classes in photography at the École de Vaugirard. She became a photographer for Jean Vilar when he founded the Avignon Theater Festival in 1948, then for the Théâtre National Populaire at the Palais de Chaillot in Paris. She held her first personal exhibition in 1954 in the courtyard of her home. That same year, Agnès Varda made the move to cinema without any formal training. She founded Ciné Tamaris (a cooperative) to produce and direct her first feature, La Pointe Courte. She directed short films and features, both fiction and documentaries. In 2003, she began her third career as a visual artist at the Venice Biennale.