Russian

Egy kissé idegen

Az 1970-ben Mariupolban született Svitlana Lishchynska több mint huszonöt évig dolgozott Ukrajna legnagyobb televíziós csatornáinál. 2014-ben új fejezetet nyitott az életében és forgatókönyvírással és filmkészítéssel kezdett el foglalkozni. Első dokumentumfilmes munkája az Invisible Battalion (2017) című antológiafilmben volt, ahol Alina Gorlovával és Iryna Tsilykkel az orosz megszállás ellen harcoló ukrán nők történetét örökítették meg. Egy kissé idegen (2024) című alkotása az első egész estés dokumentumfilmje, amely személyes történetén alapul.

A Bit of a Stranger

Svitlana Lishchynska, born in Mariupol in 1970, worked for over 25 years for the leading television channels in Ukraine. In 2014, she opened a new chapter in her life by leaving television and immersing herself in screenwriting and filmmaking. Her first documentary works were short pieces for the Invisible Battalion (2017) anthology film in collaboration with the directors Alina Gorlova and Iryna Tsilyk. A Bit of a Stranger (2024) is her debut feature-length documentary and is based on her personal story.

A szeretet nem csak egy narancs

Otilia Babara moldovai dokumentumfilm-rendező, jelenleg Brüsszelben él. A Docnomads európai mesterprogramon (Belgium, Magyarország, Portugália) szerzett dokumentumfilmes diplomát, a Berlinale Talents 2013-as ösztöndíjasa. Rendezőként és producerként jegyzett rövidfilmjei az Irene (2015), amelyet több nemzetközi filmfesztivál programjába beválogattak, valamint a Women on Canvas (2009), amely díjat nyert az Astra Filmfesztiválon és a Cronograf Filmfesztiválon. Vonzza az, amit az emberek általában nem vesznek észre. Filmjei feltárják az apró részletekben rejlő mély sebeket, és lenyűgözik őt a nők el nem mondott történetei.

A háború nyolcadik napja

Oksana Moiseniuk Ukrajnában született és ott diplomázott újságíróként. Jelenleg Csehországban él. Charón (2021) címmel készített egy rövidfilmet, első dokumentumfilmje A háború nyolcadik napja, amelyet a Jihlava IDFF Czech Joy versenyében mutattak be, és egyben a fesztivál nyitófilmje volt. A film nemzetközi bemutatója a Müncheni 38. DOK.festen volt.

A Dmitrijev-ügy

Jessica Gorter holland dokumentumfilmes. Az amszterdami Holland Film- és Televíziós Akadémián tanult rendezést és vágást. Tinédzserként az Egyesült Államokban élt, majd tanulmányai befejeztével hosszabb ideig Oroszországban dolgozott és utazott. Ebben a két különböző világban szerzett tapasztalatai, és a fotózás iránti szenvedélye fontos alapjául szolgálnak további munkáinak. Díjnyertes filmjeit világszerte vetítik filmfesztiválokon és egyetemeken, valamint nemzetközi moziforgalmazásban és televízióban is bemutatták már. Rendezett a holland televíziónak (Human, VPRO), és vágóként számos dokumentumfilmben közreműködött. A 900 Days (2011) című dokumentumfilmjét a 2011-es IDFA-n a legjobb holland filmnek járó díjjal tüntették ki.

Anyaföld

Alekszandr Mihalkovics belorusz-ukrán rendező és producer. Könyvtár szakos doktori végzettsége van, valamint mesterdiplomát szerzett filmrendezésből a DocNomads nemzetközi oktatóprogramban. Filmrendezőként olyan hosszú távú projektekre koncentrál, amelyek személyesen megérintik. Producerként jegyzett dokumentumfilmjei kísérletiek és kreatívok, gyönyörű fényképezés és tiszta rendezői koncepció jellemzi őket. Több rövid dokumentumfilmje és kísérleti filmje után első egész estés alkotása a My Granny from Mars volt. Ezt a filmet nagy sikerrel vetítették az ukrán mozikban, és számos nemzetközi filmfesztivál programjába beválogatták, mint például a DOK.fest München 2019, a Beldocs Belgrade 2019, a Sarajevo IFF DocuTalents Award 2018, a Jihlava IDFF 2018 és az Eastern Neighbours Film Festival 2019 (itt a fesztivál nyitófilmje volt).

Hanna Badziaka filmrendező, eredetileg újságíró. 2010-ben végzett a Belorusz Állami Egyetemen filológia mesterszakon. Videós újságíróként kezdte pályafutását a független online médiában, később az egyetlen független belorusz tévécsatornánál dolgozott. Újságíróként társadalmi kérdések és a mindennapi élet témái foglalkoztatták. Miután gyakorlatot szerzett videós mélyinterjúk készítésében, érdeklődni kezdett a dokumentumfilm-készítés iránt. Több dokumentumfilm készítésében is részt vett, illetve rendező és forgatókönyvíró volt olyan televíziós projektekben, amelyek rövid dokumentumfilmekre fókuszáltak. Az Anyaföld, amelyben társrendezőként dolgozott, első saját dokumentumfilmes alkotása.

Nem tűnünk el

A rendező Ukrajnában, Zaporizzsjában született 1987-ben. A kijevi Karpenko-Kary Egyetemen és a varsói Wajda Schoolban tanult dokumentumfilm-készítést. Első egész estés dokumentumfilmjét, Alisa in Warland címmel, az IDFA-n mutatták be 2015-ben; a Hazai pályán című filmje több mint 100 fesztivál programjában szerepelt és számos díjat nyert. Ő állítja össze a kijevi Molodist filmfesztivál nemzetközi dokumentumfilmes versenyprogramját. Amikor 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, Alisa elhagyta a Nem tűnünk el vágószobáját, és csatlakozott az ukrán hadsereg egy önkéntes alakulatához, amely közvetlenül a fronton harcolt Kijevben és Harkiv környékén. Négy hónapon át a lövészárokban harcolt, csak ezután tért vissza befejezni a Nem tűnünk el munkálatait. A Nem tűnünk el világpremierje a 2023-as Berlinale Generation fesztiválon volt. Mivel közben folytatódik az ukrajnai háború, Alisa a 2022-es IDFA Forumon egy újabb projektet mutatott be, amely a fronton töltött időszakban forgatott felvételein alapul és a Chicken & Egg Pictures és a Netflix támogatásával jött létre.

Love Is Not an Orange

Otilia Babara is a documentary filmmaker from Moldova, currently based in Brussels. She holds a degree in documentary filmmaking from the DocNomads European Master program (Belgium, Hungary, Portugal), and is a 2013 Berlinale Talents fellow. She directed and produced the short films Irene (2015), selected for several international film festivals, and Women on Canvas (2009), awarded at the Astra and Cronograf Film Festivals. She is drawn to those who usually go unnoticed. Her films expose big wounds hidden in small details. She's fascinated by the untold stories of women.

8th Day of the War

Oksana Moiseniuk was born in Ukraine, where she graduated as a journalist. She currently lives in the Czech Republic. In 2021, she shot a short documentary, Charón. Her debut feature-length documentary, 8th Day of the War premiered at Jihlava IDFF, in the Czech Joy competition, where it was the opening screening. The film had its international premiere at 38. DOK.fest München.

The Dmitriev Affair

Jessica Gorter is a Dutch documentary filmmaker. She studied directing and editing at the Dutch Film and Television Academy in Amsterdam. She lived in the United States as a teenager, and after completing her studies, worked and traveled in Russia for a longer period of time. Her experiences in both of these worlds, coupled with her passion for photography, form an important basis for her further works. Her award-winning films have been screened worldwide at film festivals and universities, and have been theatrically released and broadcast internationally. She has also directed for Dutch television (Human, VPRO) and worked as an editor for various documentaries. Her documentary, 900 Days (2011), was awarded best Dutch film at IDFA 2011.

Pages

Subscribe to Russian