Köszöntő

Kép-zavar

A Verzió több mint 30 ország filmtermését mutatja be, napjaink megrendítő élményeiről és az emberiséget foglalkoztató sürgető kérdésekről adva számot. Nyitófilmünk, az öt éven át forgatottSzíriai love story,azt mutatja be drámai erővel, hogy a száműzetés, az otthontól való elszakadás milyen mértékben tudja felőrölni a családot. A hírek csordulásig vannak háborúval és fegyveres konfliktusokkal, ám azt, hogy ezek mit is jelentenek az egyes emberek számára leg inkább a személyes történetekből ismerhetjük meg és érezhetjük át. Idén a program fókuszába a menekülteket és az úgynevezett “menekült-válságot” állítottuk, többek között azzal a céllal, hogy magát a fogalmat kérdőjelezzük meg. Filmjeinkkel a félelem és az agresszió médiában gerjesztett sztereotípiáit szeretnénk eloszlatni, és azt tudatosítani, hogy e sztereotípiák alanyai embertársaink, akik támogatásunkra szorulnak és emberhez méltó bánásmódot érdemelnek. A migrációt és a menedékkérést történelmi perspektívába helyezve – a II. világháborútól, a jugoszláv háborúk utóhatásán át, a mai Európa és azon belül Magyarország menekültekhez való hozzáállásáig – igyekszünk vizsgálni a jelen problémáit. A vetítések után a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen szervezett beszélgetéseken vitathatjuk meg a lehetséges megoldásokat. A vetítéseken és beszélgetéseken kívül az új DocLab műhely fiatal filmeseknek kínál terepet, akik egy-egy rövidfilmben dolgozzák fel az Európába érkező menekültek éle tét az egyén szemszögéből, hogy megismerkedhessünk a statisztikák számai mögött meghúzódó személyes sorsokkal.

Az idei év másik fő témája a megfigyelés. A Moving Walls kiállítás-sorozat 22. állomásaként az OSA Archívumban megrendezett Watching You Watching Me tárlattal összefüggésben a Verzió olyan filmeket válogatott össze, amelyek az adatgyűjtés és a magánszféra közti, a digitális évszázadban kialakult újfajta kapcsolatra reflektálnak. A filmek a legkülönfélébb kontextusban vizsgálják a megfigyelést: a kelet-német titkos szolgálat működésétől (Engelbecken), a biztonsági kamerák felvételeinek úttörő felhasználásán át (Börtönképek, A népnek szeretettel, Arctalanul), a magánszféra törékenységére figyelmet felhívó legismertebb kortárs politikai akció fogadtatásáig (Citizenfour). Az idei fesztivál fontos újdonsága a ZOOM IN diákfilmverseny. A fiatal filmesek munkáinak bemutatásával és megvitatásával a dokumentumfilmezés jelentősebb új irányzatait szeretnénk feltérképezni és egyúttal a tapasztalatcserét erősíteni. A diákfilmeket nemzetközileg elismert szakemberekből álló zsűri fogja kiértékelni. A Verzió legjobb emberi jogi filmjének járó díjat pedig a már hagyományosnak mondható pályázat alapján kiválasztott diákzsűri fogja odaítélni. Örömmel üdvözöljük a Nürnbergi Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivált, az idei Fesztivál keresztutak program vendégét. Közös programunk díjnyertes filmjei az emberi jogi kérdések sokféleségét mutatják be, például Európa traumatikus múltját (Minden archoz tartozik egy név, Anyám, egy háború és én), a guatemalai korrupcióellenes kampányt (Nehéz béke), vagy egy afrikai antiglobalista mozgalmat (A gyár szirénája). E drámai erejű filmek a legkülönfélébb filmes megközelítést alkalmazzák történetük elmesélésére. A vetítéseken kívül látható még David Verberckt belga fotós Megdermedt konfliktusok című kiállítása, amely a posztszovjet országokban a közelmúltban dúló háborúk, a társadalmi és etnikai konfliktusok velünk élő emlékét térképezte fel. Bár a program filmjeinek zöme megindító, drámai történet, szeretnénk, ha a fesztivál reményt és erőt is sugározna, amelyet a zárófilm (Hogyan váltsuk meg a világot?) közvetít a legerőteljesebben. A néhány hasonló gondolkodású lelkes fiatal által alapított, s mára a legnagyobb környezetvédő szervezetté váló hálózat történetén végigkalauzoló film üzenete, hogy a világot nem emberfeletti hatalmak irányítják, s kellő motivációval és jövőképpel rendelkező emberek meg tudják változtatni. A Verzió idén is a világban burjánzó igazságtalanságokkal és konfliktusokkal szembesíti a nézőt, s arra ösztönzi, hogy tartsa nyitva a szemét, vitázzon és cselekedjen, hogy az emberibb jövőről alkotott képe valósággá válhasson. Jó fesztiválozást!

Oksana Sarkisova
Fesztiváligazgató

A méltóságról

Nyugtalan év van mögöttünk. Az éppen zajló menekült- és migránválság párokat, barátokat, társadalmakat oszt meg. Amikor ilyen sok minden forog kockán, amikor ennyi a veszteni való, amikor ennyi kétely vesz körül, mibe kapaszkodhatunk? Mi kell ahhoz, hogy kiálljunk és megvédjük embertársaink méltóságát? 8000 celluloid film Afganisztán vizuális kincsestárával, amelyet a talibán uralom elől sikerült elrejteni és megmenteni (Pislákoló igazság)?Egy iráni nő három éves erőfeszítése, hogy megszervezzen egy koncertet, ahol a nők nem csak kórustagok, hanem saját koncertjük szólistái lehetnek (Dalok senkiföldjéről)? Az orosz LMBT+ párok szerelme, akik mernek önmaguk lenni a puszta létüket kriminalizáló törvények ellenére is(Győzelem napja)?Vagy pedig Raghda, Amer és két fiuk története, akik polgárháborúból, üldöztetésből, kétségbe esésből menekülnek, hogy új életet kezdhessenek (Szíriai love story)?

2004-ben az első Verziót egy olyan ember nyitotta meg, aki életével, szavaival, tetteivel évtizedeken át adott inspirációt: Göncz Árpád (19222015), Magyarország első demokratikusan megválasztott államfője. Húsz évvel ezelőtt a következőket mondta: „Nem tehetünk azonban engedményeket ott, ahol másokról, az emberi jogok megsértésével üldözött vagy diszkriminált személyek védelméről van szó. Nem képzelhető el olyan külső előny, amelynek kedvéért sorsukra lehet hagyni embertársainkat. Ha embereket méltóságukban megsértenek, tiltakoznunk kell, amennyire erőnkből telik. Mert nem tűrhetjük mások emberi méltóságának sérelmét, és mert a saját méltóságunkat is sérti, ha tehetnénk valamit, s mégis belenyugszunk a tűrhetetlenbe. Tiltakozni kell, hogy a jogsértés jogsértésnek minősüljön. Hogy kimondassék: vannak emberi jogaink”. Kötelességünknek tartjuk, hogy továbbadjuk Göncz Árpád örökségét a jövő generációknak. A Verzió akar lenni az, aki felemeli a szavát az erőszak ellen, aki megmutatja a „pislákoló igazságot”, aki meglátja az emberi méltóságot egy poros filmtekercsen, egy betiltott dalban, egy csendes beszélgetésben vagy menekültek szerelmi történetében.

Kövecsi Anikó
ügyvezető igazgató