In Memoriam

Nem egy történetet akartam elmesélni. Ennél nagyobb hatást akartam elérni az alkotásommal.
Claude Lanzmann
(1925. november 27. – 2018. július 5.)

1973 – Miért pont Izrael (Pourquoi Israel)
1985 – Soá
1994 – Tsahal
1999 – Egy élő, aki távozik
2001 – Sobibór, 1943. október 14. délután 4 óra (Sobibór, 14 octobre 1943, 16 heures)
2008 – Fények és árnyékok (Lights and Shadows)
2010 – A Karski-jelentés (The Karski Report)
2013 – Az utolsó igaztalan (The Last of the Unjust)
2017 – Napalm

Szerintem a szépség az igazság ragyogása. Ha az általam ábrázolt emberek szépnek tartják magukat, akkor szépek. Nem én teszem őket azzá.
Michael Glawogger
(1959. december 3. – 2014. április 23.)

1989 – Háború Bécsben (Krieg in Wien)
1995 – Hangyaút (Die Ameisenstraße)
1996 – Elme szülte filmek (Kino im Kopf)
1998 – Városóriások (Megacities)
2000 – Franciaország, jövünk! (Frankreich, wir kommen)
2002 – A helyzet: Ausztria hat fejezetben (Zur Lage: Österreich in sechs Kapiteln)
2004 – Szextestvérek
2005 – Munkáshalál
2006 – Nyomortúra
2009 – Atyai játék (Das Vaterspiel)
2009 – Contact High
2011 – Az örömlányok dicsősége
2011 – 60 másodperc magányosság a nulladik évben (60 Seconds of Solitude in Year Zero)
2017 - Cím nélkül (a filmet a rendező halála után Monika Willi fejezte be)