Franciaország

The Gleaners and I

Agnès Varda was born in Ixelles, Belgium in 1928. She studied at the École du Louvre and took evening classes in photography at the École de Vaugirard. She became a photographer for Jean Vilar when he founded the Avignon Theater Festival in 1948, then for the Théâtre National Populaire at the Palais de Chaillot in Paris. She held her first personal exhibition in 1954 in the courtyard of her home. That same year, Agnès Varda made the move to cinema without any formal training. She founded Ciné Tamaris (a cooperative) to produce and direct her first feature, La Pointe Courte. She directed short films and features, both fiction and documentaries. In 2003, she began her third career as a visual artist at the Venice Biennale.

Daguerréotypes

Agnès Varda was born in Ixelles, Belgium in 1928. She studied at the École du Louvre and took evening classes in photography at the École de Vaugirard. She became a photographer for Jean Vilar when he founded the Avignon Theater Festival in 1948, then for the Théâtre National Populaire at the Palais de Chaillot in Paris. She held her first personal exhibition in 1954 in the courtyard of her home. That same year, Agnès Varda made the move to cinema without any formal training. She founded Ciné Tamaris (a cooperative) to produce and direct her first feature, La Pointe Courte. She directed short films and features, both fiction and documentaries. In 2003, she began her third career as a visual artist at the Venice Biennale.

Before Father Gets Back

Mari Gulbiani is a Georgian film director and screenplay writer. She studied philology at Tbilisi State University, and film directing at the Theatre and Film State University. From 2006 until 2010, she fine-tuned her experience at the Parisian film school, ‘Ateliers Varan’. In 2007, she founded the production company, Midifilm. She has worked in the program department of the CineDoc Tbilisi documentary film festival, and for CineDoc Young as a section coordinator.

Selected filmography: 
2013 - I Am At Home, You Are On the Way (feature fiction)
2013 - The Shelter
2011 - High Above the Clouds

-22.7°C

Jan Kounen is a director, screenwriter and producer born in the Netherlands. He has made several short films, feature films, documentaries and recently released three VR experiences: Ayahuasca – Kosmik Journey, Seven Lives and -22.7°C.

Selected filmography: 
2009 - Coco Chanel & Igor Stravinsky (fiction feature)
2004 - Other Worlds
1997 - Dobermann (fiction feature)

Erdők ideje

François-Xavier Drouet politológiát és antropológiát végzett. Rádióriporterként, illetve nyomtatott sajtónál dolgozott mielőtt a kreatív dokumentumfilmes mesterszakba kezdett volna Lussas-ban. Első filmje, a The Initiation bejárta a világot. Társírója volt a Gangster Project című filmnek.

A másik oldal

Mila Turajlic dokumentumfilmes rendező Belgrádból, akinek az első filmjét, a Cinema Komunisto-t, az IDFA-n és a Tribeca Filmfesztiválon mutatták be, 15 díjat nyert, közöttük a legnagyobb elismerést a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon 2011-ben. The Other Side of Everything című filmje támogatást nyert a rangos Aide aux cinémas du monde-tól, az EURIMAGES-től és a Doha Filmintézettől, illetve elnyerte az IDFA-n a legjobb egész estés dokumentumfilm díját.

Napalm

Claude Lanzmann (1925-2018) francia újságíró, író és filmrendező. Legismertebb munkája, a Shoah (1985), egy kilenc és félórás dokumentumfilm a Holokausztról. Kamaszként csatlakozott a francia ellenálláshoz és a nácik ellen harcolt. A második világháború után filozófiát tanult a Tübingeni Egyetemen, majd a Szabadegyetemen tanított és a Le Monde-ba írt a nácizmus szívósságáról. Lanzmann rengeteg filmet rendezett a Holokausztról és Izraelről, a narratívát mindig első kézből való interjúkból összeállítva. Kitüntetései többek között az Ellenállás Medáliája rozettával, a Francia Köztársaság Főtiszti Becsületrendje és a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje. Lanzmann egyike a kevés nemzetközi hírű francia művésznek és értelmiséginek, akinek a munkája több millió nézőben nyomott hagyott szerte a világon. Emlékiratait A patagóniai nyúl címmel adták ki 2009-ben.

Lindy Lou: a 2-es számú esküdt

Florent Vassault franciaországi dokumentumfilm-rendező. Számos rövid játékfilm és egy áldokumentumfilm (Bernard Thomas, les secrets de la gloire, 2007) után a szociológus Arnaud Gaillard-ral rendezte meg a díjnyertes Honk! (2011) című dokumentumfilmet az amerikai halálbüntetésről. 2017-ben folytatta vizsgálódását a témában a Lindy Lou, Juror Number 2 című filmmel.

Kinshasa Makambo

Dieudo Hamadi Kisanganiban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban született 1984-ben. 2005 és 2008 között orvosi tanulmányokat folytatott, majd több dokumentumfilmes workshopon vett részt. Két rövidfilmje, a Ladies in Waiting és a Zero Tolerance számos európai (Berlin, Párizs, Amszterdam) és észak-amerikai (Toronto) filmfesztivál figyelmét felkeltették. A Ladies in Waiting ‘‘Pierre and Yolande Perrault’’ ösztöndíjban részesült a Cinema du Réel fesztiválon Párizsban, 2009-ben. 2013-ban az Atalaku, Hamadi első egészestés dokumentumfilmje, mely a 2011-es kongói választásokat örökíti meg, elnyerte a legjobb filmnek járó Joris Ivens díjat Marceline Loridan (Cinema du Réel) prezentálásában, a legjobb külföldi film díját a San Diego Black Film Festival-on az Egyesült Államokban, a zsűri díját a FIDADOC-on Agadirban, Marokkóban, valamint további három díjat. 2014-ben a National Diploma című film elnyerte a SCAM nemzetközi díját, és a Cinema du Réel Potemkin-díját, valamint beválogatták a torontói TIFF-re és közel 60 másik fesztiválra világszerte. 2015-ben legutóbbi munkája, a Mama Colonel utómunkálatai a Sundance Intézettől és az IDFA-Bertha Fundtól részesültek támogatásban.

Hazai pályán

Alisa Kovalenko elvégezte a kijevi Karpenko Kary Színház- és Filmművészeti Egyetemet és a varsói Andrzej Wajda Iskolát. Első egész estés dokumentumfilmjét, Sister Zo (2013) címmel, bemutatták az ukrán DocuDay UA és Molodist fesztiválokon, illetve a moszkvai ArtDocFest-en. Alisa in Warland (2015) című filmje bekerült az IDFA (Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál) versenyprogramjába, és díjakat nyert a marokkói Agadirban megrendezett Fidadoc fesztiválon, a mexikói DocsMX-en és a Párizsi Film és Emberi Jogok Fesztiválján. Ukrajnában a Current Time TV részére rendez egy dokumentumfilm-sorozatot a női fociról.

Oldalak

Feliratkozás Franciaország csatornájára