Heddy Honigmann a világ egyik legjobb dokumentumfilmesének számít. Filmjei (rövid- és játékfilmek, rövid és egész estés dokumentumfilmek) az egész világot bejárták, továbbá számos rangos díjat és méltatást kaptak a teljesség igénye nélkül olyan helyeken, mint Toronto, a New York-i MOMA, Párizs, Berlin, Lisszabon, Minneapolis, Barcelona, Madrid, Valencia, Ontario, Utrecht, Graz, Chicago, Berkeley. Több életműdíj kitüntetettje, többek között az IDFA Élő legenda díja (2013), a Dortmund Legjobb dokumentumfilmnek járó kitüntetése (2013), a Hot Docs Kiemelkedő teljesítményért járó díja (2007), a San Francisco-i Filmtársaság Golden Gate Persistence of Vision-díja (2007), a hollandiai Humanista Szervezet J. Van Praag díja (2005) a Theszaloniki Filmfesztivál Dokumentumfilmkészítés művészetéért tanúsított hozzájárulás díja (2004), és a Televíziós Kulturális Filmek Holland Nemzeti Alapja jóvoltából a teljes életművéért odaítélt holland Jan Cassies-díj (2003).

A belga dokumentumfilmes Daniel Lambo íróként kezdte a munkásságát, színházaknak, tévében és filmekben dolgozott. Rendezőként kezdett csak el érdeklődni a társadalmi témák iránt. Újszerű, ösztönös és elhivatott filmes munkájához saját produkciós irodát is indított Lambo Films néven.

Ton van Zantvoort a holland Bredában végzett a Vizuálisművészetek Akadémián 2003-ban, és most rendezőként, operatőrként és vágóként dolgozik. Filmjeit számos fesztiválon vetítették és közvetítette a VPRO, az ARTE/ZDF és az Al Jazeera. Egészestés dokumentumfilmjein kívül készített még jónéhány rövidfilmet. Továbbképzéseket tart, illetve zsűritag volt több nemzetközi filmfesztiválon és a Panasonic International-nél is.

Hans Pool holland filmrendező és operatőr, aki újságírói megközelítésű filmeket készít. Holland nyelvet és irodalmat tanult az Amszterdami Egyetemen, majd a Hágai Királyi Művészeti Akadémia Audiovizuális Tervezés tanszékén operatőrnek és filmrendezőnek tanult. Filmjei gyakran foglalkoznak az újságírás és a média hatásaival, illetve politikai kérdésekkel.