Eefje Blankevoort történelmet tanult az Amszterdami Egyetemen, majd újságíró lett. Cikkeket és könyveket ír, interaktív projekteket, kiállításokat és dokumentumfilmeket készít. A Prospektor újságírói produkciós iroda társalapítója.

Sajid Khan Nasiri, akit barátai csak SK néven ismernek, a belgiumi Antwerpenben tanul, és ez az első társrendezése. Alig tizenöt évesen hagyta el szülőhazáját, Afganisztánt. Több mint két évbe telt veszélyes útja Európába és azon keresztül. Ő volt az egyik főszereplője a Shadow Game című többszörös díjnyertes dokumentumfilmnek, és az egyik mozgatórugója az ahhoz társuló „Protect Children on the move” (Védjük meg a vándorló gyerekeket) kampánynak. Felszólalt az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban és a horvát parlamentben is, hogy felhívja a figyelmet a menekült gyermekek elleni jogsértésekre. Jelenleg hollandul tanul és TikTok újságíró szeretne lenni, hogy tudósítson az Európában és az afgán diaszpórában élő menekült tinédzserek életéről.

Eefje Blankevoort studied history at the University of Amsterdam, and has since developed into a journalistic Swiss Army Knife. She writes articles and books, makes interactive projects, exhibitions and documentary films. She is the co-founder of the journalistic production agency, Prospektor. She co-directed The Mind Game.

Sajid Khan (SK) Nasiri was born in Afghanistan, in 2004. He had just turned fifteen when he fled his homeland. His perilous journey to and through Europe took more than two years. He was one of the main characters in the multi-award winning documentary Shadow Game, and one of the driving forces behind the accompanying impact campaign, “Protect Children on the Move.” He has spoken in the European Parliament, at the Council of Europe, and in the Croatian Parliament to raise awareness of the violation of refugee children’s rights. He is currently studying in Belgium, and is working on becoming a TikTok journalist, reporting on the life of refugee teenagers in Europe and the Afghan diaspora. This is his co-directorial debut.

Aliona van der Horst 25 éves filmkészítői tevékenysége során számos díjat kapott filmjeiért. Legutóbbi alkotása, a Fordulj a Nap felé (2021), a történelemmel és az emlékezéssel foglalkozik egy apja múltját kereső lány történetén keresztül, és az archív felvételek művészi felhasználása miatt sok szakmai elismerést kapott. A Love is Potatoes (2017), egy első személyben elmesélt dokumentumfilm, amely a posztemlékezetről szól a kortárs Oroszországban. Két másik filmje, a Water Children és az After the Spring of '68 szintén személyes hangvételű filmek. Filmjei azt a kérdést járják körül, hogyan alakítják a hétköznapi emberek életét a nagy történelmi események. Eddig Barcelonában, Kijevben és Belgrádban rendeztek filmjeiből retrospektív vetítéseket. Tagja az AMPAS dokumentumfilmes szakosztályának és az Európai Filmakadémiának. Egyik alapítója a DOCMAKERS nevű kollektív tulajdonú holland filmgyártó cégnek. 

Heddy Honigmann a világ egyik legjobb dokumentumfilmesének számít. Filmjei (rövid- és játékfilmek, rövid és egész estés dokumentumfilmek) az egész világot bejárták, továbbá számos rangos díjat és méltatást kaptak a teljesség igénye nélkül olyan helyeken, mint Toronto, a New York-i MOMA, Párizs, Berlin, Lisszabon, Minneapolis, Barcelona, Madrid, Valencia, Ontario, Utrecht, Graz, Chicago, Berkeley. Több életműdíj kitüntetettje, többek között az IDFA Élő legenda díja (2013), a Dortmund Legjobb dokumentumfilmnek járó kitüntetése (2013), a Hot Docs Kiemelkedő teljesítményért járó díja (2007), a San Francisco-i Filmtársaság Golden Gate Persistence of Vision-díja (2007), a hollandiai Humanista Szervezet J. Van Praag díja (2005) a Theszaloniki Filmfesztivál Dokumentumfilmkészítés művészetéért tanúsított hozzájárulás díja (2004), és a Televíziós Kulturális Filmek Holland Nemzeti Alapja jóvoltából a teljes életművéért odaítélt holland Jan Cassies-díj (2003).