angol

Breathless

Daniel Lambo is a filmmaker from Belgium. He started his career as a writer for theater, television and cinema. As a director, Lambo shifted his attention towards social themes. His renewed approach to filmmaking—both intuitive and socially engaged—inspired him to start his own production company, Lambo Films.

Selected filmography:

2016 - De Figurant

2013 - Los Flamencos

2012 - Dry Branches of Iran

Push

Fredrik Gertten is an award-winning Swedish director and journalist. In 1994, Gertten founded the production company, WG Film. He had previously worked as a foreign correspondent and columnist for radio, TV and press in Africa, Latin America, Asia and Europe. Today he combines filmmaking with a role as creative producer at WG Film. In October 2017, Gertten was named Honorary Doctor at Malmö University’s Faculty of Culture and Society for his work as a documentary filmmaker.

White Right: Meeting the Enemy

Deeyah Khan is an Emmy and Peabody award-winning documentary film director. In 2016, she became the first UNESCO Goodwill Ambassador for artistic freedom and creativity. Her documentary, Banaz: A Love Story (2012), chronicles the life and death of a young, British Kurdish woman murdered by her family in a so-called honor killing. Khan's second film, Jihad, involved two years of filming with Islamic extremists, convicted terrorists and former jihadis. Khan has also produced a number of critically-acclaimed albums, including Listen to the Banned, a compilation that brought together musicians from around the world who have been subject to persecution, censorship and imprisonment.

Colectív

Alexander Nanau is a German-Romanian ﬁlmmaker, born in Romania, who studied directing at the Academy of Film and Television in Berlin. His documentary ﬁlm, The World According to Ion B, won an Emmy Award in 2010. His feature documentary ﬁlm, Toto and His Sisters, was nominated for an Academy Award in 2015. Nanau worked as Director of Photography for the French-German documentary, Nothingwood (Sonia Kronlund), that was shot in Afghanistan, and which premiered in Cannes in 2017.

Nincs másik Föld!

A nagynevű Kanadai Filmközpont Rendezői Laborjának legfiatalabb rezidense, Slater Jewell-Kemker hat éves kora óta filmeket készít. A díjnyertes filmkészítő és klímaaktivista Jewell-Kemker-ről kétszer is írt a Forbes: egyszer a tíz éven át készült egészestés dokumentumfilmjéről, melyet a nemzetközi ifjúsági klímamozgalmak kialakulásáról forgatott Nincs másik Föld! (Youth Unstoppable) címmel. Másodszor pedig a Kanadai Film Központ (CFC) által támogatott rövidfilmje miatt jelent meg az újságban. A film címe Still, és a családon belüli erőszakról és elvakultságról szól. Emellett Jewell-Kemker rutinos szónok, akit gyakran hívnak film és klímaváltozásról szóló konferenciák panelbeszélgetéseibe, hogy képviselje a fiatalokat, illetve hogy filmkészítő workshopokat tartson kamaszoknak.

Fehér uralom: találkozás az ellenséggel

Deeyah Khan Emmy- és Peabody-díjas dokumentumfilm-rendező. 2016-ban ő lett az UNESCO első jószolgálati nagykövete a művészi szabadságért és kreativitásért. Banaz: A Love Story (2012) című dokumentumfilmje egy fiatal, Nagy-Britanniában élő kurd nő történetét beszéli el, aki úgynevezett becsületbeli gyilkosság áldozata lett. Khan második, Jihad című filmjéhez két éven át forgatott radikális iszlamisták, elítélt terroristák és korábbi dzsihadisták között. Khan több nagysikerű zenei albumot is készített, ilyen például a Listen to the Banned; ehhez olyan zenészeket hozott össze szerte a világról, akik üldöztetést, cenzúrát vagy bebörtönzést éltek meg.

Suttogások

Jacek Nagłowski producer és filmrendező, a Lengyel Filmakadémia tagja. Gugara (2008) című dokumentumfilmjét beválogatta a Cannes-i Filmfesztivál és megvette a párizsi Pompidou központ az állandó kollekciójába. 2012-ben társalapítóként részt vett a Circus Digitalis nevű cég megszületésében, mely vizuális effektekkel, 3D képalkotásokkal és virtuális valósággal foglalkozik.

Wagner és a paradicsomok

Marianna Economou antropológiát, sajtófotózást és filmgyártást tanult Londonban. 2000 óta rendez és gyárt dokumentumfilm-sorozatokat és független filmeket a BBC-vel, az ARTE-val és a YLE-val koprodukcióban.

Szójalizmus

Stefano Liberti díjnyertes újságíró és filmrendező. Több európai magazinnak is dolgozik, mint például az Internazionale, a Le monde diplomatique, az El País és az Al Jazeera angol kiadása. Filmrendezőként mozifilmeket, valamint televíziós játékfilmeket és rádiójátékokat rendezett.

Enrico Parenti olasz-amerikai dokumentumfilmes, aki élt már Angliában, Brazíliában és Amerikában is. A filmkészítést Barcelonában tanulta. 2004 óta készített dokumentumfilmeket, rövidfilmeket, zenés videókat és rendszeresen dolgozott együtt olasz és külföldi televíziós csatornákkal. Egészestés dokumentumfilmjét a Standing Army-t tizenöt csatorna közvetítette, többek között az Al Jazeera, az Rt-TV, a Fox, a Zdf és a History Channel. Container 158 című dokumentumfilmjét támogatta a Nyílt Társadalom Alapítvány és nyert vele három legjobb dokumentumfilmért járó díjat is.

Egy litván út emlékei

Jonas Mekas was born in 1922, in the farming village of Semeniškiai, Lithuania. He and his brother Adolfas were taken by the Nazis in 1944 to a forced labor camp in Elmshorn, Germany. After the war he studied philosophy at the University of Mainz. At the end of 1949, the UN Refugee Organization brought Jonas and Adolfas to New York City, where they settled in Williamsburg, Brooklyn. Two months after his arrival in New York, he borrowed money to buy his first Bolex camera and began to record brief moments of his life. He soon became deeply involved in the American Avant-Garde film movement. In 1954, together with his brother, he started Film Culture magazine, which soon became the most important film publication in the US. In 1958 he started his legendary “Movie Journal” column for the Village Voice. He founded the Film-Makers' Cooperative in 1962, and two years later, in 1964, the Film-Makers' Cinematheque, which eventually grew into Anthology Film Archives—one of the world's largest and most important repositories of avant-garde cinema. During this time he continued to write poetry and make films. He published more than 20 books of prose and poetry, which have been translated into over a dozen languages. His Lithuanian poetry is now considered classic Lithuanian literature, and his films can be found in leading museums around the world. He is largely credited for developing the diarist form of cinema. Mekas has also been active as an academic, teaching at the New School for Social Research, the International Center for Photography, Cooper Union, New York University and MIT.

Merre tartunk?