angol

Jézus fényképe

(Ha eldalolhatom) Összekötés

Figyelem, Smith úr

200000 lidérc

Baráti tűz

Afázia

Miért halt meg Bunny ezredes

Miranda Pennell eredetileg kortárs tánccal foglalkozott, majd filmezett, később vizuális antropológiát tanult. Filmes és videós munkáit, melyek a közös előadás különböző formáit tárják fel, széles körűen vetítették nemzetközi fesztiválokon és galériákban. Újabb mozgóképei archív anyagokat használnak kiindulópontként, és a gyarmatosítás képeire reflektálnak. A Why Colonel Bunny Was Killed (2010) a legjobb külföldi film díját kapta a 2011-es torontói Images Festivalon és a ghenti Courtisane Festivalon. Egészestés hosszúságú filmje, The Host (2015), amely az Anglo-Iranian Oil Company (ma BP) archívumából származó anyagot dolgozza fel, 2017-ben Pamplonában elnyerte a legjobb filmnek járó Punto de Vista díjat. Kortárs táncosként, szabadúszó reklámfilm rendezőként és kurátorként is működik, mellette írással foglalkozik. https://mirandapennell.com/

A házigazda

Miranda Pennell worked in contemporary dance before making films, and later studied visual anthropology. Her film and video work exploring different forms of collective performance has been broadcast internationally and presented in festival and gallery contexts. Her recent moving-image work uses archival materials as the starting point for a reflection on the colonial imaginary. Her film Why Colonel Bunny Was Killed (2010) was awarded best international film at the 2011 Images Festival, Toronto, and Courtisane Festival, Ghent. Pennell’s feature-length film The Host (2015), which reworks material drawn from the archive of the Anglo-Iranian Oil Company (now BP), won the Punto de Vista Award for Best Film (Pamplona) in 2017. She has worked as a contemporary dancer, a freelance commercials director, a teacher, and she also writes and curates.

Varázstükör

Sarah Pucill 16mm-es rövidfilmeket készít, miután 1990-ben MA fokozatot szerzett a Slade School of Arton. Munkáit világszerte vetítették galériákban, és díjazták a nemzetközi fesztiválokon. Első egészestés fekete-fehér filmje a Magic Mirror (2013), amelynek a Tate Modernben volt a premierje, nemzetközi turnéra vitte a LUX és a filmből vett fotókat 2015-ben kiállította a The Nunnery Gallery. A Magic Mirror folytatása, a Confessions To the Mirror (2016) szintén 16mm-es, a Londoni Filmfesztiválon volt a premierje, majd több más fesztiválon és múzeumban vetítették (Alchemy Film Festival, Creteil Film Festival, National Portrait Gallery, White Cube Gallery London). Doktorátust szerzett és tanít a Westminster Egyetemen. A Cahun-filmekről szóló következő fejezetet a Palgrave Macmillian jelenteti meg a jövő évben, V. Smith és N. Hamlin szerkesztésében. Műveit vezető nemzetközi forgalmazók terjesztik, köztük a LUX, a British Film Institute (BFI) és a Light Cone Paris. http://www.sarahpucill.co.uk/

Vallomások a tükörben

Sarah Pucill has been making 16mm short films since completing her MA at the Slade School of Art in 1990. Her publicly-funded films have screened worldwide in galleries, and have won awards at international festivals. Her first feature-length film in black and white, Magic Mirror (2013), premiered at Tate Modern, toured internationally with LUX and was exhibited with photographs from the film at The Nunnery Gallery 2015. Her sequel to Magic Mirror, Confessions to the Mirror (2016), also shot on 16mm, premiered at London Film Festival and has since screened at international film festivals and museum galleries including the Alchemy Film Festival, Creteil Film Festival, National Portrait Gallery, and White Cube Gallery London. She has a doctorate and is Reader at University of Westminster. A forthcoming chapter on her recent films on Cahun will be published by Palgrave Macmillian, edited by V. Smith and N. Hamlin next year. Her work is collected and distributed through leading international distributors including LUX, The British Film Institute (BFI), and Light Cone Paris.

Oldalak

Feliratkozás angol csatornájára