spanyol

Ai Weiwei (szül. 1957, Peking) nemzetközileg is elismert művész és politikai aktivista. Különösen nagyra tartják erős esztétikai állásfoglalást megfogalmazó munkái miatt, amelyek korunk geopolitikai helyzetére időszerű jelenségként rezonálnak. Ai a művészeti kifejezésmódok széles palettáját használja az építészettől az installációkig, a közösségi médiától a dokumentumfilmekig annak érdekében, hogy a közönség számára társadalmunkat és annak értékeit tanulmányozza. Az Amnesty International 2015-ös Ambassador of Conscience díját, továbbá a Human Rights Foundation kreatív különvéleményt méltató 2012-es Václav Havel díját vehette át. Társadalmi és politikai kérdéseket vizsgáló dokumentumfilmjei, a Disturbing the Peace (2009), a One Recluse (2010), a So Sorry (2012), az Ordos 100 (2012) és az Ai Weiwei’s Appeal ¥15,220.910.50 (2014), rangos filmfesztiválok kitüntetéseit nyerték el. A 2010-es évek közepén több projektjével is reflektált a globális menekültválságra, beleértve a 2017-es Human Flow első egész estés dokumentumfilmjét, amely a 74. Velencei Filmfesztiválon került bemutatásra. Ai jelenleg Berlinben él.

Monica Lăzurean-Gorgan volt Adina Pintilie Arany Medve-díjas Touch Me Not című filmjének megbízott producere. Ő rendezte az A Mere Breath című filmet, amely a LET'S CEE Film Festen és Szarajevóban elnyerte a legjobb dokumentumfilm díját. Nemrég alapított filmvállalata, a Manifest Film, készítette az Acasă - My Home című filmet, amely a legjobb fényképezés díját nyerte a 2020-as Sundance Fesztiválon.

Ebba Sinzinger producer, forgatókönyvíró és rendező. Producerként, illetve koproducerként jegyzi például Patric Chiha Brothers of the Night és Domaine, Noël Burch és Allan Secula The Forgotten Space című filmjét és a Pianomania-t, amelyek díjakat nyertek Berlinben, Velencében és Locarnóban. Rendezői munkásságáért 1997-ben megkapta a Felső-Ausztriai Kulturális Filmdíjat.

Hubert Sauper Ausztriában született és Franciaországban él. Társadalmi-politikai dokumentumfilmjeiről ismert, amelyek számos jelentős nemzetközi díjat nyertek többek között a berlini és a velencei filmfesztiválon és a Sundance Fesztiválon, valamint az Európai Filmdíjat, az Osztrák Filmakadémia Díját és a francia César-díjat. Oscar®-díjra jelölt filmje a 2004-es Darwin's Nightmare (Darwin rémálma), amely azt mutatja be, milyen környezeti hatásai vannak az ipari halászatnak Tanzánia törékeny ökoszisztémájára. A Sundance Fesztiválon 2014-es We Come as Friends című filmjével szerepelt, amely a szudáni fegyveres konfliktusról szól és a fesztiválon a zsűri különbíját kapta. Sauper világszerte számos filmes iskolában és egyetemen volt vendégelőadó.

Dobray György (szül. 1942, Budapest) 1965-ben végzett a Film Akadémia Filmművészeti tanszékén. A Magyar Televízió megbízásából készített dokumentumfilmet, ismeretterjesztő filmet és filmadaptációt, a Magyar Filmprodukciós Vállalat számára pedig fikciós filmeket. Jelenleg dokumentum- és tévéfilmeken, valamint egy fikciós filmen dolgozik. 2010-ben Balázs Béla díjjal tüntették ki.

Ai Weiwei (szül. 1957, Peking) nemzetközileg is elismert művész és politikai aktivista. Különösen nagyra tartják erős esztétikai állásfoglalást megfogalmazó munkái miatt, amelyek korunk geopolitikai helyzetére időszerű jelenségként rezonálnak. Ai a művészeti kifejezésmódok széles palettáját használja az építészettől az installációkig, a közösségi médiától a dokumentumfilmekig annak érdekében, hogy a közönség számára társadalmunkat és annak értékeit tanulmányozza. Az Amnesty International 2015-ös Ambassador of Conscience díját, továbbá a Human Rights Foundation kreatív különvéleményt méltató 2012-es Václav Havel díját vehette át. Társadalmi és politikai kérdéseket vizsgáló dokumentumfilmjei, a Disturbing the Peace (2009), a One Recluse (2010), a So Sorry (2012), az Ordos 100 (2012) és az Ai Weiwei’s Appeal ¥15,220.910.50 (2014), rangos filmfesztiválok kitüntetéseit nyerték el. A 2010-es évek közepén több projektjével is reflektált a globális menekültválságra, beleértve a 2017-es Human Flow első egész estés dokumentumfilmjét, amely a 74. Velencei Filmfesztiválon került bemutatásra. Ai jelenleg Berlinben él.

Maria Arlamovsky Bécsben él és dolgozik a családjával. Fémszobrászatot tanult Franciaországban, filmkészítést és interkulturális kompetenciákat Ausztriában.

Ekain Irigoien a spanyolországi San Sebastianban született 1981-ben, spanyol televíziócsatornáknál dolgozik televíziós producerként és forgatókönyvíróként. Jelenleg az ismert spanyol séfről, Karlos Arguiñanóról szóló műsor producere, akivel több mint egy évtizede dolgozik együtt.

Fredrik Gertten díjnyertes svéd filmrendező és újságíró. 1994-ben alapította produkciós cégét, a WG Filmet. Ezt megelőzően külügyi tudósítója és rovatvezetője volt afrikai, Latin-Amerikai, ázsiai és európai rádióknak, tévéknek és sajtónak. Mára a filmkészítést kreatív producerséggel kombinálja a WG Filmnél. 2017 októberében pedig tiszteletbeli doktori címet kapott a Malmöi Egyetem Kultúra- és Társadalomtudományi Tanszékétől kiemelkedő dokumentumfilmes munkájáért.

Fredrik Gertten díjnyertes svéd filmrendező és újságíró. 1994-ben alapította produkciós cégét, a WG Filmet. Ezt megelőzően külügyi tudósítója és rovatvezetője volt afrikai, Latin-Amerikai, ázsiai és európai rádióknak, tévéknek és sajtónak. Mára a filmkészítést kreatív producerséggel kombinálja a WG Filmnél. 2017 októberében pedig tiszteletbeli doktori címet kapott a Malmöi Egyetem Kultúra- és Társadalomtudományi Tanszékétől kiemelkedő dokumentumfilmes munkájáért.

A caracasi születésű Tuki Jencquel alapdiplomáját a New Yorki Egyetem Tisch Művészeti Iskolájában, mesterdiplomáját a venezuelai IESA-n szerezte. Első rendezőasszisztens volt José Padilha A törzs titkai című filmjénél, és éveken át dolgozott rendezőasszisztensként filmeknél és reklámoknál. Jelenleg következő dokumentumfilmjén dolgozik: ez egy személyes portré lesz édesanyjáról, aki az eutanázia franciaországi legalizálásáért küzd.