angol

A rövidfilmek és a beszélgetés a független történetmesélés kihívásait és felelősségét vizsgálja egy egyre polarizáltabb és bizonytalanabb médiakörnyezetben. A dokumentumfilmeseket és újságírókat összehozó beszélgetés azt vizsgálja, hogyan kutatják, fejlesztik és juttatják el a közönséghez a tényszerű történeteket egy olyan környezetben, amelyet politikai nyomás, cenzúra, jogi és pénzügyi korlátozások, digitális fenyegetések és a csökkenő közbizalom alakít. Az előadók a valóság dokumentálásának etikai és gyakorlati kihívásairól, a források és közreműködők védelméről, a kockázatok kezeléséről, valamint a független hangok és az értelmes történetmesélés megőrzéséről elmélkednek.

Filmek: 

Defending the Future of Free Media
A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) nemrégiben megjelent, A Defending the Future of Free Media című rövid dokumentumfilmje globális hálózatából gyűjt hangokat – tisztelgés az Ukrajnától Törökországon, a Fülöp-szigeteken, Mexikón, az Egyesült Államokon, Gázán és Magyarországon át a sajtószabadságot védő újságírók kitartása előtt.

happiness
Egy nyugtalan videónapló bontakozik ki álmatlan éjszakákon, képernyőkön és a Palesztinából és másutt érkező képek végtelen áradatán keresztül. Miközben az amszterdami aktivista követi a híreket, a film a digitális kimerültségről, a politikai elkötelezettségről és a távoli szenvedéssel telített világban való jelenlét nehézségeiről elmélkedik.

Death of a Fantastic Machine
A kamera, mint a valóság rögzítésére szolgáló eszköz feltalálásától napjaink mesterséges intelligencia által generált képeiig a Death of a Fantastic Machine című film nyomon követi, hogyan formálták a gazdasági érdekek azt, amit filmezünk, és miért. Archív felvételek, amatőr videók, élő közvetítések és online képek gyors tempójú kollázsán keresztül a film a kamera átalakulását vizsgálja a bizonyíték eszközéből a figyelemfelkeltésre tervezett géppé – és azt kérdezi, mi marad a képekbe vetett bizalmunkból, amikor már szinte bármi előállítható.

Kinek van joga bemutatni egy történetet? Milyen felelősség hárul a történetmesélőre, amikor mások élményeit, életét és valóságát filmesíti meg? A beszélgetés résztvevői – változatos alkotói nézőpontokra és személyes tapasztalatokra támaszkodva – a reprezentáció dilemmáit járják körül, valamint a filmes kamera mögötti pozíciója és az ábrázolt személyek közötti viszonyt vizsgálják. Hol húzódik a határ a művészi szabadság és mások történetének megjelenítése között, és mitől válik hitelessé egy történetmesélő, illetve az általa készített film?

Hogyan válhatnak befogadóbbá az emberi jogi filmfesztiválok? Ezen az interaktív, Pócsik Andrea által vezetett workshopon a közönség találkozhat a nemzetközi kurátori műhely résztvevőivel, és közösen járhatják körül a reprezentáció, a dekolonizáció és a közönségbevonás kérdéseit.

A részvétel regisztrációhoz kötött. A workshop angol és magyar nyelven zajlik.

A mesterkurzus azt járja körül, milyen egy másik országban filmet készíteni, távol a saját hazánktól. Bemutatja, milyen alkotói és gyakorlati kihívásokkal jár az eltérő kulturális és szakmai közegben végzett munka, valamint azt, hogyan formálhatja a filmes látásmódját, alkotói folyamatát és filmkészítéshez való hozzáállását az otthontól távol töltött élet és munka.

Hogyan válhat a dokumentumfilmezés a társadalmi változás eszközévé? Pócsik Andrea bevezetőjét követően levetítjük a #ThePeopleShall című kenyai dokumentumfilmet. Ezt követően a film társrendezője, Mark Maina csatlakozik egy online beszélgetéshez, hogy megossza tapasztalatait és meglátásait a filmhez kapcsolódó társadalmi hatáskampányról.

Ez a kerekasztal-beszélgetés a Verzió idei, roma fókuszú programjának fontos része, amely kivételes alkalmat kínál arra, hogy a meghívott résztvevők munkásságán keresztül közösen vizsgáljuk meg a különböző művészeti ágak a film, a vizuális művészetek és a színház közötti termékeny találkozásokat. Junghaus Tímea művészettörténész bevezető előadását követően közösen gondolkodunk majd a roma kultúra intézményesülésének nemzetközi és magyarországi tapasztalatairól. Milyen gyakorlati eredmények születtek az utóbbi időben az ERIAC és a jelentős vizuális művészeti eseményeket szervező „többségi” intézmények (mint például a kasseli documenta, az OFF-Biennále, a Cannes-i Filmfesztivál vagy az Európai Filmakadémia) közötti együttműködésekből? Milyen tapasztalatok fogalmazhatók meg a bevezető előadásban felvetett kérdésekkel kapcsolatban? Milyen területeken, mit és hogyan kellene tovább fejleszteni?

Junghaus Tímea nyitóelőadása:
Az európai dokumentumfilmezés következő paradigmaváltása nem a marginalizált közösségek megjelenítésének javításáról szól, hanem arról, hogy alapjaiban változzon meg, ki gyakorol ellenőrzést a képek, a narratíva és a termelési eszközök felett. Junghaus Tímea – aki két évtizedes kurátori és intézményi tapasztalattal rendelkezik, a roma közösségi filmektől egészen a cannes-i filmpiacig – kritikával illeti azt a dokumentumfilmes hagyományt, amely közösségekről beszél, ahelyett, hogy lehetővé tenné számukra saját filmes nyelvük kialakítását. A közép- és kelet-európai filmgyártás dekolonizálása vagy forradalmasítása többet követel puszta láthatóságnál vagy befogadásnál: a szerzőiség, az erőforrások és az intézményi hatalom újraelosztását, valamint a jövő elképzeléséhez szükséges felhatalmazást és kreativitást igényli.

A mesterkurzuson Bill Morrison végigtekint művészi pályájának alakulásán, és bemutatja, hogyan mozdult el munkássága fokozatosan a metaforikus megközelítéstől a nyomokra és bizonyítékokra épülő vizsgálódásig . Arról is beszél, hogyan vált egyre hangsúlyosabb témává műveiben a társadalmi igazságosság kérdése, valamint milyen szerepet játszik az archívum a felelősségre vonhatóság megteremtésében.

A nemzetközi workshopokon való részvétel értékes láthatóságot és új nézőpontokat kínálhat a fejlesztés alatt álló filmek számára. A számos workshop, vélemény és javaslat közepette hogyan dönthetik el az alkotók, hogy mely lehetőségek a legmegfelelőbbek projektjük számára, és mely visszajelzéseket érdemes beépíteni a munkájukba?

Ezen a kerekasztal-beszélgetésen azt járjuk körül, hogyan formálják a visszajelzések magát a filmet és az alkotót egyaránt. Hogyan igazodnak el a rendezők a különféle vélemények között, hogyan döntenek arról, mit építsenek be a műbe, és mit hagyjanak figyelmen kívül, miközben mindvégig megőrzik saját alkotói víziójukat? Meghívott rendezőink megosztják személyes tapasztalataikat, kitérve azokra a kihívásokra, felismerésekre és hosszú távú hatásokra, amelyekkel projektjeik nemzetközi workshopokon való bemutatása során szembesültek.

Ismerd meg a világot és készíts filmeket! – Ez Mark Cousins The Story of Documentary Film című, a nemfikciós film történetét a jelenig követő monumentális munkájának konklúziója. A sorozat utolsó fejezete a dokumentumfilm 2020 utáni alakulását mutatja be részletgazdagon, a DIY-kollázsfilm technikáival. Egyszerre informatív és felszabadító: a dokumentumfilmezést a világ megismerésének és a kíváncsiság megőrzésének eszközeként láttatja. A DocAcademy eseményén közösen nézzük meg a fejezetet, majd továbbgondoljuk a felvetett kérdéseket: milyen lehetőségeket rejt a kortárs dokumentumfilm, és hogyan alakítja át a műfajt a digitális kor?

Mark Cousins skót filmrendező, kritikus és filmtörténész, aki a szenvedélyes ismeretterjesztést innovatív, kollázsfilmes formákkal ötvözi. A látás története után ismét a Verzión látható munkája: a The Story of Documentary Film című, 16 fejezetes monumentális sorozat első négy fejezetét a fesztiválon, zárófejezetét pedig a DocPro Academy keretében vetítjük.

Egy nagyjátékfilm elkészítése olyan, mint egy maratonfutás. Hosszú, kimerítő folyamat, amelynek minden újabb szakasza nehezebbnek tűnhet az előzőnél. Mire az ember teljesen kimerül, lehet, hogy még csak a táv felénél tart. Dér Ásia rendezői szemszögből mutatja be a filmkészítés folyamatát, konkrét példaként a Her Mothers, a Howling on Your Own és az I Won’t Die című alkotásokat elemezve. A hosszú alkotói folyamatot a fejlesztés, a gyártás, a vágás és a forgalmazás szakaszaira bontva osztja meg azokat a módszereket, amelyek segítettek neki megőrizni a józan eszét a nemzetközi fesztiváltrendek, pitchfórumok és workshopok káoszában, a mentorok és kollégák tanácsai, a finanszírozásért folytatott küzdelem, valamint a filmjének forgalmazási utat kereső törekvések közepette, egy olyan világban, ahol filmek ezrei születnek világszerte.