A Concrete Narrative Society e.V. szervezésében
Támogatók: Stiftung Kulturwerk der Bild-Kunst Bonn, Liebelt Stiftung Hamburg, AG Kurzfilm, German Films, Goethe-Institut Budapest.
Egy archívum újraértelmezésének munkája az emlékezés élményén alapul, mert "dokumentumok" segítségével jutunk el egy tény vagy körülmény eredetéhez. Az archaikussal való találkozás egyben régészeti tevékenység is. Különböző anyagok személyes feltárása egy hivatalos intézményben történő újragyűjtési munkát jelent (az eltűnt idő nyomában). Az archeionban (ógörög szó a magisztrátusi irattár épületére) őrzött hivatalos dokumentumok személyes, szubverzív újraértelmezéséről van szó, a hivatalos történetírás megkérdőjelezéséről. És az emlékek felmerüléséről, ami a fotóarchívumi anyag programszerű feldolgozásának, valamint a korábban eltárolt “impressziók" régészeti feltárásának, a rendszerezett feljegyzések és dokumentumok személyes dekódolásának az eredménye. Ez más szóval kapcsolat létesítését, az archívok feldolgozását jelenti. Az archív anyagok feldolgozásának, digitalizálásának folyamata kapcsolatot jelent a film médiumával is, ami ahhoz az asszociációhoz vezethet minket, hogy a filmekre archívumokként tekintsünk és a digitális média jelenlétének következtében az archívumokat filmművészeti kontextusban is megpróbáljuk értelmezni.
A nem mozgó és a mozgó képek "kezelését" az utóbbi évtizedben alapvetően változtatták meg a digitális eszközök. Egyfelől ma már képesek vagyunk akár álló, akár mozgó képeket felvenni és lejátszani okostelefonon, tableten, számítógépen, fotó- vagy videokamerán. Másfelől már nem kinagyítjuk a fotót, hanem úgy tekintjük, mint ami kéznél van egy eszközön. Egy tableten az ujjainkkal megfoghatók az egykor érinthetetlen mozgóképek. A kapcsolatunkat a nem mozgó és a mozgó képekkel lényegileg változtatták meg a mobil felvevő és lejátszó technológiák, amelyek a felvett anyag azonnali megtekintését, feldolgozását, továbbküldését vagy közzétételét is lehetővé teszik. A képgyártó eszközök egybeolvadása azzal jár, hogy tudatos döntést kell hoznunk, fotót vagy filmet akarunk-e készíteni, és kétségtelen hatást gyakorol napjaink képzőművészetére.
Az esemény egy konferenciából és filmvetítésekből áll: három rövidfilmes blokk a Toldi moziban és négy egészestés film a Blinken OSA Archívumban, a Francia Intézetben és a Cirkoban. Az eseménysorozat célja, hogy rendezők, médiaművészek, teoretikusok és a közönség megvitassák napjaink audiovizuális médiájának izgalmas új fejleményeit.