Vendégek
Zaradasht Ahmed kurd/norvég filmrendező és operatőr. Észak-Irakban született és nevelkedett. Számtalan évek tapasztalatát tudhatja maga mögött a dokumentumfilmes szakmában. Dolgozott Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Ázsiában, a helyieket sokszor tréningek keretében tanította a dokumentációra. A Road to Diyarbakir című dokumentumfilmje díjakat nyert. Legújabb filmjének, a Fata Morgana-nak az illegális bevándorlás Európába a tematikája. A filmet számtalan elismert filmfesztiválon levetítették.
Rendező - Iborfia
Bakony Alexa rendező 2017-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező szakán Almási Tamás és Kékesi Attila osztályában. Vizsgafilmjei több fesztiválon is sikerrel szerepeltek, pillanatnyilag független alkotóként első egészestés dokumentumfilmjén dolgozik, a Filmalap Inkubátor Programjának támogatásával.
Riga Film Museum igazgató, Kurátor: Rigai iskola
Zane Balčus a lettországi Riga Film Múzeum igazgatója, ahol kiállítások, filmes programok, tudományos konferenciák és egyéb események kurátora. Társszerzője A fikció valósága. A lett fikciós filmek története című könyvnek (Inscenējumu realitāte. Latvijas aktierkino vēsture, Riga, 2011), a Kinokultura.com (2011) online folyóirat különkiadásában a lett filmművészetről jelentek meg írásai valamint számos egyéb kiadványban jelentek meg filmművészeti tárgyú cikkei.
Docudays UA festival programmer
1985-ben született Ukrajnában. Német nyelvet és irodalmat tanult Odesszában, majd Kijevbe költözött, és producerként dolgozott televíziós és reklámprodukciókban. 2011-ben csatlakozott a Docudays UA Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál csapatához, melynek jelenleg is programkoordinátora. Nemrégiben kezdett független producerként saját filmeket készíteni. Első projektje, a Vadymllkov által rendezett My father is my mother’s brother 2018-ban készül el.
Gyártásvezető: Sickfuckpeople, rendezte: Juri Rechinsky, Ausztria-Ukrajna, 2013 (fontosabb díjai: Heart of Sarajevo a Legjobb Dokumentumfilmnek, Szarajevói Filmfesztivál; Legjobb Dokumentumfilm, Bosznia és Hercegovina, 2013; Raindance Filmfesztivál, London, 2013; Vienna Film Award a Legjobb Dokumentumfilmnek, Viennale, Vienna, 2013). Felvételvezető: UGLY (játékfilm, premier: Rotterdam, 2017), rendezte: Juri Rechinsky, Ausztria-Ukrajna; és VOLCANO, rendezte: Roman Bondarchuk Ukrajna-Németország, 2018 (befejezetlen).
Rendező - Nem szegényeknek való vidék
Bihari László nonprofit szervezetek számára készít online kampányvideókat. Az elmúlt kilenc évben a ZPOK nevű kreatív alkotóműhelyben dolgozott, aminek az egyik alapítója. Ez a ZPOK első dokumentumfilmje.
Rendező - Álombirodalom
David Borenstein amerikai rendező jelenleg Koppenhágában él. Rendezett filmet az ARTE, az Al Jazeera English, a Horisonts és a NY Times számára, és továbbiak vannak készülőben. A Sundance által finanszírozott film, a “The Hand that Feeds” producere és operatőre volt, mely közönségdíjas lett a Full Frame Filmfesztiválon. Kína-kutatóként antropológiából doktorált a City University of New York-on. China Dreamland című fimjén Fulbright-ösztöndíjasként kezdett el dolgozni, mialatt urbanizációt és ingatlanspekulációt tanult Kínában. Folyékonyan beszéli a mandarin nyelvet.
Rendező - A titkos erdőm
Niina Brandt a Double Back Documentaries Ltd. egyik tulajdonosa. A cég 2008-as indulása óta számtalan rövidfilm elkészítésében vett részt rendezőként, producerként és vágóként, illetve televíziós csatornáknak és műsorközvetítő vállalatoknak is dolgozott megrendelésre. Emellett filmeket és fotókat készít a finn Lappföldről, ahol a különleges adottságú természeti táj a művészeti alkotások szerves részévé válik. A titkos erdőm Niina Brandt első egyórás dokumentumfilmje rendezőként. A film elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó közönségdíjat a DocPoint Dokumentumfilm Fesztiválon Helsinkiben.
Rendező - A Petrilla Bolygó
Andrei Dascalescu tinédzserkorában szülővárosában dolgozottDJ-ként. Később Bukarestbe költözött, ahol hangmérnöknek és vágónak tanult a Filmművészeti Egyetemen. Időközben szabadúszó vágóként és hangmérnökként dolgozott a BBC romániai World Service programjában, és számos filmben, többek közt Francis Ford Coppola Koravén ifjúság című munkájában, ahol a legendás vágó, Walter Murch asszisztense volt. Dascalescu első saját filmje a díjnyertes rövidfilm, a “Fly” volt. Dokumentumfilmes debütálását a Constantin és Elena jelentette, mely világszerte elismerést hozott számára, számos fesztiválon vetítették és díjazták. A Planeta Petrila második egészestés dokumentumfilmje.
Rendező - Sortűz a tüntetőkre
Rehad Desai történelemből szerzett diplomát a Zimbabwei Egyetemen, az Afrika déli részén fekvő országban három évet élt. 1996-ban Rehad elkezdte filmes és televíziós tevékenységét, először producerként illetve rendezőként, a kezdetektől minden energiájával a dokumentumfilmek irányába fókuszálva, munkáinak tetemes része hangos kritikai elismerésben részesült. 1997-ben szerezte meg mester diplomáját társadalomtörténet szakon Witwatersrand egyetemén. 2000-ben ezt egészítette ki televízió és film produceri posztgraduális képzéssel az AVEA-n keresztül, majd 2009-ben befejezte az Európai Dokumentumfilm Produkciók kurzust az Eurodoc által. Jelenleg az Uhuru Productions film és televíziós céget vezeti, amely dokumentum és dráma műfajú filmekre összpontosít. Igazgatói posztot tölt be a Tri Continental Film Fesztiválon az elmúlt tíz év keretében, illetve a People to People Nemzetközi Dokumentumfilmes Konferencia állandó igazgatója.
Rendező - Visszahúz a múlt
Dér Asia Szlovákiában született, Budapesten nőtt fel. Miután lediplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Filmesztétika és Médiatudomány szakán, dokumentumfilm-rendezést tanult a nemzetközi DocNomads programban, amely a budapesti, a brüsszeli és a lisszaboni filmművészeti egyetem közös mesterképzése. Rövidfilmjeit számos európai és dél-amerikai fesztiválon vetítették. Levelek anyámtól című filmje jelölve volt a legjobb rövidfilm díjára a Magyar Filmhéten. Tagja a Match Frame Productions kollektívának, amelyet évfolyamtársaival közösen alapított. Jelenleg független dokumentumfilm-rendezőként dolgozik, legfőképpen első egész estés filmjén.
Stefanie Diekmann médiaismeretet tanít és a Média- és Színháztudomány Tanszék vezetője a Hildesheim Egyetemen. Ezt megelőzően a Müncheni Egyetemen oktatott média- illetve színházismeretet, vendégprofesszorként pedig órákat adott a Berlini Szabadegyetemen, a Berne-i Egyetemen, a Texasi Állami Egyetemen és az írországi University College Cork egyetemen. Kutatásai az intermediális kapcsolatokra fókuszálnak a film és a fotográfia területén, továbbá foglalkozik filmelmélettel, fotográfiaelmélettel, médiadiskurzusokkal a fikciós filmben és az interjúk audiovizuális esztétikájával. Elméleti tudását mint a Cargo filmmagazin rovatvezetője is kamatoztatja, illetve alkalmanként filmkritikákat ír a berlini, hetente megjelenő Der Freitagba. Friss publikációi a Backstage - Konstellationen von Theater und Kino (Berlin 2013), a Six Feet Under (Berlin, Zurich, 2013), és a Die andere Szene (szerkesztve, Berlin, 2014). Hamarosan megjelenő publikációja a Die Attraktion des Apparativen (Volker Wortmannal közösen, München, 2018).
Wolfgang Ernst médiateoretikus. Köln, Weimar és Paderborn után 2003 óta a berlini Humboldt Egyetem médiaelméleti tanszékvezetője. Jelenlegi kutatási területei az időkritikus médiafolyamatok, a tempor(e)alitások, a média archeológia mint módszer és a kronoszonika. Újabb publikációi:Im Medium erklingt die Zeit. Technologische Tempor(e)alitäten und das Sonische als ihre privilegierte Erkenntnisform (Kadmos, 2015), Sonic Time Machines. Explicit Sound, Sirenic Voices and Implicit Sonicity in Terms of Media Knowledge (Amsterdam University Press, 2016), Chronopoetics. The Temporal Being and Operativity of Technological Media (Rowman & Littlefield, 2016).
Rendező - Aleppo, a végsőkig
Firas Fayyad díjnyertes szíriai filmrendező. Számtalan dokumentumfilmet és játékfilmet jegyez rendezőként, vágóként és producerként is. Részt vett nemzetközi filmfesztiválokon, és elismerésben részesült a jelenkori szíriai problémákat és az arab világban zajló politikai változásokat feldolgozó munkásságáért. Legutóbbi filmje, az Aleppo, a végsőkig (Last Men in Aleppo) 2017-ben a Sundance Filmfesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját a legjobb dokumentumfilmért; a leginnovatívabb dokumentumfilm díját a második éves Critics’ Choice Documentary Awards-on; az IDA “Courage Under Fire” díját; illetve két “Cinema Eye Honors” jelölést is kapott.
Nemzetközi zsűri
Isabelle Gattiker a Genfi-i Nemzetközi Filmfesztivál és az Emberi Jogok Fórumának (FIFDH) igazgatója 2014-től, a film és az emberi jogok egyik legkiemelkedőbb nemzetközi eseményének, amelynek 2002-es megalakulásában Gattiker társalapítóként is szerepet vállalt.
Az 1978-as születésű Gattiker történelem és művészettörténet szakon végzett. Amos Gitai rendezőasszisztenseként dolgozott, mielőtt producerként részt vett számtalan, a genfi Intermezzo Films által forgalmazott, merész és elkötelezett film forgalmazásában, amelyek mindegyike nemzetközi elismerésben részesült.
Producer - A per
Moszkvában született. Dolgozott újságíróként, a reklámszakmában, kis- és nagyjátékfilmekben. A Texture Filmfesztivál programkoordinátora volt Permben, Oroszországban, valamint az Action! és a The Booker’s Bulletin orosz magazinok főszerkesztője. Az észt produkciós céget, a Marx Filmet Max Tuulával együtt alapították. Producerként jegyzett dokumentumfilmjei közé tartozik a 15 Young by Young nemzetközi antológia (az orosz rész) (2012), az I Don’t Love You (r.: Aleksander Rastorguev, Pavel Kostomarov) (2012, Kinotavr Nemzetközi Filmfesztivál, Warsaw Nemzetközi Filmfesztivál, Listapad Minsk Nemzetközi Filmfesztivál), The Term (r.: Rastorguev / Kostomarov / Pivovarov) (2014, Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál, DOK Leipzig, CPH: DOX, IDFA, Full Frame Filmfesztivál), The Trial: The State of Russia vs Oleg Sentsov (2017, Berlinale, CPH: DOX, One World Prague, Sheffield Doc/Fest és más fesztválok). Ezenkívül a Szabad Európa Rádió moszkvai irodájának is dolgozik producerként.
Készítő, szereplő - Kanzoli
Gálovits Zoltán Nagyváradon végzett újságíró, Kolozsváron színháztudomány szakon. Az egyetemi évek után szerkesztőként és riporterként dolgozott, majd több színházi, filmes projektben vett részt dramaturgként, társalkotóként. 2008-tól a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház munkatársa, 2012/2013-ban művészeti aligazgatója, jelenlenleg az intézmény művészeti tanácsadója, a temesvári TESZT nemzetközi színházi találkozó alapítója, művészeti vezetője.
KineDok koordinátor
Kristýna Genttnerová a prágai Károly Egyetemen diplomázott szociológiából. 2012 óta a ZlatýVoči – International Film Festival of Film Theory Students (filmelmélet-hallgatók nemzetközi filmfesztiválja) kísérőprogram- és vendég koordinátora, 2013-tól a Sokolov Filmfesztivál egyik programfelelőse. 2015 óta a KineDok alternatív filmforgalmazási platform koordinátora. A KineDok közép- és kelet-európai kreatív dokumentumfilmeket vetít nyolc országban immár három éve; a program nem szokványos helyszínekre és helyspecifikus események szervezésére fókuszál. A KineDok az Institute of Documentary Film projektje, mely 2001 óta támogat közép- és kelet-európai dokumentumfilmeket filmfejlesztéstől a filmforgalmazásig.
Készítő - Kanzoli
Színész, forgatókönyvíró, színház- és filmrendező. Pályáját Debrecenben kezdte gyerekszínészként, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakát. Legújabb, immáron hetedik nagyjátékfilmje, az Ernelláék Farkaséknál 2016-ban elnyerte a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. A Kanzoli az általa alapított Látókép Ensemble alkotóműhely első dokumentumfilmje.
Rendező - Fiaskó
Kurátor - Fotófilmek: Állóképek mozgásban
Hámos Gusztáv képzőművész, kurátor, szerző és kiadó. Filmek, videók, fotográfiák és installációk alkotója, aki olyan helyeken állított ki, mint a Documenta, a Velencei Biennale, a Ludwig Múzeum Budapest. Filmjeit és videóit többek között a Tate Modern London, a ZKM Karlsruhe, a Triennale of Photography Hamburg, a 63 Mostra Internazionale d’arte cinematografica di Venezia és az YBCA San Francisco vetítette. Munkái olyan gyűjteményekben találhatók meg, mint a MOMA New York, Centre Pompidou Paris, NBK Berlin, ZKM Karlsruhe, Art Collection NRW, Ludwig Múzeum Budapest, C3 Budapest, Saint Gervai SIV Genève. www.hamos.info
One World Prague festival programmer
Barbora a One World Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál programkurátora és közönségszervezője. Az elmúlt 20 évben a One World a világ legnagyobb emberi jogi filmfesztiváljává nőtte ki magát. A fesztivált a People in Need nonprofit szervezi és a emberi jogok széles körével foglalkoznak. A politikai vonatkozású témák mellett a program szociális ügyeket, a környezetvédelemmel kapcsolatos filmeket és a különböző életmódokat is bemutatja.
Rendező - MENJEK/MARADJAK: Édes otthon
A SpeakEasy Project társalapítója, majd a SpeakEasy Project Berlin alapítója, 2012 óta több dokumentumfilmen dolgozott. Az Erasmus Euro Media díjas MENJEK/MARADJAK dokumentulmfilm-sorozat producere és több epizód rendezője.
Szereplő - Bármi legyen, gazdagít
Színészként végzett a Színművészeti Egyetemen Zsámbéki Gábor osztályában. Színházban, tévéfilmekben és mozifilmekben játszott, a Presszó c. filmben nyújtott alakításáért a Filmkritikusok Díjával jutalmazták. Tíz éve a Baltazár Színházban (értelmi sérült színészekkel) játszik és tanít. Drámapedagógusként mélyszegénységben élő falvakban tartott évekig a Káva drámacsoporttal foglalkozásokat. Hat éve meseterapeutaként mesél felnőtteknek, gyerekeknek. Öt éve önerőből szervez nehéz sorsú moldvai csángó gyerekeknek meseterápiás tábort, melyre saját három gyermekét is magával viszi.
Rendező - Találkozunk Csecsenföldön
Alexander Kvatashidze 1977. január 28-án született Grúziában, Tbilisziben. 1996-ban diplomázott a Művészeti Főiskolán szobrászként. 2001-ben elvégezte a Tbiliszi Állami Egyetem bölcsészettudományi alapképzését. 2001-2005 között a Rustavi 2 TV-nél dolgozott mint operatőr és vágó. 2005-2006-ban San Joséban tanult a Kaliforniai Állami Egyetem filmtanszékén. 2006-2007-ben a Monitor Studio producereként dolgozott. 2008 óta Alexander rendezőként, operatőrként és producerként dolgozik különböző projekteken, főként dokumentumfilmeken. 2009-ben megalapított a Lokokina Studio filmgyártó vállalatot.
Rendező - A kaméleon színe
Andrés Lübbert 22 díjat nyert el dokumentumfilmjeivel, melyek 20 ország több mint 160 nemzetközi film fesztiválján szerepeltek. Lübbert saját interkulturális közegéről, migrációról, identitásról és emberi jogokról mesél történeteket. Több filmet is készített a chilei utóemlékezet kapcsán. Az “El color del camaleon” a legutolsó filmje.
Rendező - Kilakoltatás
Filip Antoni Malinowski 1982-ben született Poznanban, Lengyelországban. Bécsben tanult film- és médiatudományt és képzőművészetet. A Resettlement az első egészestés dokumentumfilmje. Bécsben él és dolgozik.
Rendező - Schrott
Mészáros Balázs 1991-ben született Dunaújvárosban. Korábban videós újságíróként dolgozott, majd 2017-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező mesterszakán Almási Tamás és Kékesi Attila osztályában.
Rendező - Beágyazott emlékeink
Oláh Kata a kilencvenes évek közepén kezdett el szerkesztőként, műsorvezetőként majd rendezőként dolgozni különböző televíziós produkciókban. Tíz évig televíziós sorozatok és kisjátékfilmek producere volt, és csak 2010-től kezdve helyezte át a hangsúlyt a produceri munkáról a rendezésre. Ebben az évben készítette el Romazsaruk című dokumentumfilmjét az HBO részére. Azóta számos dokumentum- és ismeretterjesztő filmet készített. En Passant című első kisjátékfilm-rendezése számos nemzetközi fesztiválon díjat nyert.
Nemzetközi zsűri
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen diplomázott filmdramaturgként, majd televíziós műsorokban, rádióknál, újságoknál, portáloknál dolgozott szerkesztőként, rendezőként. Több nemzetközi dokumentumfilmes workshopon is részt vett (Documentary In Europe, Esodoc, Eurodoc, Ex Oriente, Berlinale Talent Campus Doc Clinic), az EsoDoc dokumentumfilmes workshop szervezője volt. Filmjei fesztiválokon szerepeltek. Kétszer kapta meg a Magyar Filmkritikusok díját. DLA hallgató az SZFÉ-n, valamint dokumentumfilmezést tanít egyetemeken.
Rendező - Iza
Pápai Gergely a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia szakán tanult dokumentumfilm-készítést. A Zpok Medialab egyik alapító tagja. Munkájával elsősorban emberi jogi és környezeti problémákra koncentrál. Operatőrként és vágóként számos dokumentumfilmben dolgozott, rendezőként ez az első fesztiválszereplése.
Rendező - Miért halt meg Bunny ezredes
Miranda Pennell eredetileg kortárs tánccal foglalkozott, majd filmezett, később vizuális antropológiát tanult. Filmes és videós munkáit, melyek a közös előadás különböző formáit tárják fel, széles körűen vetítették nemzetközi fesztiválokon és galériákban. Újabb mozgóképei archív anyagokat használnak kiindulópontként, és a gyarmatosítás képeire reflektálnak. A Why Colonel Bunny Was Killed (2010) a legjobb külföldi film díját kapta a 2011-es torontói Images Festivalon és a ghenti Courtisane Festivalon. Egészestés hosszúságú filmje, The Host (2015), amely az Anglo-Iranian Oil Company (ma BP) archívumából származó anyagot dolgozza fel, 2017-ben Pamplonában elnyerte a legjobb filmnek járó Punto de Vista díjat. Kortárs táncosként, szabadúszó reklámfilm rendezőként és kurátorként is működik, mellette írással foglalkozik. https://mirandapennell.com/
Producer - Rézangyalok
Péterffy András (1946) filmrendező, producer, a Dunatáj Alapítvány kuratóriumának elnöke. Több száz dokumentum-, játék- és kísérleti film producere, szerzője. Balázs Béla díjas, a francia Coup-de-Coeur, a Szkíta Aranyszarvas és a Zöld Holló díj birtokosa. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, vizuális kultúra és kommunikáció szakértő.
Rendező - Fiaskó
Kurátor - Fotófilmek: Állóképek mozgásban
Katja Pratschke képzőművészeti projektjei (többek között): Natural Born Digital (1998), Transposed Bodies (2001/03), Rien ne vas plus (2005), Fiasco (2010), Hidden Cities (2012), Potential Space (2014), Rope (2016), Territories & Occupation (előkészületben). 2006 óta szervez photofilm projekteket Thomas Todével és Hámos Gusztávval közösen, akikkek 1998 óta működik együtt. Társszerkesztője a Viva Photofilm – Moving / Non-moving kiadványnak és társalapítója volt a Concrete Narrative Society szöbetségnek (Berlin). www.potentialspace.de
Sarah Pucill 16mm-es rövidfilmeket készít, miután 1990-ben MA fokozatot szerzett a Slade School of Arton. Munkáit világszerte vetítették galériákban, és díjazták a nemzetközi fesztiválokon. Első egészestés fekete-fehér filmje a Magic Mirror (2013), amelynek a Tate Modernben volt a premierje, nemzetközi turnéra vitte a LUX és a filmből vett fotókat 2015-ben kiállította a The Nunnery Gallery. A Magic Mirror folytatása, a Confessions To the Mirror (2016) szintén 16mm-es, a Londoni Filmfesztiválon volt a premierje, majd több más fesztiválon és múzeumban vetítették (Alchemy Film Festival, Creteil Film Festival, National Portrait Gallery, White Cube Gallery London). Doktorátust szerzett és tanít a Westminster Egyetemen. A Cahun-filmekről szóló következő fejezetet a Palgrave Macmillian jelenteti meg a jövő évben, V. Smith és N. Hamlin szerkesztésében. Műveit vezető nemzetközi forgalmazók terjesztik, köztük a LUX, a British Film Institute (BFI) és a Light Cone Paris. http://www.sarahpucill.co.uk/
Rendező - Lili
Regős Ábel 2012-ben végzett a Novus Művészeti Iskola filmrendező szakán. 2013-tól kreatív alkotóműhelyeknek dolgozik, számos zenekar videoklipjének és független rövidfilmek rendezője.
Rendező - Lenin zuhanása
Svitlana Shymko egy független filmrendező Ukrajnából. A DocNomads nemzetközi MA program keretében diplomázott dokumentumfilm-készítésből. Rövidfilmjei számtalan nemzetközi filmfesztiválon bemutatkoztak, és díjakat nyertek. Svitlana politikai, társadalmi és feminista kérdéskörökkel foglalkozik a dokumentumfilm-készítés segítségével.
Nemzetközi zsűri
Rendező - Tarzan golyói
A ’90-es évek elején Solomon mint fikciós játékfilmek operatőre tűnt fel, majd emellett kezdett el a dokumentumfilmezéssel foglalkozni. Az első román filmkészítők egyike, aki elkötelezte magát ezen, a később megalkuvóvá váló filmes műfaj mellett. Jelenleg ő az egyik legkiemelkedőbb, nemzetközileg is aktív, politikai témájú dokumentumfilm-készítő Romániában. Solomon korábbi munkái, a Nagy Kommunista Bankrablás, a Hideghullámok és a Kapitalizmus - a titkos receptünk a politikai szféra dermesztő részleteibe nyújtanak betekintést, és propagandával, korrupcióval és manipulációval foglalkoznak. Tarzan Testicles című legújabb dokumentumfilmjét 2017-ben mutatták be. Alexandru a Bukaresti Művészeti Egyetemen tanít, és az One World Románia Fesztivál igazgatója.
Rendező - Didube, végállomás
Shorena Tevzadze a grúziai Shota Rustaveli Állami Egyetemen, az Ilia Állami Egyetemen és a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) szerezte színházi és filmes diplomáit mesterfokozaton. Számtalan nemzetközi filmfesztiválnak és workshopnak dolgozott, mint a TIFF, Berlinale, Sarajevo FF, Lisbon Docs és az Eurasiadoc. A Didube The Last Stop az első egész estés dokumentumfilmje, amely elsőként a Visions du Reel fesztiválon mutatkozott be, majd megnyerte a legjobb filmnek járó díjat a tbiliszi Cinedocon.
Rendező - Frissen a szemétbe
Valentin Thurn 1963-ban született Stuttgartban, jelenleg házas és három gyermek apukája. Thurn szellemi atyja és rendezője számtalan televíziós dokumentumfilmnek, amelyek a következő csatornákon futottak: a német ARD és ZDF, a francia-német Arte, a Deutsche Welle TV, a Transtel, a Swiss Television DRS, valamint helyi csatornákon, mint a SWR, WDR, NDR, BR, ORB és a HR. 2003-ban megalapította filmprodukciós cégét, a THURN FILM-et, amelynek központja a németországi Kölnben található. Thurn szerzőként publikált a Die Woche, a Die Zeit, a Natur & Kosmos és a Merian magazinok hasábjaira, illetve rádióadásoknak is a szellemi atyja. Különböző témákban írt könyveket, publikált az elsivatagosodásról WüstenErde címmel, a kelet-európai környezeti kérdésekről Klessenfeind Natur címmel, illetve nevéhez fűződik a Directory of Environmental NGO’s in Central and Eastern Europe című munka. A következő nemzetközi konferenciákon és workshopokon találkozhatunk vele oktatóként: a Goethe Intézetben Mumbaiban, a Miguel Alemán Alapítvány keretében Mexikóvárosban, az Ökoturizmus kongresszuson Johannesburgban, a Guayaquilon Ecuadorban, az RTL Journalistenschule-on Németországban, Ecopresscenter keretében Macedóniában, Third World Journalists Networkön és a The Ethics in Economy Networkön Németországban, a Fachhochschule-on Kölnben és az International Congress of Investigative Journalists konferecián a 2008-as lillehammeri események helyszínén Norvégiában. Thorn tagja az International Federation of Environmental Journalists alapítóbizottságának, és általános titkári pozíciót is ellátott a szervezetnél 1993-tól 2001-ig. Ezenfelül tagja a Reporters without bordersnek, a Netzwerk Recherche-nek (nyomozói tudósító hálózat) és az AGDOK-nak (német dokumentumfilmes egyesület).
Kurátor - Fotófilmek: Állóképek mozgásban
Thomas Tode Hamburgban élő szabadúszó filmrendező, kurátor és szerző. 1994 óta számos egyetemen tart előadásokat, és kurátorként dolgozik a Kinemathek Hamburgnak és a Cinepolis Filmfesztiválnak. Könyvei jelentek meg Johan van der Keukenről, Chris Markerről, Dziga Vertovról, továbbá a fotó-filmről (olyan filmtípus, amely fényképekből áll), az esszéfilmről, a Bauhaus és film kapcsolatáról és a Patyomkin páncélosról.
Rendező - Por
Deepak Tolange filmes, fotográfus és kutató, Berlinben és Kathmanduban él. Nemrégen fejezte be tanulmányait a berlini Freie Universitäton, ahol vizuális és médiaantropológiát tanult. Korábban óraadó volt a Kathmandui Egyetemen (2010-2013), illetve fotóriporterként dolgozott egy országos lap, a The Himalayan Times (2010-2011) számára.
Rendező - "Mocskos Idők"
1990-ben születtem Zalaegerszegen. 2008 óta készítek filmeket. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média (MOME) Design szakának elvégzése után felvettek a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) filmrendező szakára. A filmkészítésben fontosnak tartom a stábot, mint alkotó emberek gyülekezetét, akik szeretnek embereket látni és láttatni a filmvásznon. Ezt az attitűdöt szeretném megőrizni saját dokumentumfilmes és fikciós munkáinkban is.
CineDoc Tbilisi festival programmer
Rendező - Színtiszta csapat
Maya Zinshtein díjnyertes izraeli filmkészítő és újságíró. Gyerekkorában emigrált Oroszországból, jelenleg Tel-Avivban él. A Tel Aviv Egyetemen szerezte diplomáit filmtudományból és franciából BA szinten, illetve biztonságpolitikából és diplomáciából MA szinten. A Beitar Jerusalem F. C. futballcsapatról szóló díjnyertes dokumentumfilm, a Forever Pure rendezője és producere, de számos más dokumentumfilm is fűződik a nevéhez, többek között a Thieves by Law (r.: Alexander Gentelev, ARTE/ZDF), mely az orosz maffiáról rántja le a leplet. Zinshtein szakmai háttere az oknyomozó újságírás. A neves izraeli lap, a Haaretz számára dolgozva az izraeli társadalom legnagyobb gondjairól tudósított, és televíziós csatornáknak rendezett oknyomozó történeteket.