Vajon a koronavírus háttérbe szorította a zöld ügyeket? Kevesebbet beszélünk napjaink égető kérdéséről a koronavírus miatt, vagy inkább árnyaltabban, és próbáljuk a részletekben meglelni a megfejtéseket?

Idén olyan filmeket válogattunk az Antropocén szekcióba, melyek egy-egy konkrét témát vesznek elő, nagyon racionálisan mutatnak rá a bajok forrásaira és azok megoldásaira. Nincs mellébeszélés, nincs relativizáló igazságtevés: csak oknyomozó aktivisták, azonosított károkozók, kimutatható adatok és jól megfogalmazott elvárások vannak. Ha saját környezetünkben csak annyit tennénk, mint amit ezek a filmek bemutatnak, akkor a Föld nevű bolygó ökoszisztémája iszonyatos sebességgel változna jó irányba.

Az Én vagyok Greta egy olyan klasszikus dokumentumfilm, amit az idei válogatásból semmiképp nem hagyhattunk ki. A rendező jó érzékkel követi Greta Thunberg életét és aktivitását, az egyre növekvő médiafigyelem pedig nem csak Great életét teszi univerzálissá, hanem a film üzenetét is.

Az Erdőrablók című film rejtélyesen indul, valahol keleten, a messzi erdőségekben, a tömegmédia szeme elől elrejtve folyik a korrupt erdőkivágás. Megkent erdészeti vezetők, lefizetett favágók dolgoznak ismeretlen „befektetőknek”. Oknyomozó újságírók és jogászok játszanak szerepeket, használnak rejtett kamerás felvételeket, hogy bizonyító erejűen le tudják leplezni a kapitalista megrendelőket.

Lehet-e jó ételeket készíteni makkból, mohából és különböző gyomokból? A vándorszakács című koreai film szakácsa kizárólag vadon élő növényekből főz időseknek. És nem azért, mert valami atomkatasztrófa után vagyunk… . A film megkoronázása, amikor egy közeli barátjának halotti torára 108 fogásos vacsorát készít.

A Szmogváros egy hivatalnok és segédje küzdelmeit járja körbe, akik egy Pekingtől nem messzi „kis város” masszív ipari szennyezettségét próbálják megszüntetni, egyensúlyozva a központi diktatórikus bürokrácia és a helyi lakosok érdekei között. Nem könnyű, mert az acélgyár bezárásával bizony munkahelyeket is vesztenek. A hivatalnokok mindennapi küzdelmeit szinte aktivista családtagként követhetjük a hétvégi ebédektől a karhatalommal való találkozásig.

A Tűréshatár – Ellenállás a hambachi erdőben egyszerre mutatja be a modern német gazdaság és társadalom végletes szereplőit. Erdővédő aktivisták védik a hambachi erdőt évekig fákon élve, mindenféle közellátást nélkülözve, a történet másik végén pedig nagytőkések politikusokkal szövetkeznek az erdő kiirtására, némi felszínközeli lignit kibányászása érdekében. Mindeközben a fákon élőkkel szolidaritást vállalók száma egyre nő, tüntetéssorozatok szerveződnek. Az évek alatt emberi kapcsolatok mennek tönkre, új barátságok szövődnek.

Takács Mária
Programkurátor