Guests
Daniel Abma 1978-ban született Hollandiában, a babelsbergi egyetemen tanult filmrendezést. Beyond Wriezen c. filmjét az IDFA-n mutatták be, és elnyerte a rangos német Grimme díjat. A Holanda del Sol c. filmjét a DOKLeipzig és a müncheni DOK.Fest fesztiválokon, illetve Krakkóban vetítették.
A Kijevi Nemzetközi Egyetemen tanult újságíró szakon. Posztgraduális tanulmányait a Berlini Szabad Egyetemen végezte. A Weekly Mirror kiadvány újságírójaként, és a berlini K1 és TV Phoenix csatornáknak dolgozott. Az Újságírók Uniójának a tagja. A Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál (Docudays) felvételi bizottság tagja és PR igazgatója. 2007 óta játékfilmek és dokumentumfilmek forgatókönyvírójaként dolgozik. Kijevben producerként is munkálkodik. Az Ukrán Seriffek az első egészestés dokumentumfilmje.
Alex Bakker (1968) történész a transzneműség kérdéskörére specializálódott. Egyesíti személyes transznemű identitását szakmai tudásával. Az I am a woman now (Én már nő vagyok) című dokumentumfilmet, és a Transgender pioneers (Transznemű úttörők) TV-műsort előkészítő kutatásokat Alex vezette. 2014 márciusában kiadta önéletrajzi könyvét My Untrue Past (Az én valótlan múltam) címmel. Emellett kutatóként, szerkesztőként, és a második világháborúval foglalkozó különböző kiállítások és dokumentumfilmek írójaként dolgozik.
Manuela Bastian 1987-ben született Münchenben. 2009-2011 között művészeti képzésre járt az Akademie der Bildenden Künste-re Münchenben, azt megelőzően pedig egy dokumentumfilm-gyártó cégnél, a Filmkraftnál töltött hat hónapot gyakornokkért. 2011-es indiai utazása során készült el a Pink Struggle című dokumentumfilmje. 2012 óta dokumentumfilm-készítést tanul a Baden-Württembergi Filmakadémián.
Eva V. Belova Szalehardban, Oroszországban született. A Gerasimov Cinematográfiai Intézetben tanult rendezést 1996-tól 2003-ig. Számos nemzetközi fesztiválon nyert díjat és mutatta be filmjeit. Az Orosz Filmrendezők Szövetségének tagja.
Bereczki Csaba 1966-ban született Nagyváradon. Tanulmányait a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte. 1994-től Franciaországban dolgozott többek között Jean-Paul Rappeneau-val and Tony Gatlif-fal. A Bolondok éneke volt az első mozifilmje, forgatókönyvét Suzanne Schiffmannal, Francois Truffaut alkotótársával közösen írta.
Roman Bondarchuk a kijevi színház-, film- és televízió-művészeti egyetemen végzett, többek között Yuriy Illenko tanítványaként. Roman több rövidfilmet, dokumentumfilmet és zenés videót rendezett, továbbá írt regényt és szervezett kortárs művészeti kiállítást. Rendezőként dogozott az MDR, a ZDF, az Arte tévécsatornáknak, és az ukrán Docudays nemzetközi emberi jogi dokumentumfilm fesztivál művészeti igazgatója.
kutató, filmtörténész és dokumentumfilmes, az 1956 mint médiaforradalom panel beszélgetés előadója. A Katowicei Munkavédelmi Menedzsment Egyetemen tanít, ahol a Kulturális Tanulmányok tanszék vezetője. Tudományos érdeklődési körébe tartozik a propaganda és meggyőzés médiája, valamint a filmarchívumok szervezése. Számos cikk és monográfia szerzője, többek között: More beautiful than live. The Polish Newsreel 1944-1994; Franz Waxman. An Oscar Winner from Königshütte. Very lately he published: The Polish Newsreel. Peeping at PRL (Olszanica/Warszawa 2016).
Czakó Adorján 2016-ban végzett a Budapesti Metropolitan Egyetem (régi nevén BKF) mozgóképművész mesterszakán. Balu című dokumentumfilmjével diplomázott rendezőként. Az egyetemet megelőzően főleg televíziós műsorokat vágott és szerkesztett.
Dombrovszky Linda a Színház-és Filmművészeti Egyetemen és a római Centro Sperimentale di Cinematografian tanult, ahol 2013-ban diplomázott film-és televízió rendező szakon. Filmjeinek főhősei mindig ugyanazok: tékozló fiúk, akik fiatalként az atyai háztól eltávolodó úton járnak, és idős emberek, akik már a visszavezető úton haladnak. Filmjei több nemzetközi filmfesztiválon megfordultak és számos díjat nyertek: többek között Drama, Uppsala, Sao Paolo, Baku, Lagow, Prága, Shanghai, Lyon, Singapore, Krakkó, Toronto kisfilmes fesztiváljain, Budapesten pedig a Friss Hús, a BIDF, az Ars Sacra, a Magyar Filmhét, a Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivál, a Death Crew és az Aranyszem Fesztiválon.
1945-ben született Smögen szigetén, Svédországban. Író, költő, fordító és professzor emeritus a Gothenburgi Egyetemen, ahol kreatív írást tanít a Képzőművészeti-, Alkalmazott- és Előadóművészeti Karon. Verseskötete, a Lomonoszov hátság, mely egy Északi Sarki expedícióról szól az Oden jégtörővel, 2009-ben jelent meg és németre és magyar nyelvre is lefordították. Gunnar A jég hátán panelbeszélgetésen történő részvétele mellett ezt a magyar nyelvű kiadást is bemutatja a hazai közönségnek.
Haragonics Sára a Színház- és Filmművészeti Egyetem Dokumentumfilmrendező szak MA diplomása. BA Media Production diplomáját az Egyesült Királyságban szerezte. Azóta számtalan rövid- és dokumentumfilmen dolgozott, mint rendező és vágó. Számos filmjét vetítették különböző fesztiválokon (CEU20, Állomás, Kultúrkép, Once upon a time in Hungary). 2013-ban a Spektrumnak rendezett dokumentumfilm sorozatot Ötlettől a milliókig címmel. Szembenézés című diplomafilmje megnyerte a 2015-ös Verzió ZOOM IN Diákfilm-versenyének fődíját és azóta is számos helyen vetítik. Jelenleg első egész estés dokumentumfilmjét készíti, mellette dokumentumfilmes workshopokat tart és vágóként és rendezőként dolgozik.
Horváth Balázs dokumentumfilm-rendező és operatőr, aki újságíróként és riporterként is dolgozik. Visszatérő témái a nagyvárosi szegregáció áldozatai, az extrém élethelyzetben élő kívülállók, a migráció, a magyar roma társadalom tagjai, ökofalvak, zöld közösségek. Korábbi munkái még mindig fesztiválokon szerepelnek, gyakran játsszák őket tematikus tévécsatornákon, és online is nagy népszerűségre tettek szert. A Dizájneren az első egészestés dokumentumfilmje.
Marianna Kaat 1957-ben született Tallinban, jelenleg is ott él. A Szentpétervári Állami Színművészeti Akadémián diplomázott 1986-ban. 1991-ig az Eesti Telefilmnél dolgozott dokumentum- és mozifilmes produkciókban forgatókönyv-szerkesztőként, fejlesztőként és rendezőként is. Ekkor készítette első dokumentumfilmjeit is, a Not Only Offshore-t és az In Your Own Words. E két film részt vett többek között a bornholmi, a marseille-i, a firenzei, a madridi, a szentpétervári fesztiválokon. 1995 és 1999 között az Észt Nemzeti Televízió igazgatói testületének tagja. 1998-ban alapította meg saját produkciós irodáját, a Baltic Film Production-t, amely számos dokumentumfilm és televíziós sorozat készítője.
Grazban tanult tervezőgrafikus szakon, főleg mozgóképekre fókuszált. Dolgozott a grazi Motion Design Stúdióban, majd a MultiMediaArtban folytatta tanulmányait. Mesterszakos diplomát a salzburgi FH Egyetemen szerzett 2014-ben. Azóta a Blackbox-Collective tagja, operatőrként és vágóként dolgozik.
Kresalek Dávid 1997 óta dolgozik a filmgyártásban, kezdetben forgatókönyvíróként majd 2000-től rendezőként. Számos dokumentum- és ismeretterjesztő filmet és tv-sorozatot rendezett, vágott, néhány filmben operatőrként is dolgozott. Hackni című filmje a 39. Filmszemlén elismerő oklevélben, a Dialektus Fesztiválon 2008-ban a zsűri különdíjában, a Film.dok 5 Fesztiválon Oknyomozó kategória díjban részesült. 2010 óta a Zöld Kakas Líceum média szakképzését vezeti Soponyai Dórával közösen. Az Introblog.hu főszerkesztője.
1985-ben Christian csatlakozott az Osztrák Televízió csapatához és különböző tévéműsorokat rendezett. 1990-ben egy német műsorkészítő cégnél kezdett dolgozni, és létrehozott egy médiaügynökséget Bécsben. 2006-ban Christian megalapította a Blackbox Filmet, ahol vezérigazgatóként és producerként dolgozik.
Markus Lenz 1979-ben született a németországi Salzgitter-Badban. Kulturális és kommunikációs tanulmányait Leipzigben és Palermoban végezte, képzőművész diplomáját 2007-ben szerezte meg. 2010 és 2013 között a kölni Médiaművészeti Akadémián és a Bogotai Egyetemen folytatta posztgraduális tanulmányait a dokumentumfilm műfajára specializálódva. A Ruina az első filmje. Jelenleg első egészestés dokumentumfilmjén dolgozik, melyet Kolumbiában forgatott.
Scott a film- és médiatudományt tanít a kanadai Queen’s Egyetemen. Az északisarki témában számos könyve jelent meg, többek között: Films on Ice: Cinemas of the Arctic (2015); Arctic Environmental Modernities: From Age of Polar Exploration to the Era of the Anthropocene (w/ Lill-Ann Körber and Anna Westerståhl Stenport, Palgrave Macmillan, 2016); és Arctic Cinemas and the Documentary Ethos (w/ Lilya Kaganovsky and Anna Westerståhl Stenport, megjelenés előtt, Indiana University Press) valamint kurátorként több kanadai, amerikai és európai arktiszi filmprogramot jegyez.
Rokhsareh Ghaem Maghami a teheráni művészeti egyetemen tanult rendezést és animációs filmkészítést. Az animációs dokumentumfilmezés terén folytatott kutatásainak eredményeit az Animated Documentary, a New Way of Expression (Az animációs dokumentumfilm: Új kifejezésmód) c. könyvében foglalja össze. A rendezőnő eddigi hat dokumentumfilmje húsznál is több nemzetközi díjat nyert.
Mészáros Márta 1935-1946 között a Szovjetunióban élt. Szobrászművész apja, Mészáros László, aki ide emigrált a családjával, a sztálini tisztogatások áldozata lett. A moszkvai Össz-szövetségi Állami Filmfőiskola (VGIK) elvégzése (1954-1956) után, 1958-ig a bukaresti Alexandru Sahia Stúdió dokumentumfilm-rendezője, majd 1968-ig a MAFILM rövidfilm-rendezője volt. 1968 óta rendez játékfilmeket. A Napló-sorozat darabjai önéletrajzi ihletettségűek. 1992-től a Nagy Imre Társaság ügyvezetője.
Molvay Norbert Pécsett született és tanulmányait is itt kezdte meg. Élt külföldön is, az USA-ban és Németországban jelentős időt töltött el egyetemi csereprogramoknak köszönhetően. Filmrendezői diplomát a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem mesterképzésén szerzett Almási Tamás osztályában. Azt megelőzően kisebb filmes iskolákban, tanfolyamokon kezdett ismerkedni a filmszakmával, de rendelkezik jogi- és menedzserdiplomával is. Noha dokumentumfilmes osztályban végzett, jelenleg játékfilmes projekteket is fejleszt forgatókönyvíróként és rendezőként - meglévő dokumentumfilmtervei mellett.
Pálffy Zsuzsa Budapesten született 1972-ben, a Radnóti Miklós ELTE Gyakorlóiskolában érettségizett, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházban dolgozott segédszínészként, számos előadás létrehozásában vett részt (1991-2005). A Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakát újságíró szakirányon végezte el (2002-2007). 2005 óta a Magyar Távirati Iroda (MTI) munkatársa, jelenleg az MTVA-nál is dolgozik és a Színház- és Filmművészeti Egyetem Televíziós műsorkészítő BA szakán tanul. Több film készítésében vett részt, A túlélés tánca az első saját filmje.
Püsök Botond Kolozsváron végezte tanulmányait filmművészet, fotóművészet és média szakon, filmrendezőként diplomázott. A SpotFilm Produkciós Iroda alapító tagja és aktív munkatársa.
Zosya Rodkevich 1990-ben született Moszkvában. Marina Razbezhkina film- és színházművészeti iskolájában végzett dokumentumfilm-szakon. Részt vett Pivovarov, Kostomarov és Rastorguyev rendezők nevével fémjelzett Terms című 2014-es projektben, illetve Elena Khoreva Kijev/Moszkva c. 2015-ös filmjében. A Barátom, Borisz Nyemcov Rodkevich első nagyfilmje.
A Bécsi Egyetemen járt színház, film - és médiatanulmányok szakra, illetve pszichológiát és business management-et is tanult. Rövidfilmje, a Grenzgänger elnyerte az ORF Shorts on Screen díját. Roland 2011 óta tagja a Blackbox Collective-nek, mint producer és szerző.
Denis Shabaev rendezőnek tanult a Geraszimov filmintézetben (VGIK), majd a Razbezskina és Ugarov féle dokumentumfilm- és színházi iskolában. Tanulmányai során tapasztalatot szerzett a komplett filmgyártási folyamat teendőivel kapcsolatban is.
2010 óta egy “második esély középiskola”, a Zöld Kakas Líceum média csoportjának egyik vezetője. Kresalek Dáviddal közösen 2014. óta civil videóblogot készít introblog.hu néven, ahol szerkesztőriporterként és operatőrként dolgozik. A Kockás forradalom az első egész estés filmje, melyet Kresalek Dáviddal közösen jegyez.
Anna az atlantai Georgia Tech Egyetemen professzor és tanszékvezető a Modern Nyelvek tanszékén. Gazdagon publikált az arktiszi és északi tájak filmjeiről, társszerzője többek között a Films on Ice: Cinemas of Climate Change; Arctic Environmental Modernities: From the Age of Polar Exploration to the Era of the Anthropocene; és az Arctic Cinemas and the Documentary Ethos című könyveknek, emellett számos filmvetítést kurált az északi sarkvidék filmjeiről Európában és Észak-Amerikában.
Koen Suidgeest (Amszterdam, 1967) dokumentumfilm rendező, író és fotográfus. 1995-ben kitüntetéssel végzett Angliában a Kreatív Művészetek Egyetemének film tanszékén. Koen operatőrként kezdte a pályafutását, reklámkampányokon, színházi előadásokon, közösségi projekteken és dokumentumfilmeken dolgozott. 2002-től a dokumentumfilmeknek és a fotográfiának szentelte az idejét. Casting című dokumentumfilmjével ő volt az első olyan holland filmrendező, akit Spanyol Akadémiai Díjra (Goyára) jelöltek. A többszörösen nyertes Karla érkezése (2011) több mint 40 filmfesztiválon szerepelt, és széleskörű nemzetközi elismeréshez juttatta. Koen különböző egyetemeken tanít dokumentumfilm készítést. A nemzetközi írás és a pitch workshopok legkeresettebb oktatója.
Emberi jogi aktivista, videófilmes. A Társaság a Szabadságjogokért videóprogramjának vezetőjeként nyolc éven át készített videófilmeket kiszolgáltatott társadalmi csoportok jogainak védelméért. Több mint 700 online videóban működött közre, operatőre, rendezője és társrendezője, vágója hosszabb dokumentumfilmeknek, mint például a “Jogtalanul” (2009), az “Esélytelenül” (2014), a “Szoba a Nyolcban” (2014) és a “Láthatatlanok” (2011). Munkáit több alkalommal díjazták első díjjal a Kreatív Webvideo versenyen, 2013-ban a Hégető Honorka-díj megosztott különdíját nyerte el kollégáival. Jelenleg a Jogriporter Alapítvány munkatársaként dolgozik, ahol a filmezés mellett civil aktivistákat képez ki videófilmek készítésére.
Trencsényi Klára szabadúszó rendező és operatőr, kreatív és társadalmilag tudatos dokumentumfilmes. A budapesti filmakadémián végzett operatőr szakon 2005-ben. Több nemzetközi produkcióban vett rész operatőrként Holland, amerikai és magyar rendezők irányításával, és ő volt az Astrid Bussink rendezte IDFA-díjas The Angelmakers (2005) operatőre.
Florian politológiát és kommunikációt tanult a Bécsi Egyetemen, és a Profil-nál szerzett újságíróként tapasztalatot. 1995 csatlakozott a Vienna News International-hoz. Christian Könessel együtt gyártott és rendezett riportokat politikai és szociális témákban, és dokumentumfilmeket az Arte-nak Közép - és Kelet- Európáról, és Ázsiáról. Alapító tagja a Blackbox Collective-nek, ami 2006-ban jött létre.
Lidija Zelović az amszterdami egyetemen film- és televíziós tanulmányok szakra járt. Producer, rendező és forgatókönyvírási tanácsadó a Dutch Media Fonds-nál és az amszterdami egyetem Poldox programjában. Ezen kívül Zelović Productions néven saját céget alapított.
