Nem tudom, hogy feltűnt-e, de egyfolytában információs háború dúl a fejünk felett. Miután 2014-ben Oroszország katonai és pénzügyi támogatással háborút szított Ukrajnában, majd minden lehetséges platformon próbálta bebizonyítani, hogy azokhoz a rejtélyes „kis, zöld emberkékhez”, akik az orosz hadirend fegyvereivel járkálnak fel-alá, azokhoz bizony semmi köze Putyin kormányának. Azonban van egy...

2015. október 30-án tűz ütött ki a Colectív nevű bukaresti klubban. Az esti koncerten a csillagszóró lángra lobbantotta a hangszigetelő műanyagborítást, a tűz két és fél percnél rövidebb idő alatt pusztított végig a termen, amelyben több, mint négyszázan buliztak. Vészkijárat híján a menekülő tömeg bennrekedt a klubban, a helyszínen 27-en vesztették életüket, 38-an a következő napokban, hetekben...

Párhuzamosan azzal, ahogy átalakultak körülöttünk a médiarendszerek a poszt-igazság korában, a dokumentumfilm esetében is  – melytől sokszor az oknyomozó és pontos riporteri hozzállást várjuk – megkérdőjeleződik a  valóság ábrázolhatósága. A jelenség nem újkeletű. A dokumentumfilmek érzelmekre ható elbeszélésmódját, objektívnek gondolt nézőpontját már évtizedek óta formálják az alkotók...

Nagy vagy te, jó Anyánk: Igazság, Nagy vagy te és hatalmad is nagy, Mint óriás hegy égig érsz fel, És széles vagy, miként a tenger, Szép vagy, miként a népes város, Beláthatatlan, mint az erdő; Száz nap se volna rá elég, hogy Körül lehessen járni téged, S leejti sapkáját, ki rád néz. - Tolsztoj

Kresalek Dávid 2007-es Hackni című dokumentumfilmjének főszereplője gyakorlatilag a nappalijából levezényel egy úgynevezett médiahacket – létrehoz egy álhírt, amely a mainstream média több csatornáján, a nyomtatott és az online sajtóban, illetve a televízióban is megjelenik, a hír hátterének vagy igazságtartalmának az ellenőrzése nélkül.

A 100 Tagú Cigányzenekarról szóló Alla Zingara című film októberben debütált a Chagrin Falls Dokumentumfilm Fesztiválon. Halász Glória rendezőt kérdeztük a dokumentumfilm elkészítésének körülményeiről, a zenekarral való kapcsolatáról, a szereplőkről és a művészetek fontosságáról.

Kortárs tündérmese – ez jutott eszembe, miközben néztem. A Gettó Balboa című film egyik főszereplője, Sipos Misi bácsi ingyenes bokszedzéseket tart a nyolcadik kerületi fiataloknak, hogy ne az utcán töltsék a szabadidejük nagy részét. Az edző történetével párhuzamosan megismerjük Szabó Zolit is, Misi bácsi egyik tehetséges tanítványát.

„Ha bárki készített volna egy nyomtatott újságot, amit többen akarnak olvasni, már lemásoltuk volna a stratégiájukat” – Poul Madsen, az Ekstra Bladet főszerkesztője kimondja a film egyik kulcsmondatát. A legnagyobb dán bulvárlap szerkesztőségének életébe nyerhetünk betekintést két fő szálon keresztül: pénzügyi válság és morális dilemma.

Kabulban, Afganisztán fővárosában a tálibok és az ISIS öngyilkos merénylői pusztítanak, és a robbantások a mindennapok részét képezik. Az itt játszódó Kabul, a szél városa (Aboozar Amini​​​​​, ​​2018) című film egy bensőséges utazásnak is tekinthető. Két családapa és két fiútestvér egyszerű mindennapjaiba nyújt betekintést, miközben a háttérben a tomboló vallási...

Mai szemmel egy filmnézés során már-már ösztönösen keressük a film által feltett kérdésekre a képkockák közt rejlő válaszokat. De mégis mi történik, ha nincs is egyáltalán kérdés, csupán válaszokat, tényeket kapunk? Salomé Jash rendező és volt televíziós újságíró ebből az irányból közelítette meg országának, Grúziának a nyugati részén fekvő Tsalenjikha falu dokumentálását.