Az 1988-ban alapított Szaharov-díjat a gondolatszabadságért az Európai Parlament tagjai az emberi jogok védelme érdekében kiemelkedő tevékenységet végző egyénnek vagy szervezetnek ítéli oda minden évben, idén a díjra több párt által is jelölt belarusz ellenzékieknek ítélte oda a kitüntetést az Európai Parlament. A 2020-as jelöltek között lengyel LMBT aktivisták, a moszuli érsek és hondurasi aktivisták is szerepeltek.
Belaruszban 2020. augusztusában, a választások után kezdődött a Lukasenka elleni tiltakozáshullám, az élén Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölttel. A tüntetésekre válaszul adott brutális rendőri erőszak képei hamar bejárták a médiát itthon is. Andrei Kutsila rendező Falak című rövidfilmje azok szemszögéből rögzíti a Minszkben zajló eseményeket, akiknek a szeretteit bebörtönözték, és akik a börtönfalakon kívül maradtak. A hozzátartozók egymást támogatják, és hiteles tájékoztatás hiányában az egymás közti információcserére kell hogy hagyatkozzanak, miközben reménykedve várják, hogy viszontláthatják a családtagjaikat.
Fotó: Falak
A Verzión két online beszélgetést is szerveztünk idén, amely a belarusz helyzettel, valamint a sajtószabadsággal foglalkozott.
A Belarusz: egy ellenállás tapasztalatai című beszélgetés moderátora Tóth Csaba Tibor, a Mérce újságírója volt, aki augusztustól, az események kibontakozásának első percétől kezdve szorosan követte a tüntetést. Andrei Kutsila filmjét ezekkel a szavakkal ajánlotta: "A rövid dokumentumfilm megtekintése után érthetővé válik, hogy miért a belarusz ellenzék kapta meg az Európai Parlamenttől a 2020-as Szaharov-díjat. A film a viszonylag messze lévő eseményeket is átélhető közelségbe hozza, miközben ráébreszt saját helyzetünk bizonytalan voltára is."
Tóth Csaba Tibor és Olga Zubkovskaya (fotó: Adrián Zoltán)
Tóth Csaba Tibor vendégei Olga Zubkovskaya és Almira Ousmanova voltak. Olga Zubkovskaya tolmács, fordító, a Belarusy Vugorschchuny (a Magyarországon élő fehéroroszok közössége) Facebook csoport adminisztrátora. Almira Ousmanova professzor a vilniusi European Humanities Egyetemen. A résztvevők megvitatták a jelenlegi állapotokat Belaruszban, és hogy mi történik jelenleg a tüntetőkkel és a bántalmazott vagy bebörtönzött emberekkel. Olga Zubkovskaya kitért az országból elmenekülő belarusz ellenzékiek helyzetére, Almira Ousmanova pedig korábbi történelmi eseményekkel húzott párhuzamot, hogy megvilágítsa a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak elképesztő mértékét. Almira Ousmanova hangsúlyozta, hogy augusztus óta nem csökkent a tüntetők ellen alkalmazott erőszak mértéke, hanem éppen ellenkezőleg, a helyzet csak súlyosbodik.
Olga Zubkovskaya a megmozdulások a strukturális szerveződésével kapcsolatban elmondta, a mozgalom vezető nélküli és horizontális szerveződésű; Szvjatlana Cihanouszkaja inkább a mozgalom szimbolikus képviselője, mint a vezetője. Almira Ousmanova megerősítette, hogy a tüntetésnek valóban nincsen vezetője, az emberek maguk szevezik az akciókat, amely sok helyről kételkedésre adott okot a tüntetés fenntarthatóságát illetően. Ousmanova kiemelte a kommunikációs eszközök központi szerepét a mozgalomban, amelyek lehetővé teszik a demokratikus információáramlást, és ezáltal „mindenki újságíró vagy filmkészítő lehet". A Telegram és a NEXTA szerepét a tüntetésekben és az emberek közötti információáramlásban, ahogyan Ousmanova említette, a Wired is hosszasan boncolgatta még augusztusban.
Ousmanova ezután kitért a belarusz ellenállásban kulcsszerepet játszó nők szerepvállalására, és kiemelte, hogy egyértelműen egy új, más elvárásokkal és más attitűddel fellépő generáció megjelenéséről van szó. A professzor másutt is kiemelten foglalkozott a női szerepvállalással a Lukasenka elleni tüntetésben. Zubkovskaya hozzátette, a nők kiemelt jelenlétének az is lehet az oka, hogy őket hagyományosan a rendszer nem tekintette politikai szempontból jelentős, így veszélyes, tényezőnek. Másrészt azonban, tette hozzá, a politikai szerepet vállaló nők elleni erőszak gyakran ölt indirekt formát, mint például amikor, ahogyan Zubkovskaya említette, a nőket a családjukon, gyerekeiken keresztül igyekeznek ellehetetleníteni.
A sajtószabadság ára című beszélgetés vendégei Polyák Gábor (jogász, Mérték Médiaelemző Műhely, Pécsi Tudományegyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője), Zöldi Blanka (újságíró, Direkt36), Bíró Marianna (újságíró, Telex) és Bojtár B. Endre (újságíró, a Magyar Narancs főszerkesztője) voltak; a beszélgetést Uitz Renáta (jogász, CEU Jogi Tanszék és Összehasonlító Alkotmánytan program igazgatója, Az igazság nevében szekció kurátora) moderálta.
Bíró Marianna, a Telex újságírója (Fotó: Adrián Zoltán)
A Verzió honlapján minden korábban rögzített online beszélgetés visszanézhető.
Somlyai Fanni
