A figyelem csodája (At the Philosophers’ School) egy fogyatékossággal élő fiatalok számára fenntartott iskola mindennapjait kíséri figyelemmel, ahol a gyerekek előtt nem kisebb feladat áll, mint megtanulni közösségben létezni és személyes képességeikhez mérten önállósodni. Melgar filmje egy olyan világ hiánypótló dokumentuma, aminek létezéséről ugyan tudunk, működéséről azonban többnyire csak homályos elképzeléseink vannak. Vajon miért nem találkozunk gyakrabban ezekkel az emberekkel az utcákon vagy a buszokon? Miért nem látjuk őket a boltban, a postán vagy az orvosi rendelőben? A szellemi sérültek száma Magyarországon például megközelíti a százezret, nem beszélve a családokról és a szakmában dolgozókról, akik szintén érintettek a problémában. A fogyatékossággal élők helyzete nem egyéni szociális probléma, hanem nagyon is pontos mércéje annak, hogy hol van és milyen irányba tart társadalmunk. Az állam által biztosított keretek a szellemi sérült emberek életét hivatottak egyengetni, minket pedig mentesíteni a problémával való szembesülés alól. Felmerül viszont a kérdés, hogy szükséges-e feltétlenül mindig különválasztani a két világot? Az „ápol és eltakar” rendszerének végső soron mindannyian a vesztesei vagyunk: őket megfosztják egy elfogadóbb és szabadabb közegtől, minket pedig attól, hogy velük együtt egy befogadóbb, összetartozóbb társadalommá váljunk.
fotó: A figyelem csodája
A figyelem csodája (At the Philosophers’ School) szembesít minket a gyógypedagógusok önfeláldozó, sokszor reménytelennek tűnő munkájával, és a szülők kríziseivel, amelyet a környezetükből érkező kritikák okoznak. A film nagy érdeme, hogy a problémafelvetés mellett megoldást is kínál. Megmutatja, hogy milyen egy eredményesen működő intézmény, ahol a szülők és az iskola támogatják egymást, és képesek összhangban dolgozni a gyerekek érdekében. Melgar alkotása remek kiindulópontot kínál ahhoz is, hogy párbeszédet kezdjünk arról: vajon csinálhatjuk-e jobban is? Tehetünk-e többet embertársainkért, akik majd a most eszmélő társaikra, gyermekeink segítségére szorulnak?
Nagy Anna Barbara
