A 2019. évi Szaharov-díj kitüntetettje
David Sassoli EP-elnök elmondta: „Örömmel jelentem be, hogy az Európai Parlament Ilham Tothinak adja a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat 2019-ben. Ilham Tohti egész életét a Kínában élő ujgur közösség védelmének szentelte. Habár a békéért küzdött, életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélték. Azzal, hogy neki ítéljük a djat, egyben felszólítjuk Kína kormányát, hogy engedje szabadon őt, és tartsa tiszteletben a Kínában élő kisebbségek jogait”.
Ilham Tohti elismert ujgur emberijog-védő és közgazdászprofesszor, aki a kínai ujgur kisebbség jogai mellett áll ki. Több mint két évtizede fáradhatatlanul munkálkodik az ujgurok és a kínaiak közötti párbeszéd és megértés előmozdításán. Elkötelezettsége következtében 2014 szeptemberében egy kétnapos kirakatpert követően életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. A vele történtek ellenére továbbra is a higgadtság és a megbékélés szószólója.
Az ujgur-han kapcsolatok kutatásáról ismert, és határozottan kiáll a kínai regionális autonómiára vonatkozó jogszabályok végrehajtása mellett. Ezenkívül az ujgur kérdésekkel foglalkozó Uyghur Online honlapot is működtette. Ilham Tohti e platformon keresztül rendszeresen kritizálta Kína ujgur lakosságának kizárását a kínai fejlődésből, és ösztönözte az ujgur közösség kínai társadalomban betöltött státuszáról és a közösséggel való bánásmódról történő jobb tájékoztatást. E fellépései miatt „szeparatistának" bélyegezte a kínai állam, végül pedig életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.
A nehézségek közepette végzett munkájáért megkapta a PEN/Barbara Goldsmith „Az írás szabadsága" díját (2014), az emberijog-védőknek adományozott Martin Ennals-díjat (2016), a Liberális Internacionálé „Szabadságért" díját (2017), és jelölték a 2019. évi Nobel-békedíjra.
Egyedi etnikai identitása és vallási meggyőződése miatt az elmúlt években a kínai kormány példátlan módon elnyomta az ujgur népet. 2017 áprilisa óta több mint egymillió ártatlan ujgurt tartanak önkényesen fogva internálótáborok hálózatában, ahol le kell mondaniuk etnikai identitásukról és vallási meggyőződésükről, és hűségesküt kell tenniük a kínai kormánynak.
Ilham Tohti ügye alapvető nemzetközi kérdéseket és emberi jogi aggályokat vet fel: a mérsékelt iszlám értékek előmozdítása az államilag irányított vallási elnyomással szemben; a muszlim kisebbség és a nem muszlim többséghez tartozó lakosság közötti párbeszéd kialakítására irányuló erőfeszítések; valamint az erőszakmentes tiltakozásnak a tekintélyelvű állam általi elnyomása.