Verzió..BLOG

A 100 Tagú Cigányzenekarról szóló Alla Zingara című film októberben debütált a Chagrin Falls Dokumentumfilm Fesztiválon. Halász Glória rendezőt kérdeztük a dokumentumfilm elkészítésének körülményeiről, a zenekarral való kapcsolatáról, a szereplőkről és a művészetek fontosságáról.

Kortárs tündérmese – ez jutott eszembe, miközben néztem. A Gettó Balboa című film egyik főszereplője, Sipos Misi bácsi ingyenes bokszedzéseket tart a nyolcadik kerületi fiataloknak, hogy ne az utcán töltsék a szabadidejük nagy részét. Az edző történetével párhuzamosan megismerjük Szabó Zolit is, Misi bácsi egyik tehetséges tanítványát.

„Ha bárki készített volna egy nyomtatott újságot, amit többen akarnak olvasni, már lemásoltuk volna a stratégiájukat” – Poul Madsen, az Ekstra Bladet főszerkesztője kimondja a film egyik kulcsmondatát. A legnagyobb dán bulvárlap szerkesztőségének életébe nyerhetünk betekintést két fő szálon keresztül: pénzügyi válság és morális dilemma.

Kabulban, Afganisztán fővárosában a tálibok és az ISIS öngyilkos merénylői pusztítanak, és a robbantások a mindennapok részét képezik. Az itt játszódó Kabul, a szél városa (Aboozar Amini​​​​​, ​​2018) című film egy bensőséges utazásnak is tekinthető. Két családapa és két fiútestvér egyszerű mindennapjaiba nyújt betekintést, miközben a háttérben a tomboló vallási-nacionalista fanatizmus, a szegénység és a nyomor pusztítja a várost.

Mai szemmel egy filmnézés során már-már ösztönösen keressük a film által feltett kérdésekre a képkockák közt rejlő válaszokat. De mégis mi történik, ha nincs is egyáltalán kérdés, csupán válaszokat, tényeket kapunk? Salomé Jash rendező és volt televíziós újságíró ebből az irányból közelítette meg országának, Grúziának a nyugati részén fekvő Tsalenjikha falu dokumentálását.

Van-e helye a közéleti szerepvállalásnak az egyházban? Politizálhat-e egy lelkésznő? Vagy inkább az-e a valódi kérdés, hogy Jézus tanítását ki lehet-e vinni a templomból az utcára? Bolba Márta lelkésznő erre vállalkozik, elszántsága és bátorsága példátlan. A Mandák ház lelkésze című film bemutatja, hogy a nem mindennapi lelkésznő hogyan éli meg hivatását. Takács Máriával, a film rendezőjével beszélgettünk.

A Novaya című dokumentumfilm üzbegisztáni születésű és 1991-től Oroszországban élő rendezőjének, Askold Kurovnak korábbi munkái is társadalmi kérdésekkel és az emberi jogok problémájával szembesítettek. Két rendezőtársával együtt komoly kritikai elismerést kaptak a Távozz Tél című dokumentumfilmjükért, melyben a 2011-es oroszországi parlamenti választásokat követő tüntetéseket követték nyomon.

Kulturális ütközések reprezentációja a Buddha Afrikában című filmben

A Nicole Schafer által rendezett Buddha Afrikában már címével előrevetíti a film központi kérdését: miként működhet az a látszólag ellentmondásos kulturális együttélés, amelyet a délkelet-afrikai Malawi államban létrehozott buddhista alapelveket valló Amitofo Care Center képvisel? 

Bartha Máté idén végzett a SZFE dokumentumfilm-rendező mesterképzésen, Szél viszi című diplomafilmje a 16. Verzió Filmfesztivál diák-és elsőfilmes versenyprogramjában debütált, és lett a kategória legjobbja. A teltházas, Q&A-vel egybekötött premiervetítésre a főszereplő Vivien is eljött, akivel más Verziós filmekre is beültek. A fiatal lányt különösen megérintette az Apró lelkek című dokumentumfilm, mely a szíriai polgárháború elől menekülő kilenc éves Marwáról szól. A rendezővel a premiert megelőző napon beszélgettünk a dokumentumfilmek sajátosságáról, a forgatás folyamatáról, a szereplőivel kialakított kapcsolatról és arról, hogy mit remél a film fogadtatásától.

Nagy Anikó Mária legújabb dokumentumfilmje, a Vonal felett egy álmaiért küzdő család viszontagságairól szól. Kati egyedül neveli lányait, menedzseli sportkarrierüket, közben maga is egyetemre jár. Janka és Adél kezdetektől fogva tehetségesnek ítélt profi úszók, egész életük versenyzéssel telt. A Vonal felett nem kínál drámai csúcspontokat, nincs benne kijavíthatatlan bukás vagy katartikus felemelkedés, visszafogott stílusban enged betekintést Kati és a lányok mindennapjaiba. A film nem mélyül el igazán saját világa működésének feltárásában, nem sok derül ki a versenyek szabályairól, az edzések menetéről vagy a családon belüli viszonyokról, az alkotók célja mintha csupán a rendkívüli életek átlagosságainak bemutatása lett volna.