Az idei elsőfilmes válogatásba bekerült filmek közül több is foglalkozik a mindenkori családi kapcsolatokat érő kihívásokkal, melyeket az alkotók gyakran múlt és jelen egymásra rétegződésében ragadnak meg. A csalásokkal megszerzett vagyonát látványosan elveszítő, majd évekre börtönbe zárt, és ezért fiai életéből fájdalmasan hiányzó apáról szóló Utolsó hívás, a művésszé lett lányát odaadóan szerető, vele mégis évek óta kommunikálni képtelen, magányos apát megközelítő A banánfák csendje, vagy a kényszerházasságból született gyermek és anyja kapcsolatát bemutató Kedves lányom finoman lírai, egyedi látványvilággal mesélnek szívszorító történeteket, fényképek, megkopott videófelvételek vagy éppen fekete-fehér animáció segítségével.
A családtagok közötti viszonyok más filmek fő konfliktusainak a hátterében is ott vannak. A személyességével és nyíltságával megszólító Kamaszkor és a Függőlegesen esik a fény ma egyre nagyobb nyilvánosságot kapó kérdéseket feszegetnek. Míg az előbbi a kamasz lányok on- és offline világát, a közösségi média egész nemzedéket nyomasztó terhét mutatja be, utóbbi párhuzamosan vizsgálja egy családi erőszakot elkövető és áldozata történetét. A Snajka: Elvárások naplója egy koszovói roma férfi és horvát felesége kapcsolatát, házasságát, gyerekük születését és első éveit követi nyomon, az egyéni, családi és közösségi-kulturális elvárások sokféleségének kereszttüzében. De visszautal a szülő–gyerek kapcsolatokra a klasszikus megfigyelő dokumentumfilmes módszerrel készült Chagrin Valley is, ami egy demenciával élő idősek otthonának mindennapjait követi. A film furcsa, megragadóan lebegő világának fontos része, hogy az intézményt úgy alakították ki, hogy az 1950-es évek Amerikájának épületeit, tereit, hangulatát idézze. Jelenlét és álom, időtlenség és finom emberi megnyilvánulások szervezik a film csendes ritmusát.
Önálló és rendkívül erős világot épít Paczolay Zsófia Budapest siló című alkotása, amely egy ma is működő fővárosi gabonasiló mindennapjaiban enged betekintést. Főszereplője József, aki több mint 30 éve dolgozik ezen az egyszerre bizarr és lenyűgöző helyen, amelynek az idők során maga is szerves részévé vált. A film költői és kegyetlenül őszinte látlelet a 21. századi munkásokról és egy jól ismert város ismeretlen arcáról. A Románia és Egyesült Államok között ingázó színész-rendező Skovrán Tünde (akit színészként nemrégen Moldován Katalin Elfogy a levegő című filmjében láthattunk a mozikban) két dél-afrikai interszex szereplő életét bemutató filmje, az Aki nem vagyok, az önazonosság megtalálásának, megélésének és bemutatásának dokumentumfilmes példája. Végül a Nők a kormány mögött két brit filmkészítő dokumentumfilmes road movie-ja. Hannah és Catherine a Pamír hegyvonulatán keresztül vezető országút közép-ázsiai országait (Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán) végiglátogatva női sorsokkal és helyi női történetekkel ismertet meg minket.
Barkóczi Janka, Margitházi Beja, Varga Balázs
A Diák-és elsőfilmes verseny válogatói