A válogatás filmjei különféle, a munka világához kapcsolódó személyes történeteket mutatnak be a világ különböző pontjain élő emberekkel és közösségekkel a középpontban – külföldön dolgozó anyáktól az afrikai mezőgazdasági szövetkezeten át a horvát szakszervezeti dolgozókig.
Olaszországban dolgozó moldovai anyák és családjaik sajátos, kreatív kapcsolattartási formáját mutatja be A szeretet nem csak egy narancs. A közösen, de egymástól távol megélt hiányérzetet és a gondoskodást fejezik ki a családtagok között rendszeresen utazó videókazetta-üzenetek, amelyek laza szövetként hosszú éveken át összetartják a családot; az elvándoroltak mindennapi életét pedig az otthoniak számára ismeretlen tárgyak és szokatlan ízek közvetítik Nyugatról küldött ételek, édességek és ajándékok formájában. A horvát Mit lehet tenni? a Gredelj vasúti járműgyár dolgozóinak és szakszervezeti tagjainak egy évtizeden keresztül forgatott krónikája. Messzebbre kalauzol térben és időben a különleges archív fotókat és felvételeket beépítő Xaraasi Xanne (Egybeszőtt hangok). Az egy mali és egy francia filmkészítő, Bouba Touré és Raphaël Grisey szoros együttműködéséből született alkotás afrikai munkások generációinak kanyargós útját követi Nyugat-Afrika és Franciaország között, és közben reményteli történeteket mesél egy aktivista csoportról, akik kísérletet tettek a földjeik feletti önrendelkezés visszavételére. A kínai dokumentumfilm mestere, Wang Bing két évtizede örökíti meg hétköznapi emberek életét az átalakuló kínai társadalomban. Ifjúság (tavasz) című monumentális műve – az első rész egy tervezett trilógiából – egy elveszett generációról mesél. A zakatoló varrógépek mellett több mint 12 órás műszakokban dolgozó huszonévesek a vidékről a nagyobb városokba özönlő fiatalok rétegéhez tartoznak, akik jobb munkalehetőség reményében hagyják el szinte teljes évre az otthonukat, és a ruhakészítő műhelyek saját szabályrendszer szerint működő mikrovilágában igyekeznek megtalálni a számításaikat. Kolkatai jutaszövő gyárakba vezet az Aranyfonál. A film érzékletesen mutatja be, hogy a százéves technológiával működő jutakészítést hosszú ideje változatlan formában gyakorló dolgozók hogyan élik meg, hogy a globális gazdasági változások folyományaként az ő világuk is radikálisan átalakul. Végül, a nagyrészt Kenyában játszódó Ingyen pénz a pénz társadalomban betöltött szerepéről tesz fel provokatív kérdéseket, miközben a világ két nagyon távoli pontja között húzódó törésvonalakra is rávilágít.
Somlyai Fanni
A program kurátora