A filmesek folyamatosan feszegetik és tágítják a dokumentumfilm konceptuális kereteit, és kísérleteznek a valóság újfajta képi megragadásának módjaival. E programblokk filmjei archív és mai felvételek segítségével teremtenek új formát a történetmeséléshez. Van rendező, aki amatőrfilmekből dolgozva tárja elénk el a felnőtté válás, a generációs szembenállás, a szülőket érő kihívások személyes és megható történeteit, vagy a háború által szétszakított és szétszórt közösségek sorsának alakulását (Apolonia, Apolonia; Élek, mint bárki más; A néma ház; Menekülők). Mások a hivatalos híradókat és itt-ott fellelt privát filmeket gyúrják át, s láttatják új szemszögből a globális történelmi kataklizmákat, mint például a fasizmus előretörését és a gyarmati felszabadító háborúkat (A római menetelés, Ciné-Guerrillas: Jelenetek a Labudović-tekercsekből), vagy a gyermek halálának tragédiáját (Falling). A Jean Rouch-féle cinéma vérité nyomdokain haladva a dokumentumfilmesek is mindinkább magát a filmkészítést helyezik témájuk és vizsgálódásuk fókuszába (Arsenie. Csodálatos túlvilág, A másik profil, Tánc a vulkán peremén), s az efféle kísérletezés teszi lehetővé az újszerű, az egymás mellett létező szempontok pluralista vizsgálatán alapuló performatív megközelítést, Mindez pedig arra sarkallja a nézőt, hogy reflektáljon a filmes lehetőségek sokféleségére és a valóság különféle leképezéseire.
Képkereső
