A Ruhr-vidéken
A német munkásmozgalom (film)története körüli némaság megtörését a Filmkritik egész közössége kötelességének tekintette. De Nestlert száműzték az NSZK-ból és a Röster från Ruhrt, a Ruhr-vidéki munkáskultúra maradványainak és az antifasiszta munkásság emlékeinek gyászos dokumentumát a svéd televízió gyártotta. Enno Patalas, a Filmkritik egyik alapítója, lelkiismeretfurdalástól terhelt szövegében egy egész generáció adósságának felbecsülhetetlen törlesztéseként ünnepelte a filmet mint „a legyőzöttség és kudarc panorámáját.” „A Röster från Ruhr a leggyalázatosabb német valóság rögzítése. A Ruhr-vidék valósága, a német kommunizmus valósága, Nestler, a filmrendező valósága, akit kollektíven kiűztünk ebből az országból, – a német televízió azzal, hogy elszabotálta filmjei terjesztését, a bizottság azzal, hogy megtagadta finanszírozásukat, a kritikusok azzal, hogy néhány megvető szón túl hallgattak róluk.” (Enno Patalas)
Peter Nestler 1937-ben született, a háború utáni Németország egyik legkülönlegesebb és legkiválóbb filmrendezője. Az 1960-as évek elején költői filmek sorozatát készítette a vidéki és ipari területek változó valóságáról, valamint a munkásosztály közösségeiről, főként Németországban, de az Egyesült Királyságban is, ahol az 1965-ös A Working Men's Club in Sheffield című filmet forgatta. Ugyanebben az évben rendezte a Görögországból (1965) című, a fasizmus felemelkedéséről és a fasizmus elleni küzdelemről szóló filmjét, amelyet a kíméletlen és szigorú Ruhr-vidéken (1967) követett. Politikai nézeteivel és filmesztétikájával szembeni ellenállás Nestlert Svédországba vitte, ahol főként a televíziónak dolgozott. Az 1970-es évektől kezdve tovább bővítette első filmjeinek formáját és témáit, rendkívüli rendezői munkássága történelmi kérdéseket, a munkásosztály, az antifasizmus, a munka és a termelés, valamint a bevándorlás kérdését vizsgálják. Az elmúlt 20 évben Nestler filmjei továbbra is a változásra, az emlékezésre és a megóvásra összpontosítottak, ahogy az Észak-Kalotaszeg (1991) figyelemre méltó útirajza is, amely az iparosodásnak az észak-európai szaami közösségekre és tájra gyakorolt káros hatásait követi nyomon.
