Hogyan készül az üveg? (Kézművességgel)
Az üveg. Paloták díszeként a gazdagság szimbóluma, ablakkeretbe foglalva megvéd a hideg elől, háztartásainkban használati tárgyként van jelen. Hogyan készülnek ezek a tárgyak, mi történik az üveggel? A Hur gör man glas? az egyik epizódja Péter és Zsóka Nestler oktatási tévésorozatának, melyben különböző anyagok előállítását, megmunkálását és jelentését vizsgálták. Nestler társadalom- és történelemképének központi eleme a tárgyi kultúránk vizsgálata, amely az előállítás okától és módjától a használatba vételig, majd a szimbolikus jelentőségig terjed. Az üveget értő kezek vezetik végig az egyes munkafázisokon, fúvása és formázása lenyűgöző esztétikai élmény. A körülmények: a gyárban a hőség szinte elviselhetetlen, a felszálló por légzési nehézségeket okoz. Ennek ellenére a munkások finom és pontos mozdulatai nem gyári munkára, hanem komoly szakértelemmel végzett alkotómunkára hasonlítanak.
Peter Nestler 1937-ben született, a háború utáni Németország egyik legkülönlegesebb és legkiválóbb filmrendezője. Az 1960-as évek elején költői filmek sorozatát készítette a vidéki és ipari területek változó valóságáról, valamint a munkásosztály közösségeiről, főként Németországban, de az Egyesült Királyságban is, ahol az 1965-ös A Working Men's Club in Sheffield című filmet forgatta. Ugyanebben az évben rendezte a Görögországból (1965) című, a fasizmus felemelkedéséről és a fasizmus elleni küzdelemről szóló filmjét, amelyet a kíméletlen és szigorú Ruhr-vidéken (1967) követett. Politikai nézeteivel és filmesztétikájával szembeni ellenállás Nestlert Svédországba vitte, ahol főként a televíziónak dolgozott. Az 1970-es évektől kezdve tovább bővítette első filmjeinek formáját és témáit, rendkívüli rendezői munkássága történelmi kérdéseket, a munkásosztály, az antifasizmus, a munka és a termelés, valamint a bevándorlás kérdését vizsgálják. Az elmúlt 20 évben Nestler filmjei továbbra is a változásra, az emlékezésre és a megóvásra összpontosítottak, ahogy az Észak-Kalotaszeg (1991) figyelemre méltó útirajza is, amely az iparosodásnak az észak-európai szaami közösségekre és tájra gyakorolt káros hatásait követi nyomon.
