Vendégek

Inka Achté 2012-ben végzett az Egyesült Királyságban a Nemzeti Film és Televízió Iskolában dokumentumfilm-rendező MA szakon. Még ugyanebben az évben befejezte két, díjnyertes rövidfilmjét (The Wait, Alppikatu 25 - Home to the Homeless). Első játékfilmje, a 2018-as Boys Who Like Girls több mint 30 nemzetközi filmfesztiválra eljutott, mint például a Sheffield DocFest, a Nordisk Panorama és a DocNyc fesztiválokra. A filmkészítés mellett a Taskovski Films és az Autlook Filmsales vállalatoknál dokumentumfilm-forgalmazással is foglalkozott. A Helsinkiben működő Raina Film Festival Distribution egyik alapítója.

1989-ben született a szíriai Yarmoukban, a Damaszkusz Egyetemenn szociológiát tanult. A forradalom kitörése előtt program- és önkénteskoordinátorként dolgozott az ENSZ-nek. Több barátjával létrehozta a Wataad humanitárius segélyszervezetet, amely több tucat projektet szervezett meg szír területeken, különösképpen Yarmoukban. Abdullah számos dokumentumfilm elkészítésében vett részt, amely a yarmouki menekülttábort mutatja be. A német Peace Green folyóirít a 2014-es év egyik fontos béketeremtőjének nevezte. 2016-ban elnyerte a svéd Per Anger Emberi Jogi díjat. Us, Children of the Camp című filmjét a 2017-es Vision du Réelen mutatták be. Jelenleg Németországban él, ahol nemrégiben kapta meg menekültstátuszát.

Almási Tamás Balázs Béla és Kossuth–díjas filmrendező. Készít játék- és dokumentumfilmeket egyaránt, amelyeket rangos fesztiválok válogatnak programjaikba (FIPA Biarritz, Karlovy Vary, Cairo International Film Festival, Visions du Réel Nyon, Prix Europa Berlin, Cinéma du Réel Paris, Golden Gate International Film Festival San Francisco, Dok-Leipzig). Hat alkalommal nyerte meg a Magyar Filmszemle fődíját, ötször a Magyar Filmkritikusok Díját. Számos nemzetközi díj birtokosa. Utóbbi filmjei közül 2015-ben a tititá című filmje elnyerte a Szarajevói Filmfesztivál zsűrijének különdíját, a Puskás Hungary pedig fődíjat nyert Valladolidban a nemzetközi filmfesztiválon. Filmjeit közel 50 országban vetítették különböző televíziós csatornákon és mozikban. Almási Tamás egyetemi tanár, 1999-óta tanít és vezet osztályokat az SZFE-n, ahol korábban maga is végzett. 2012-ben indított dokumentumfilm-rendező mesterképzést a Színház-és Filmművészeti Egyetemen DokMa és DocNomads néven. Magyar és külföldi tanítványai jelentős fesztiválokon szerepeltek sikerrel. Mára már a szakma elismert szereplői.

Amina Ghazouani vagyok, fiatal filmrajongó. 24 éves vagyok, az ELTE hallgatója, és mindig is szerettem figyelemmel kísérni a mozi álomszerű világát.

Ramona Aristide Bukarestben él, filmkritikusként dolgozik, és az UNATC Filmtudományi MA képzésének utolsó éves hallgatója. Különböző kiadványokkal dolgozik együtt, mint például a Films in Frame és az Observatorul Cultural, illetve egy éve a FILM MENU szerkesztőbizottságának tagja. Beválogatták a 2022-es Szarajevói Filmfesztivál Talent Press programjába. Jelenleg az északi tájak, a magyar irodalom és az állatjogok megszállottja.

Bacskai Brigitta 2014-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett diplomát mozgóképvágó szakon, majd Norvégiában a Norvég Film Iskolában folytatta MA tanulmányait. Számos képzésen és szemináriumon vett részt, mint például Norman Hollyn vágóknak szóló workshopján Prágában, Monika Willi mesterkurzusán Koppenhágában, Chris Dickens mesterkurzusán Londonban vagy Robert Mckee történeti szemináriumán Írországban. Vágóként 2008 óta dolgozik, ez idő alatt számos fikciós és animációs filmet, valamint dokumentumfilmet vágott. Első, egész estés munkája, a Free Entry Gamechanger díjat nyert az SXSW Filmfesztiválon, Balkon című animációs filmje a zsűri közönségdíját nyerte el az Annecy Fesztiválon, Traub Viktória Sellők és rinocéroszok című filmje pedig a Magyar Filmkritikusok Díját kapta 2019-ben. Legújabb dokumentumfilmje, a Túl közel a 2022. augusztusban megrendezett Szarajevói Filmfesztiválon versenyzett dokumentumfilm kategóriában. Jelenleg vágási ismereteket és filmdramaturgiát oktat animáció és játékfilm szakos hallgatóknak. Tagja a Magyar Film- és Videóvágók Egyesületének.

Bakony Alexa rendező szakon végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Első egész estés dokumentumfilmje, a Tobi színei, a Sundance Intézet és a Magyar Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A film számos kritikai elismerést kapott és beválogatták olyan nemzetközi fesztiválokra, mint a DOC NYC, a BFI vagy a Thesszaloniki Filmfesztivál.

María Belén nemzetközi kapcsolatokat és politikatudományt tanult, de mindig nagy érdeklődéssel fordult a filmkészítés és az előadóművészetek felé. Jelenleg az ELTE-n kommunikáció és média szakon tanul, hogy a későbbiekben társadalom-gazdasági és emberi jogi ismereteit művészeti és média képviseleti eszközökkel ötvözze. Számos nemzetközi együttműködésben vett részt, és hitvallása szerint a dokumentumfilmek hatalmas erővel ráirányíthatják a figyelmet különböző társadalmi kérdésekre, és elősegíthetik a kutatást, az elszámoltathatóságot és a társadalmi átalakulást.

BORONYÁK Rita filmkritikus. Az ELTE-n magyar–francia (1985) és esztétika (1987) szakos diplomát szerzett, francia irodalmat és irodalomelméletet hallgatott a Sorbonne-on (1984). Az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott, majd francia reklámokat elemzett. 1995-ben végezte el a MÚOSZ újságíróiskoláját. 1998 óta a Nemzeti Filmarchívum dokumentumfilm osztályán dolgozik. 1998–2013 között dokumentumfilmklubot vezetett. 2007–2010 között elvégezte az ELTE Film-, Média- és Kultúraelméleti Doktori Iskoláját. Filmkritikákat, fesztiválbeszámolókat ír, francia és angol nyelvből fordít. Több magyar és nemzetközi zsűri tagja volt (Visegrad Documentary Library, Magyar Filmszemle, Bratislava Film Festival, KAFF Kecskemét, Cinefest Miskolc, FIKE, PÖFF Tallinn, Primanima Budaörs, Cinélatino Toulouse). Tagja a MÚOSZ Filmkritikus Szakosztályának.

Chiara Boschiero a bolognai Biografilm Fesztivál oktatási projektjeinek vezetője és vezető programszervezője. A római Nemzeti Filmiskola filmgyártás szakán szerzett diplomát, majd Buenos Airesben az emberi jogok és demokratizálódás Latin-Amerikában (LAT.MA) mesterképzést végezte el. 18 éves tapasztalattal rendelkezik nemzetközi koprodukciós filmes projektek fejlesztésében, továbbá filmes és emberi jogi oktatóként tevékenykedik Olaszországban és Argentínában. A Biografilm Fesztivált megelőzően az argentin Buenos Aires-i Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál produkciós vezetője volt.

Pamela Cohn szabadúszó film- és videókurátor, művészeti szakíró, ismeretterjesztő művek konzultánsa, film- és videóművészek dramaturgja. Az Open City London's Assembly és az első vagy második nagyjátékfilmjükre készülő alkotókat segítő British Council / Scottish Documentary Institute Connecting Stories mentora. Pamela a Lucid Dreaming: Conversations with 29 Filmmakers (OR Books New York & London, 2020) című könyv szerzője, valamint a londoni Lono Studióval együttműködésben, ő a Lucid Dreaming Podcast: Conversations on Cinema, Art & Moving Image podcast házigazdája és producere. Írásai megjelentek az MIT Open Doc Lab IMMERSE blogoldalán, a Filmmaker Magazine-ban, a BOMB Magazine-ban, a The Calvert Journalban, a Senses of Cinemaban, és számos más nyomtatott és online kiadványban, valamint katalógusban. Pamela hozta létre a 2007 és 2015 között működő Still in Motion blogot. Számos nemzetközi fesztivál, így a True/False Film Fest, a Camden International, a Sheffield Doc/Fest, a DokuFest, az Open City London és az IDFA panelbeszélgetéseinek volt moderátora és résztvevője.

Marion Czarny a Sorbonne Nouvelle Egyetem kulturális projektmenedzsment szakán szerzett posztgraduális diplomát, tanulmányai egy részét az Egyesült Államokban (Columbus, Ohio) és Írországban (Dublin) végezte. Szerkesztőségi asszisztensként dolgozott három filmes magazinnál és programszervezőként több fesztiválon: Párizsi Filmfesztivál, Rencontres Internationales de cinéma (Párizs), Ohridi Francia Filmfesztivál (Macedónia), mielőtt 2008-ban csatlakozott a FIPA-hoz. A FIPADOC CAMPUS vezetőjeként a fiatal közönségnek, a hallgatóknak és a feltörekvő rendezőknek szóló összes tartalomért felel. Ő irányítja a különböző oktatási és képzési programokat, mint például a Fiatalok európai zsűrije vagy a regionális elsőfilmek, és ő a fesztivál New Talent válogatásának (nemzetközi diákfilmek) kurátora is. Munkájával Marion folyamatosan részt vesz a fiatalok megerősítésében a dokumentumfilmek prizmáján keresztül.

Debre Zsuzsa 2021-ben végzett az SZFE DokMA IV.-ben, Almási Tamás osztályában. Dolgozott riporterként rádióban, tévében és újságnál is. 2018-ban alapította az Ethnic Talents castingügynökséget, amely kisebbségek és más a médiában és filmekben kevésbé reprezentált csoportok, filmes és reklámos láthatóságának elősegítésén dolgozik. Jelenleg kommunikációs feladatokat lát el az Egalipe Hálózaton belül, és a Forbes Events szerkesztője. Kutatási fázisban van egy interaktív dokumentumfilm-terve és forgatási fázisban van egy a Füvészkertről szóló ismeretterjesztő dokumentumfilmje. 

A DocNomads MA programjában végzett dokumentumfilm-rendezőként. A Levelek Anyámtól című diplomafilmjét a Magyar Filmhét legjobb filmjei közé válogatták. Jelenleg a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem doktorandusza. Első, egész estés filmje, a Haragonics Sárival közösen rendezett Anyáim története több mint 30 filmfesztiválra kijutott, és számos díjat hozott el, többek között a Legjobb filmnek járó díjakat a Moszkva Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál DOKeren és a linzi CROSSING EUROPE Film Fesztiválon. A film az HBO koprodukciójában készült el és a Sundance Post-production Fund támogatta. Asia jelenleg második, egész estés dokumentumfilmjén dolgozik, Nem haltam meg munkacímmel. Filmjeivel részt vett a ZagrebDox Pro, a CIRCLE Women Doc Accelerator, az East Doc Platform, a Cannes Docs és a Docu Rough Cut Boutique fórumokon. A FREEszfe Egyesület tagja és óraadó tanára, valamint elnökségi tagja a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének (MADOKE).

Dubinyák Réka budapesti forgatókönyvíró, aki miután jogi diplomát szerzett, a filmipar felé fordult. Dokumentumfilm-sorozatokat (Öregharcos, Együtt az Életért Egyesület: Én, te, ők, társadalmi célú rövidfilmeket (NANE- Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület: A párkapcsolati erőszak figyelmeztető jele, 12 hét) és egész estés dokumentumfilmet is írt és rendezett már, emellett elkészítette az első saját online sorozatát „nofilter” címen. Az elmúlt években főleg a forgatókönyvírásra összpontosított. Írt TV-film forgatókönyvet és dologozott TV-sorozat írószobájában is. Jelenleg is több projekten dolgozik, a saját rövidfilmje fejlesztés alatt van.

Elek Judit Sára az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett filmelmélet és filmtörténet alapszakos diplomát, majd egy év filmkészítés mesterszak után a Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező művész mesterszakos hallgatója lett, diplomáját a University of Performing Arts-on, Pozsonyban szerezte meg. Jelenleg más tervek mellett, diplomafilmjét fejleszti tovább, dokumentumfilmek, fikciós rövidfilmekben dolgozik asszisztensként.

John Erling Utsi is a freelance Sami filmmaker and journalist with an extensive career at SVT-Sápmi.

Ruslan Fedotow Belaruszban született, pályafutását operatőrként kezdte. Miután a minszki Állami Művészeti Akadémián diplomát szerzett, Moszkvába költözött. 2015-ben végzett a Moszkvai Új Filmiskolán, majd dokumentumfilm-készítéssel kezdett kísérletezni. Ugynabban az évben bemutatták első filmjét, a Salamancát az IDFA közép-hosszú versenykategóriájában, míg második filmje, a Songs for Kit ugyanebben a kategóriában a 2017-es IDFA-n szerepelt. Első, egész estés filmje, a Where are we headed? bemutatója 2021-ben volt az IDFA nemzetközi versenyében, ahol a Legjobb első film és a Legjobb operatőr díjait vehette át. Ezen kívül beválogatták a True/False, a MoMA Doc a Fortnight, a Docpoint (ahol a Legjobb dokumentumfilmnak járó díjat kapta), a Camerimage, az Artdocfest és a Hong-Kong filmfesztiválokra is. Számos más dokumentumfilm készítésében is részt vett, amelyeket többek között az LA Filmfesztivál, a Vision du Réel és a Hotdocs fesztiválokra válogattak be.

2013 óta számos filmfesztivál, kiállítás és kulturális esemény szervezésében vett részt Csehországban és külföldön. Angol filológiát és filmtudományt tanult az olmützi Palacký Egyetemen. 2015 óta az Academia Film Olomouc (AFO) nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál Industry 4Science szekciójának vezetője. Jelenleg Prágában dolgozik a KineDok közösségi dokumentumfilm-forgalmazási projekt vezetőjeként, amely az Institute of Documentary Film egyik tevékenysége.

Fuchs Máté dokumentumfilm-rendező, operatőr. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett 2019-ben, majd 2020-ban folytatta DLA tanulmányait, jelenleg a salzburgi Mozarteum Egyetem doktori hallgatója. Emellett MA diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen irodalom- és kultúratudomány szakon, amely mellett filmelméletet és filmtörténetet is tanult ugyanitt. 2014 óta dolgozik operatőrként, rendezőként és szerkesztőként különböző filmekben, dokumentumfilmekben, televíziós műsorokban és egyéb művészeti projektekben. 2020-ban a Nemzeti Filmintézet támogatta a Keltető című egész estés dokumentumfilmje elkészítését – a film premierje ez év végén várható. Alapító tagja a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének (MADOKE), valamint a FreeSzfe Egyesületnek.

1982-ben született és Kaiserslauternben nőtt fel. Frankfurt am Mainban színház-, film- és médiatanulmányokat végzett, majd a berlini Ernst Busch Drámai Művészeti Akadémián rendezőnek tanult. Munkáiban leginkább politikai kérdéseket feszeget. 2007 óta dolgozik szabadúszó rendezőként, 2013 óta pedig mélyrehatóan tanulmányozza az Afrikai kontinens politikai berendezkedését. Az európai kontinens és a volt gyarmatok közötti kapcsolatok, a gyarmatosítás hatásai és a gazdasági kiszolgáltatottság a fő témái Congo-Müller, Heart of Darkness, The Mission: Danton’s Death és Coltan Fever filmjeinek. Munkáit több alkalommal (2010, 2016, 2017) Nestroy Színházi díjra terjesztették, amelyet 2017-ben el is nyert a The Mission: Danton’s Death című dokumentumfilmjéért. A The Revolution Devours Its Children! első, egész estés dokumentumfilmje.

Gyenge Zsolt a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense. Az egyetemen filmelemzést, az avantgárd film történetét, filmelméletet, filmtörténetet és vizuális kommunikáció-elmélet oktat. Kutatási területei közé tartozik a fenomenológia és a hermeneutika, a mozgóképes installációk és a videóművészet, valamint a román filmművészet. Ő a Kép, mozgókép, megértés: A filmelemzés fenomenológiai elmélete című könyv szerzője. Több mint 20 éve dolgozik szabadúszó filmkritikusként, jelenleg a Disegno című dizájnkultúrával foglalkozó tudományos folyóirat szerkesztője.

Hatházi Fanni rendező és producer. A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező MA képzésén végzett. Az elmúlt tíz évben számos televízióműsorban dolgozott producerként és riporterként. Jelenleg elméleti kutatást végez arról, hogy a Netflixhez hasonló internetes streamingszolgáltatók megjelenése miként változtatta meg a dokumentumfilmes piacot. Meggyőződése szerint ezen új disztribúciós formák megértése elengedhetetlen a közönség elérésében.

Snow Hnin Ei Hlaing rendező, producer, vágó és hangmérnök, 2006 óta szabadúszó filmkészítőként dolgozik Mianmarban. Tanulmányait Mianmarban és Németországban végezte. Burmese Butterfly című rövidfilmjét több mint húsz ország fesztiváljaira hívták meg, Period@Period dokumentumfilmjéért pedig átvehette a Wathan Filmfesztivál legjobb rövidfilmnek járó díját. Első egész estés dokumentumfilmje a Midwives.

Dmytro Hreshko Kárpátalján született, 2019 óta tanul dokumentumfilmezést és készít dokumentumfilmeket. Még ugyanabban az évben az ungvári Skalka 2019 filmiskola nyári egyetemén rendezést tanult, valamint Lyubov Durakova és Alisa Kovalenko kurátorok vezetése alatt a kharkivi Vizuális Művészeti Akadémia (AVA) dokumentumfilmes képzését végezte el. 2020-ben Dmytro Tyazhlov és Ella Shtyka mentorálásával részt vett a kijevi Dokumentumfilm Iskola Indie Lab 2020 programjában. A kárpátaljai filmművészet fejlesztése érdekében Dmytro aktív szerepet vállal a Kárpátaljai Film Bizottság megszervezésében, valamint az ungvári Kárpátok Nemzetközi Filmfesztivál (CMIFF) társalapítójaként és programszervezőjeként is dolgozik.

A Pécsi Tudományegyetemen esztétika, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetemen filmrendező diplomát szerzett. Társalapítója és kreatív producere a DREAMPIRE nemzetközi audiovizuális álom gyűjteménynek. Kisjátékfilm rendezései mellett (Kút a Nap alatt; THREESOME) dokumentum- és portréfilmeket készít (CEU20; DREAMPIRE; A Sajdik; INFORG PORTRÉK; KIM; F – Az antennás ember). Jelenleg első nagyjátékfilmje előkészítésén dolgozik, valamint kreatív producerként támogat elsőfilmes projekteket.

Michaela Kolláriková a People in Need Slovakia által szervezett One World Nemzetközi Filmfesztivál oktatási szekciójának koordinátoraként dolgozik. Az interaktívmédia-elmélet tanulmányai során, a kulturális intézményekben és nonprofit szervezetekben végzett különböző projekteknek és szakmai gyakorlatoknak köszönhetően fedezte fel lelkesedését a szociális kérdések, az önkéntesség és a civil szektor iránt. A One World lehetőséget kínál neki, hogy a kreatív iparban dolgozhasson, ugyanakkor a szociális kérdésekre, az emberi jogokra és a nem formális oktatásra összpontosíthasson.

Kőrösi Máté Budapesten született 1992-ben. Az ELTE film szakának elvégzése után a Színház- és Filmművészeti Egyetemen diplomázott dokumentumfilm-rendezőként. ELTE-s tanulmányai alatt több fikciós rövidfilmet készített, többek között a Szuper (2015) című kisfilmet, amit számos rövidfilmes fesztiválon vetítettek Magyarországon. Az elmúlt években az első egész estés dokumentumfilmjén, a Dívák-on dolgozott, ami az HBO Europe és a Makabor Studió gyártásában készült el. 

Yuliia Kovalenko filmkritikus és a kijevi Docudays UA IHRDFF programszervezője. Építőmérnöki és építészeti kurzusokat tartott az Odesszai Nemzeti Politechnikai Egyetem Kultúratudományi és Művészettörténeti Tanszékén, valamint az Odesszai Állami Akadémia Képzőművészeti Tanszékén. 2017-ben kulturális tanulmányokból doktori fokozatot szerzett. 2015 és 2017 között az odesszai független filmszínház, az Inotheatre programigazgatója volt, ahol az ukrán művészfilmek különleges, We Are Here nevű programsorozatát szervezte. Filmkritikusként ukrán és nemzetközi szakmai lapokban (Korydor, LB.ua, Filmar.online, Cineticle, La Furia Umana stb.) egyaránt jelennek meg publikációi. 2016 és 2018 között a művészfilmek ügyének szentelt Cineticle Magazine társszerkesztője. 2019-ben csatlakozott a Docudays UA programszervező csapatához. 2022-ben a független, ukrán filmkurátorokból álló filmszövetség, a sloїk film atelier (sloik-film-atelier.com) társalapítója, ahol mellőzött alkotók kapnak lehetőséget kifejezni és nemzetközi közegben is megmutatni magukat. Kinotabs.com néven saját blogot vezet művészfilmekről. Tagja az Ukrán Filmkritikusok Szövetségének és az Ukrajnai Újságírók Országos Szövetségének.

Maria Kurinna emberi jogi szakértő, diplomáciai háttérrel és komoly nemzetközi érdekérvényesítő tapasztalattal rendelkezik, többek között az ukrajnai nők és lányok jogait, a gyermekek jogait, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogait az orosz agresszióval összefüggésben előmozdító kampányokban. Dolgozott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál, az ENSZ OHCHR-nél, a Gyermekjogi Bizottságnál, a CEDAW-nál, az Európa Tanácsnál és az Európai Parlamentnél. Jelenleg Maria a ZMINA Emberi Jogi Központ nemzetközi érdekvédelmi vezetője. A ZMINA az ideiglenesen megszállt Krímben elkövetett emberi jogi jogsértések nyomon követésére összpontosít, jelenleg pedig a https://www.5am.in.ua/en tagjaként háborús bűnöket és emberiesség elleni bűncselekményeket dokumentál. Maria szenvedélyesen támogatja az emberi jogok előmozdítását és az elkövetők felelősségre vonását.

Vera Lacková roma rendező és filmproducer, a Media Voice cseh-szlovák produkciós cég alapítója. Szlovákiában született, de jelenleg Bécsben él. A romákkal való közös munka, valamint történeteik és megmozdulásaik bemutatása teszi lehetővé, hogy a társadalom számára egyedülálló szemszögből láttasson romákkal kapcsolatos etnikai és politikai kérdéseket. A 2019-es IDFA Akadémián is részt vett első, egész estés filmje, az elfeledett roma partizánok sorsát felelevenítő Hogyan lettem partizán, amelyet roma partizán nagyapja, Ján Lacko élete inspirált. A film a 2021-es wiesbadeni goEast Filmfesztiválon Federal Foreign Office for Cultural Diversity díjat nyert. A filmprojekt az Ex Oriente film workshopján fejlődött, a 2020-as East Doc Platformon pitchelte, és része az Institute of Documentary Film disztribúciós programjának, az East Silver Caravannak.

Anna Ladinig 2019 óta az IFFI Innsbrucki Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója. Az IFFI olyan témákra és régiókra összpontosít, amelyek alulreprezentáltak a globális filmes hálózatokban. Anna szlavisztika szakon végzett az Innsbrucki Egyetemen, és jelenleg a közép-ázsiai filmművészetről szóló disszertációján dolgozik. 2022 óta társ-szóvivője a FÖFF-nek, az Osztrák Filmfesztiválok Szövetségének.

Carla Lehner bécsi kurátor és kulturális menedzser. Hollandiában folytatott tudományos pályafutása során különösen a queer feminista hálózati gyakorlatokkal foglalkozott. Jelenleg a bécsi This Human World Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál művészeti vezetője.

Danna Levy 1991-ben született, Ramat Ganban nőtt fel. Az izraeli Sapir Egyetemen BA fokozatot szerzett forgatókönyvíró szakon. Tanulmányai során Sderotban lakott, és különböző önkéntes munkákban vett részt. Az ott szerzett tapasztalatok segítették megismernie a várost és lakóit. Yaelhez fűződő kapcsolata a hétköznapok dokumentálására késztette, amely szinte természetes módon alakította kettejük párkapcsolatát egy közös dokumentumfilmmé. Az ebből született Yael és én (Unwell Mind) végzős vizsgafilmje.

Cam díjnyertes filmkészítő, aki dokumentumfilmes, kereskedelmi és életmóddal foglalkozó filmeken dolgozik. Pályafutása nagy részét rendezőként töltötte, és a természetvédelmi, természetismereti filmezés területén aratott sikert. Cam a természetvédelem néhány legbefolyásosabb személyiségével dolgozott együtt, legutóbbi dokumentumfilmje, melyet mint operatőr is jegyez, pedig elnyerte a "Legjobb kanadai dokumentumfilm" díját a BC Environmental Film Festen. Cam filmesként a környezetéből merít ihletet, és ez gyakran érezhető a munkáiban - a természet az igazi művész!

Erin Macpherson dél-afrikai dokumentumfilm-készítő. 2022 végén szerzi meg diplomáját a DocNomads Masters Programban. Filmjei többek között olyan humanitárius, társadalmi-politikai kérdéseket járnak körbe, mint a queer jogok, a klímaváltozás és a mentális egészség.

Little Bus Production, based in Budapest, Hungary, was founded by Krisztina Meggyes and Balázs Lévai in 2017. Their recent fiction, Nyugati Nyaralás (dir.: Dániel Tiszeker & Balázs Lévai), became 2022’s most-watched Hungarian film in cinemas. Krisztina Meggyes is a film director and producer. She received her master’s degree in Documentary Directing at the University of Theatre and Film Arts in Budapest. She is currently studying in the doctorate programme; her research field is social impact and ethics in documentary films. Her current projects include: feature-length documentaries funded by the Hungarian National Film Institute, such as My Father's Daughter (dir.: Lea Podhradská), Hatchery (dir: Máté Fuchs); and international co-productions Under the Dance Floor (dir.: Sára Timár), a Hungarian-French co-production currently in development, and 2158 Stories (dir.: Ida Marie Gedbjerg Sørensen) a Danish-Hungarian co-production in production. She participated in several international training and industry programmes, like IDFAcademy, DokLeipzig Co-Pro Market, and Documentary Campus Masterschool.

Fiatal újságíró vagyok, és a Budapesti Metropolitan Egyetem televíziós műsorkészítő mesterképzésének elsőéves hallgatója. Korábban kommunikáció- és médiatudományt tanultam. Nagyon örülök, hogy a diákzsűri tagja lehetek, mert a Verzió témái, mint a globális társadalmi problémák, az egyenlőtlenségek, az emberi jogok és a klímaváltozás igazságtalansága napi szinten érdekelnek a magánéletemben és a munkámban is. Hiszem, hogy a dokumentumfilmek jó eszközök lehetnek egy jobb világért folytatott küzdelemben, mert a képi világuk és a témáik révén képesek hatást gyakorolni a nézőkre. A jövőben én is szeretnék dokumentumfilmeket készíteni, és a legfontosabb társadalmi problémákat nemcsak az íráson, hanem a filmeken keresztül is közelebb hozni az emberekhez.

Nagy Márk vagyok, az ELTE Filmtudomány mesterszakán az elméleti szakirány hallgatója, ahol régóta foglalkozom dokumentumfilmek elemzésével és kritikájával. Rendkívül fontosnak tartom a dokumentumfilmet, mert ez egy olyan médium és művészeti forma, aminek valódi tétje van, ami képes felerősíteni azokat a hangokat és történeteket, amiket amúgy nem hallanánk meg ebben a turbulens időszakban. Nagyon fontosnak tartom ennek fényében, hogy tétjükhöz méltó kritikai hozzáállással vizsgáljuk és értékeljük ezeket az alkotásokat, erre pedig a Verzió kiemelkedő platformot biztosít. Hatalmas megtiszteltetés, hogy miután tavaly vetítések után moderátorként vettem részt a filmfesztiválon, idén a Verzió diákzsűrijének munkáját segíthetem.

Nemes Anna festőművész. A Beauty of the Beast élete első filmes munkája, amelynek premierje a Sheffield DocFesten volt, majd versenyprogramjába választotta a Sarajevo FF, a Reykjavík FF és a Sofia Documental. Második filmje, a Csuja Lászlóval közösen jegyzett Szelíd, a 2022-es Sundance Filmfesztiválon mutatkozott be, Clevelandben és a GoEast Fesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját, valamint FIPRESCI-díjjal tüntették ki a Brüsszeli Filmfesztiválon, ahol a közönségdíjat is elnyerte.

Frederik Nicolai díjnyertes dokumentumfilm-producer, Belgiumban él. Pályafutását fikciós sorozatok, játék- és rövidfilmek gyártásával kezdte Belgiumban és Hollandiában, majd a dokumentumfilmeknek szentelte magát. Dokumentumfilmjei olyan történeteket mesélnek el, amelyek tabuk és stigmák ellen küzdenek, új meglátásokat és nézőpontokat teremtenek, valamint szélesebb és kritikusabb világképet nyújtanak. A produceri munka mellett Frederik forgatókönyvíró, fiatal filmeseket mentorál, valamint előadó és vezetőségi tag a DocNomads nemzetközi mesterképzési programban.

Peter Podolský negyedéves hallgató a pozsonyi Előadóművészeti Akadémia dokumentumfilm-rendező képzésén. Korábban terméktervezést tanult. Tanulmányain kívül a színházművészet és a fényképezés is érdekli. Jelenleg Prágában él és tanul.

Író és rendező, 1967-ben született a lengyelországi Katowicében. Számos rangos díj és szakmai elismerés mellett Children of Leningradsky című filmjét Oscar-díjra és Emmy-díjra, Something Better To Come dokumentumfilmjét pedig a Producer Guild of America díjra jelölték. A főszereplőivel kialakított érzelmi kapocs teszi számára lehetővé, hogy minél bensőségesebb és költőibb filmeket készíthessen, amelyek az emberi lélek erejét ünneplik, és az emberiség szépségét ábrázolják a legviszontagságosabb körülmények közepette.

Révész Bálint filmrendező, producer. Brightonban, az Egyesült Királyságban végezte el az egyetemet, majd többedmagával megalapította a londoni székhelyű filmes kollektívát, a Gallivant Filmet, ami elsősorban videóklipeket, rövidfilmeket és dokumentumfilmeket gyárt. Első egész estés dokumentumfilmje producerként, az Another News Story, Karlovy Vary-ban mutatkozott be, majd azóta több tucat fesztiválon (Zürich FF, IDFA) is megmérettetett. Első egész estés rendezése, a Nagyi Projekt, elnyerte a DOK Leipzig MDR különdíját és számos más nemzetközi fesztivált járt meg sikeresen (HotDocs, CPH:DOX, TIDF). Jelenleg futó projektjei az ARTE France, ZDF, CNC, HBO, IDFA és a New York Times közreműködésével készülnek.

Claudia BSc diplomát szerzett kommunikációból, oktatási kommunikáció szakirányon, továbbá szakmai tanulmányokat folytatott televíziós, filmes, forgatókönyvírói és szerkesztői specializációval Kolumbiában és Olaszországban. Szakterülete az audiovizuális projektek tervezése és fejlesztése, valamint az audiovizuális tartalmak nemzetközi forgalmazása. Világszerte dolgozott már projektek kiválasztásában, valamint piacokon, fesztiválokon és nemzeti alapokban zsűritagként. Claudia mintegy 12 éves tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi kapcsolatok és a tartalomforgalmazás területén, főként dokumentumfilmek és animációs filmek terén. Emellett tanácsot ad projekteknek a forgalmazás, a finanszírozás, a koprodukció területén, világszerte tart workshopokat, emellett koordinálja az AFROLATAM dokumentumfilm-laboratóriumokat (Miradas Doc, Tenerife, Spanyolország) és a valenciai platformot (DOCsValencia, Spanyolország), továbbá tagja volt az INCAA dokumentumfilmes inkubátor nemzetközi oktatói csapatának (Argentína).

Matt Sarnecki újságíró, producer és filmrendező a Szervezett bűnözés és korrupciójelentési projektnél. A Columbia Egyetemen politikatudományból és történelemből szerzett BA fokozatot. Két évig önkéntesként dolgozott a Békehadtestben, Romániában, majd Fulbright tanári ösztöndíjasként Prágában tanult az Előadóművészeti Akadémia Film és TV Iskolájában. 2011-ben San Franciscóba költözött, ahol a Kalifornia Egyetemen, a Berkeley-n MA fokozatot szerzett újságírásból. 2013 óta újra Romániában él, Bukarestben. Pavel Sheremet meggyilkolásáról szóló Killing Pavel című dokumentumfilmje 2017-ben az Oknyomozó újságíró és szerkesztő kitüntetést, 2018-ban pedig a dokumentarista oknyomozó újságírásért odaítélt olasz DIG díjat vehette át.

Kristina Savutsina 1989-ben született Rigában, egy belarusz családba. 1993 és 2014 között Belaruszban lakott. 2011-ben szerzett diplomát kulturális tanulmányokból Minszkben. 2015 óta tanul filmművészetet és képzőművészetet a hamburgi Képzőművészeti Egyetemen. Munkáiban a belarusz szabályozáspolitika és annak tényleges megnyilvánulásaival foglalkozik. Jelenleg Hamburgban él és dolgozik.

Michael Seeber 1990 óta több mint 45 dokumentumfilmnek, TV dokumentumsorozatnak és egész estés filmnek volt a producere, köztük olyan, nemzetközi sikereket elért és magasrangú díjakkal kitüntetett filmeknek, mint a Luna Papa (Bakhtiar Khoudojnazarov), Bella Martha (Sandra Nettelbeck), A Velence-szindróma (Andreas Pichler), Hétköznapi forradalom (Riahi testvérek) és A jó Amerikai (r.: Friedrich Moser, gyártásvezető: Oliver Stone). Több dokumentumfilmhez (pl. Food Design, Hot Spot, BEER!, ÒRAIN – Beethoven) forgatókönyvet is írt, és olyan TV dokumentumfilmeket rendezett, mint a Food Markets TV-sorozat bécsi epizódját, és a Belly of the Cities-t, amelyet világszerte forgalmaztak. 2009 és 2020 között oktatóként és tanácsadóként dolgozott az Európai MEDIA szövegkönyv-fejlesztési programjának keretében.

2018 óta rendezőként és íróként szinte kizárólag saját munkáira összpontosít (ÓRAIN – Beethoven a WDR, az ARTE és a BBC stb. csatornáknak). Jelenleg egész estés Forbidden Music című, kanadai-olasz-osztrák dokumentumfilmjét készíti elő. Díjai: Theodor Koerner Irodalmi Díj (1987), a Legjobb dokumentumfilmnek járó osztrák filmdíj (2013). Bécsben él, tagja az Európai és az Osztrák Filmakadémiának.

Ksenya Shymanska, head of the Human Rights Department of NGO Docudays. She has worked in the human rights civil sector for 15 years after beginning her path as a volunteer monitoring peaceful gatherings for the OZON Civil Observation Group of the Center for Civil Liberties NGO. She later joined national and international advocacy projects, helped document human rights violations, participated in international solidarity projects and international educational human rights schools. She has organised national and international conferences in the civil sector, the National Ukrainian Human Rights NotConference, the Volunteer Award Euromaidan SOS. Between 2018 and 2021, she was a member of the board of the Center for Civil Liberties NGO. In 2019, she joined the NGO Docudays team, in which she is responsible for developing the Rights Now! human rights programme of the Docudays UA International Human Rights Documentary film Festival, for implementing human rights campaigns (currently it is the Nationwide Ukrainian Campaign of NGO Docudays Together for Safe Childbirth!, and previously it was the Nationwide Ukrainian Docudays UA Campaign Against Cyberbullying), for the human rights component of the Docudays UA Travelling International Human Rights Documentary Film Festival and of the DOCU/CLUB Network, and for organising human rights events on the platform of the Docuspace Online Cinema. And she was also a member of the international jury of Sofia Documental Film Festival (2022). 

Művész és filmkészítő. Az ukrajnai Oles Honchar Egyetemen MA fokozatot szerzett angol filológiából és művészettörténetből, a poznani Képzőművészeti Egyetemen pedig új médiaművészeti tanulmányokat tanult. Művészi gyakorlatában leginkább a társadalmi kapcsolatok, emberi jogok és a digitális térben alakuló identitás érdekli. Számos kiállításon és szakmai gyakorlaton vett részt Ukrajnában, Lengyelországban, Litvániában, Németországban és az USA-ban. 2019 után másodszor is elnyerte a Lengyel Kulturális Minisztérium „Gaude Polonia” ösztöndíját, aminek keretében jelenleg is a háború elől menekülő ukrán nőkről forgat dokumentumfilmet. I Am Michelle első rendezése.

Zuzana Slobodova a People in Need Slovakia kommunikációs koordinátoraként dolgozik, ahol a One World Nemzetközi Filmfesztivál kampányait és online kommunikációját koordinálja. Marketingmenedzsmentet tanult a pozsonyi Comenius Egyetemen. A One World mellett a Biela noc kortárs művészeti fesztivál produkciós csapatának tagja, szabadidejében pedig országúti kerékpározással foglalkozik a Jazdím Čiernu Stredu női klubban. 

Jannik Splidsboel 1964-ben született, Koppenhágában és Rómában tanult filmművészetet. Az Európai Audiovizuális Vállalkozók (EAVE) intézményében szerezte diplomáját. Az 1990-es évek elejétől producerként dolgozik a RAI és a ZDF televíziós csatornáknak többek között művészeti, kulturális és ifjúsági programokon. 2004 óta egész estés és rövid dokumentumfilmeket is rendez. Filmjei számos nemzetközi elismerésben részesültek például a Berlinale és az IDFA filmfesztiválokon. Ő írta és rendezte az amerikai Bibliaiövezetben élő LGBTQ fiatalokról szóló Misfits című dokumentumfilmet, amelyet a dán filmkritikusok Bodil díjára is jelöltek. 2008 óta dramaturgi és művészeti konzultáns. Kreatív írást, pitchelést, filmkészítést és filmgyártást oktat.

Tue Steen Müller több mint 20 évig dolgozott dokumentumfilmekkel a Dán Filmtanácsnál mint sajtószóvivő, fesztiválképviselő, filmes tanácsadó és filmügyi biztos. A Balticum Film és TV Fesztivál, a Filmkontakt Nord, a Documentary of the EU és az Európai Dokumentumfilm Hálózat (EDN) társalapítója. 1996 és 2005 között ő volt az EDN első igazgatója. 2006 óta szabadúszó konzulensként és tanárként tart workshopot az Ex Oriente, a DocsBarcelona, az Archidoc, a Documentary Campus, a Storydoc, a Baltic Sea Forum, a Black Sea DocStories, a Caucadoc, a CinéDOC Tbilisi, a Docudays UA, a Dealing With the Past Sarajevo fesztiválokon, valamint programtanácsadóként a belgrádi Magnificent7, a DocsBarcelona, a szentpétervári Message2Man és a DOKLeipzig fesztiválokon. Jelenleg a bolzanói Zelig Dokumentumfilm Iskolában tanít, és a www.filmkommentaren.dk oldalon jelennek meg filmkritikái. 2004-ben a dán és az európai dokumentumfilm kultúrához nyújtott hozzájárulását a dán Roos Díjjal tüntették ki. 2006-ban a portugál dokumentumfilmek támogatásáért kapott díjat, majd 2014-ben az EDN „európai dokumentumfilmes kultúra fejlesztéséért tett kiemelkedő hozzájárulásáért” járó elismerését nyerte el. 2016-ban a Litván Érdemrend Lovagkeresztjével méltatták munkáját. 2019-ben a 15. alkalommal megrendezett ZagrebDox a Big Stamp díjat adományozta oda neki, míg 2021-ben a lett dokumentumfilmek Lettországon kívüli terjesztésében és előmozdításában nyújtott hozzájárulásáért a legmagasabb állami rangú, Három Csillag Rend kitüntetésé,t vehette át. Idén, 2022-ben, a 25. alkalommal megrendezett DocsBarcelona tiszteletbeli díját is elnyerte.

Diana Toucedo Barcelonában és Amszterdamban élő spanyol filmkészítő és vágó, munkássága a filmkészítés és a kutatás mezsgyéjén mozog. Munkáit olyan filmfesztiválokra válogatták be, mint a Berlinale, az IDFA, a San Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál, a Nara Nemzetközi Filmfesztivál, a Sao Paulo Nemzetközi Filmfesztivál, a FIDBA, a Pesaro, a DocLisboa vagy a Visions du Réel, és olyan múzeumokban állították ki, mint a Barcelonai Kortárs Kulturális Központ (CCCB) vagy a Pompidou Központ. Eddig több mint 25 olyan egész estés filmnek volt a vágója, amelyeket többek között az IDFA, a Rotterdam, a Cannes Semaine de la Critique vagy a Moszkvai nemzetközi filmfesztiválokon mutattak be. Számos, a Netflix, az HBO és a Movistar csatornáknak készült sorozatban működött közre vágóként. Jelenleg szakmai tevékenysége oktatással egészül ki, amelynek keretében a Pompeu Fabra Egyetemen (UPF) és a Holland Filmakadémián oktat. Emellett maga is PhD tanulmányokat folytat gyakorlatalapú kommunikációból, és azt vizsgálja, hogy a mozgókép miként foglalkozik az identitás, az emlékek, a történeti kikristályosodás, valamint a társadalmi feszültség kérdéseivel.

Trencsényi Klára díjnyertes rendező és operatőr, kreatív dokumentumfilmeket készít. Operatőrként végzett a Színház-és Filmművészeti Egyetemen. Egész estés dokumentumfilmje, a Reményvasút elnyerte, más díjak mellett, a DOK Leipzig filmfesztivál Aranygalamb-díját. A CEU-n dokumentumfilmes kurzusokat vezet.

Caroline Troedsson 1982-ben született, Svédországban élő dokumentumfilmes operatőr és rendező. 2007 óta foglalkozik filmkészítéssel, az elmúlt nyolc évben pedig független dokumentumfilmek készítésében vett részt. Első játékfilmjét rendezőként, a Patriotic Highway című filmet a 2020-as Verzió Filmfesztiválon is vetítették, és különdíjat kapott az Al Jazeera Balkán Dokumentumfilm Fesztiválon. Dolgozott Magnus Gertten rendezővel operatőrként az Only the Devil Lives Without Hope című filmen, legutóbb pedig a Berlinalén bemutatott és világszerte elismert Nelly & Nadine című alkotáson.

Ugrin Julianna a filmszakmában 2008-ban kezdett el dolgozni a Flóra Film Internationalben Kocsis Tiborral, mint producer asszisztens és nemzetközi projekt felelős. 2009–ben végezte el az EURODOC-ot, amely egy dokumentumfilmes produceri képzés és fejlesztő workshop. 2009-ben kezdett el a Havas Films-ben dolgozni, mint producer. 2011-ben társszervezője volt az EURODOC első fordulójának Budapesten. Ugyanebben az évben kezdett el dolgozni Kenyeres Bálint Tegnap című nagyjátékfilm-tervén, amellyel a Cannes-i filmfesztivál Atelier programjában is részt vettek. 2011-ben megalapította saját filmgyártó cégét, az Éclipse Filmet. Filmterveivel számos nemzetközi vásáron és pitching fórumon részt vett, és a kész filmek olyan fesztiválokon szerepeltek vagy nyertek díjakat, mint például a Sundance, az IDFA, Locarno, a Sarajevo IFF, a DOK Leipzig vagy a HotDocs. Filmjei olyan díjakat nyertek el, mint a Magyar Filmkritikusok díja, a Magyar Filmdíj, a FIPRESCI díj, számos alkalommal a legjobb dokumentumfilmnek járó díj, és az Egy nő fogságbant 2018-ban az Európai Filmdíjra is jelölték. 2012 óta a DunaDOCK dokumentumfilmes programsorozat főszervezője. 2014 és 2016 között a Café Filmben is dolgozott producerként. 2015-ben elvégezte az EAVE produceri képzést. 2016 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem DLA hallgatója. 2019-ben a Cannes Filmfesztivál Producers on the Move szekciójába válogatták, hogy Magyarországot képviselje. A Magyar Filmakadémia, a MADOKE, a DAE és az EFA tagja.

Gyermekkorát Kolozsváron töltötte, 2006 és 10 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmrendezés szakirányán tanult. 2011 és 14 között a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televíziószakos hallgatója, Szász János és Janisch Attila osztályában, jelenleg ugyanitt doktorandusz. Első egész estés dokumentumfilmje a Mesék a zárkából börtönbüntetésüket töltő apák és otthon hagyott gyermekeik kapcsolatáról szóló kreatív dokumentumfilm (2020).

He graduated with a master's degree in Film Studies and Television and Radio Studies at Palacký University in Olomouc and studied Directing and Screenwriting at the Tomas Bata University Film School in Zlín. In the years 2017-2018 he completed an international course of production studies at FAMU International and participated in the production of several student documentaries. He continued his cooperation with FAMU and still works as an external producer for projects of foreign students. He worked as an event and production manager in several cinemas and arthouse film clubs and since 2019 he has been working as an industry curator of the 4Science program at the Academia Film Olomouc festival.

Bernadette Wegenstein osztrák származású, az amerikai Baltimore-ban élő nyelvész, szerző és elismert dokumentumfilm-készítő. Munkáiban a feminizmust ötvözi az emberközpontú történetmeséléssel. Nyelvészetből doktorált, és jelenleg a John Hopkins Egyetemen oktat médiatudományt. Eddig négy dokumentumfilmet rendezett, úgymint a Made Over in America, a See You Soon Again, a The Good Breast és a The Conductor című filmeket.

Zurbó Dorottya az SZFE által indított DocNomads Nemzetközi Dokumentumfilm-rendező Mesterképzésen szerzett diplomát. Filmjeit számos hazai és nemzetközi fesztiválon bemutatták (Verzió, DocLisboa, ZagrebDox, One World, Astra, Jihlava IDFF). A monostor gyermekei (2017; társrendező) című egész estés dokumentumfilmje az IDFA Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál elsőfilmes versenyszekciójában mutatkozott be. A Könnyű leckék (2018), ami egy szomáliai kamaszlány magyarországi beilleszkedéséről szól, az első önálló rendezői debütálása. A film 2019-ben elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját dokumentumfilm kategóriában, a ZagrebDox Fesztiválon pedig Movies that Matter Emberjogi Díjjal is kitüntették. A Docnomads Nemzetközi Dokumentumfilm-rendező Mesterképzés oktatója.